DOKK

Szakállas Zsolt
üzenőfala
képtára

Mottó: „A világod ki úgy ismered, ha metszete vagy sejtjeinek."

Szakállas Zsolt vagyok. 1965-ben születtem Miskolcon. A miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban érettségiztem. A művészet iránti vonzódásom már kora gyermekkoromban megmutatkozott. A Vihar című festményemmel, amelyet 14 éves koromban festettem, országos első helyezést értem el. Időm nagy részét az irodalom és a képzőművészet tanulmányozásának és művelésének szenteltem és szentelem. Képességeimet folyamatosan fejlesztem és törekszem minél magasabb színvonalú alkotások létrehozására.
Komolyabban tíz éve foglalkozom festészettel. Műfajom az absztrakt expresszionizmus. Lelkem teleszkópján apró rezdüléseket fogok be, s ez alól a traumák töredékei sem kivételek. Időnként tudatalatti áramlatok törnek a felszínre, s én ezek kifejezésére törekszem zománcfesték, festék spray, tinta, valamint a legkülönfélébb technikák és eszközök segítségével. Eszközeim tárháza széles: spakli, telefonkártya, csurgatásos
módszer, ujjbegyek összjátéka és természetesen ecsetvonalak tarkítják alkotásaimat.

Erőteljesen foglalkoztat az alaktalanság kérdése. A rend is káoszból született, s ez a kaotikus rend tükröződik vásznaimon, kartonjaimon, rajzaimon. A festményeket gyorsan készítem el, hasonlóan a kínai kalligráfiákhoz. Nem szabad semmit fontolgatni, az alkotás akkor jó, ha spontán és kitörésszerű.

Műveim kialakulására nagy hatással voltak Antonió Tapies, Reigl Judit, Kopasz Tamás, valamint Joan Miró képei. Előbbi alkotóknál a peremszubsztanciák megformálására, az utóbbinál pedig a játékosság mintakészletére figyeltem föl.

A festészet mellett költészettel is foglalkozom.

Eleinte hagyományos stílusú verseket írtam. Később a festői korszakom indulásával az írás terén is változott az alkotói stílusom. Műfajom a szürrealizmus és a dadaizmus lett. Mindkét műfaj alapvető írásmódja az automatikus írás, mely a kép és szókapcsolatok teljes fölszabadításával, a logika fegyelmének kiiktatásával képversek létrejöttét eredményezi. André Bretont idézve „A kép két, vagy több olyan dolog összekapcsolódásával keletkezik, melyeknek semmi közük sincs egymáshoz, s minél önkényesebb ez az összekapcsolódás, annál értékesebb a kép”.

Verseimben szívesen élek jelzőbőséggel és meghökkentő metaforákkal. A dadaista, szürrealista írásokra jellemzően alkotásaim laza szövésűek, háttérbe szorulnak a nyelvtani szabályok és hiányzik a központozás.
Művészetemre nagy hatással voltak: André Breton, Henry Michaux és Philippe Soupault szabad írásai. Kedvenc költőim: Richard Huelsenbeck, Kassák Lajos, József Attila, valamint Kálnoky László.

Publikációk

2010 őszén jelent meg első, önálló kötetem, Fotontej címmel, melyben dadaista, szürrealista versek és absztrakt expresszionista festmények láttak napvilágot

A Tükörslukk (2012) című kötetben társszerzőként szerepelek Apagyi Ferenc költővel és Komor Zoltán íróval

2013-ban készült el újabb önálló kötetem Görgők háborúja címmel

Verseim és novelláim folyóiratokban és internetes portálokon is olvashatók

A DOKKON OLVASHATÓ VERSEI
¿ Balra kanyarodjon
¿ Al!
¿ Van-e valami
¿ mátrix
¿ a rovátkolt
¿ NEM PÁRÁS A VIZIT
¿ akár bontás nélkül is
¿ Málék, tépdesni őket muszáj
¿ ZÁRLAT
¿ Bordás
¿ a fal tövéből kos
¿ világfelfordulás
¿ IDEIGLENESEN
¿ A SÁNTA TÁBLA
¿ ZSIRÁF
¿ NINCS ESÉLY
¿ PÜSPÖKFALAT
¿ STABILIZÁTOR
¿ A MÚMIA ELINDULT
¿ MEDÚZA
¿ A DÚS
¿ MÁS ÖSSZETEVŐK
¿ VÉRALÁFUTÁS
¡ Ezer kénkővel
¡ ÓDZKODÓK szürrealista kispróza