| KIEMELT AJÁNLATUNK |  |

| Új maradandokkok |  |

| Prózák |  |

| FRISS FÓRUMOK |  |

| FRISS NAPLÓK |  |

| VERSKERESő |  |

| SZERZőKERESő |  |

| FÓRUMKERESő |  |

|
|
Paál Marcell |
| ÁLMATLANSÁG |
|
Lépteim mögött a lomb összezárt,
mint légszomjjal küzdő tüdőlebenyek,
és megbolygatta a rejtőző gyász,
az egymásba torkolló ösvényeket.
A végzet kővázas fészkei mellett,
lopódzott, suhant a rászedett idő,
a holtak elküldték: már nem ismerlek,
az élők úgy hiszik, nem szerethető.
Megálltam ott, hol a centrum pihent,
az öröklét csálé tengelye alatt,
egy zaklatott isten aludni ment,
és azt álmodta, hogy ébren maradt.
|
| |
|
Hagyjon üzenetet a költőnek!
Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listához.
Az e-mailküldési lehetőség megszűnt.
|
|
|
| POFAVIZIT |  |

 Tomaji Attila
Ha érdekelnek a szerző versei, kattints a képre!
(Új szerzőért a bal felső sarok dokk.hu logójára klikkelj!)
|
|
| Aktuális nagyítás |  |

| DOKK RSS |  |


|
A DOKK fennállásának 10. évfordulója alkalmából megtartott rendezvénysorozat anyaga a
dokkestek.blogspot.com -on.
|
|
|