Szakállas Zsolt : BOLOND LÁNY II.


 
2841 szerző 39120 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Bajtai András
  A küldetés lehetetlensége
Új maradandokkok

Tímea Lantos: Bűneinkért
Gyurcsi - Zalán György: No. 21
Paál Marcell: Lakoma
Zsolt Szakállas: Szinkópák és védjegy
Gyurcsi - Zalán György: máté szerint
Metz Olga Sára: ez még mindig ugyanaz a víz
Szőke Imre: Bucc
Köves István: DÉLELŐTT, INDIÁN NYÁR
Pálóczi Antal: Kertben
Albert Zsolt: Világosság nyolc napig*
FRISS FÓRUMOK

Gyurcsi - Zalán György 1 órája
Szakállas Zsolt 3 órája
Tímea Lantos 4 órája
Filip Tamás 4 órája
Mórotz Krisztina 5 órája
DOKK_FAQ 6 órája
Kosztolányi Mária 6 órája
Serfőző Attila 7 órája
Pataki Lili 7 órája
Tamási József 8 órája
Paál Marcell 9 órája
Vadas Tibor 11 órája
Bátai Tibor 12 órája
Metz Olga Sára 12 órája
Ötvös Németh Edit 14 órája
Szilasi Katalin 14 órája
Bara Anna 18 órája
Misinszki Hanna 1 napja
Ocsovai Ferenc 1 napja
Tóth Gabriella 1 napja
FRISS NAPLÓK

 Bátai Tibor 5 órája
Minimal Planet 6 órája
Conquistadores 9 órája
Hetedíziglen 17 órája
az univerzum szélén 18 órája
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 1 napja
az utolsó alma 1 napja
nélküled 1 napja
Az amazonok rejtett zugai 1 napja
Baltazar 1 napja
Bara 1 napja
Sin 1 napja
különc 2 napja
Gyurcsi 2 napja
Dokk-verspályázat 2 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Szakállas Zsolt
BOLOND LÁNY II.



Ami nincs, az a felemás bikacsök.
Ami él és mozog, az kártékony, egyszersmind tendenciózus.
A gyertyacsonk elolthatja a hajfonatot és ami hátra marad, az nem más,
mint egy részlegesen megrongálódott kupola. Ki kéredzkedne alá?
A süvítő klíma elmúltával megváltozott a moszattenger, s ennek következtében a decibelnyél kópiájában pokoli zűrzavar keltette vad hullámait. -
- Miért engedted bedarálni a muzsikusok fékpofáit? - vádol meg Petra,
s nem is alaptalanul.
- A kerengő dervisek zablájához közel merészkedett kubista sisakom; ő biztatott arra,
hogy hamisabb legyek a verbális mályvánál. - próbálom megmagyarázni a kidomborodó hasa ellenére légies járású tüneménynek.
- Akkor elfogultságod jobban teszi, ha monogramot vált! - szájaskodik ő és vadul integet, mint ki kitérőt
szándékozik tenni a kornyadozó jáspisok között.
- Emléktelen fásli, üss a traverzre, a monstrumok élén állva voltál jó és arattál háncsot!
- feleselek vissza a bolond lánynak, akit kikértem az elmeosztályról, elcsábítva
őt egy kis kirándulásra.
(Állapota semmiben se különbözött a garnélarákétól, ami egy olcsóbb mézbehasalás
reményében képes megtámadni a kurátort.)
- Nem elég, hogy kikaphatok, - biztosan a fenevad ápolók kínzásaira gondolt -,
még a számok burka is reális!
- sajnálkozik a szépség önmaga felett és előkészíti ölésre szánt szerszámát. Nagy igyekezetében
kicsikét kidugja a nyelvét is, megnedvesítve bájos ajkait.
Mindez nem számít, mindez horganyzott lemezből készült, kipipált erőmű. Ennyit a tárgyalási képességemről… -
Ruhafelvétel, ruhalevétel. - ezt csinálja, amióta csak elindultunk
a kanyargó ösvényeken. Kényszer szülte szokását nem lehet nem figyelembe venni.
Rászólnék ugyan, de nem tehetem, mert az illuzionisták kétfenekű ládája, - ki tudja, honnan került elő -, megakadályoz benne.
Menthetetlenül elsüllyedek.
- Regisztráció esetén a törpenövésűek felturbózzák a szoláriumot. - nyalja meg a szája szélét
újfent Petra, észre sem véve eltűnésem.
- A kórházban nem volt elég tégely, így kupadöntő sípom érintetlen ég el. - panaszkodik, azzal ott, helyben, világra hozza magzatát. A szörnyszülött, (boszorkányos nózli, feltűnően széles vállak, köldöknélküliség és még sorolhatnám tovább,)
alig csúszik ki
a szülőcsatornán, szokatlanul máris felordít: - profi vagyok
torlódásban és mákfejtésben! - dicsekszik és már-már rácuppanna
Petra mellére.
Hanem az anyja nem a kegyességéről híres; ellöki magától a gyermeket, gyorstalpaló, frappáns
illusztrációkat rajzol a levegőbe, majd fia tüdejét megcélozva beledöfi a dárdáját.
- Abrakadabra! - vihog fel eszelősen.
- Hát, eddig tartott. - sóhajtok fel szomorúan, még mindig a bűvészláda
nyitját keresve.
- Ki nemzette egyáltalán ezt a szerencsétlent? - kérdezek rá nyíltan.
- A kakofónia, amikor is a kaucsuk megérdemelten pihent egy fagylaltos kehelyben.
- von vállat ő, s mire kijutva a szabadba feleszmélek, beveti magát a sűrűségükben takarást nyújtó bokrok közé…
Lehet, hogy ez az egészséges felfogás, - nézek utána dermedten -, hogy a kiutált
erkélyt a hollóhadra bízzuk, elhintvén a lakosság körében, a félholdak érdesek.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2018-08-06 09:29:20
Utolsó módosítás ideje: 2018-08-06 09:29:20


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-07-03 03:31   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2025-07-03 02:33   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2025-07-03 02:05   új fórumbejegyzés: Szakállas Zsolt
2025-07-03 01:15   új fórumbejegyzés: Tímea Lantos
2025-07-03 00:45   új fórumbejegyzés: Filip Tamás
2025-07-03 00:25   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2025-07-03 00:01   új fórumbejegyzés: Mórotz Krisztina
2025-07-02 23:57   új fórumbejegyzés: Mórotz Krisztina
2025-07-02 23:51   új fórumbejegyzés: Mórotz Krisztina
2025-07-02 23:36   új fórumbejegyzés: Mórotz Krisztina