Ferike
Jo-ózsikám é-én tiszteltem a-apádat és té-éged is tiszte-ellek, é-én már egy senki vagyok, e-egy nyomorék, - a-apád a raktárban dolgozott, a-azz egyes aknán, anyagkiadó volt, me-eg hozzá tartozott a-a fatelep, é-én akkor kerültem oda, fabe-a-adó voltam, sokat já-ártam az a-apádékhoz, Frigyiknek hívták a-a főnököt, é-és mindig sütöttek valamit a-a rezsón, szalonnát, ko-olbászt, to-o-jást, jó élet vo-olt az, - a-apád rendes volt ve-elem, me-eg mindenkivel, te is a-az vagy, nem mondaná-ám, ha-a nem így volna, és amikor má-ár bejártam a-a föld alá, a-akkor má-ár nem találkoztunk sokat, o-ott is jól éreztem magama-at, szá-állító lettem, - te-e tudod mi az, - te-e is bányász voltál, é-én ott sérültem meg, nyo-olcvankettőben, e-eltört a-a csípőm, utaztunk a-a rakott csillén, é-és felborult, - majdnem ú-úgy volt, hogy le-evágják a jobb lá-ábamat, de a-a Professzor ne-em engedte, áldja meg é-érte az ég, majd egy é-évig kórházba feküdtem, né-égyszer műtöttek, de a-azóta bottal járok, nem ba-aj, csak a-a pénzem kevés, mert a-azzt mondták, é-én tehetek a-a balesetemről, é-én voltam a hibás, é-és nem kaptam ki-iegészítést, hi-iába pereltem, u-utána meg rakosgattak i-ide-oda, fürdőőr voltam me-eg pályamester a-a focicsapatnál, a-a végén meg portás, - mé-ég lényegében fiatal voltam, mé-ég nem voltam ötven se, a-amikor elküldtek, - de már a-akkor-a végét járta a-az egész bá-ányászat, főleg itt borsodban, é-én nem tudtam mit csiná-álni, nem kellettem se-ehová, volt a-azz a kis rokkantnyugdíj, me-wg lejárta a patakra é-és amit fogtam eladtam, me-eg szedtem a gombát, a-a sóskát, a-a csipkét, a-a bodzát, mindent, a-amiért adtak e-egy kis pénzt, a-amikor a-apámék meghaltak, ott maradtunk a-a kis házunkban a-az öcsémmel, - ő-ő tudod milyen volt vi-ilágéletében, neki mi-indig segí-íteni kellett, mondani, ho-ogy mit ho-ogyan kell csinálni, é-és folyamatosan figyelni, ő-ő is a-a nyakamba szakadt, gondoztam a-amíg tudtam, de a-a végén otthonba került - é-és egyedül maradtam, a-a házra nem tudtam költeni, nyomorult volt a-azz is velem együtt, é és senki nem segített, hi-iába mentem a-a rokonokhoz, le se sza-artak, pe-edig mindegyi-iknek van pénze, ko-ocsijuk van, me-eg minden, é-én amit tudtam megcsináltam rajta, de i-ilyen rossz lábbal me-eg a-a nyugdíjam is csak a-arra volt elég, hogy kapjak e-ebédet az óvodába, me-eg fizettem az áramot, és a-a gyógyszereime-et, me-eg egy kis bo-ort, de a-azz érthető é-énszerintem é-és sokat é-éheztem, é-és fáztam, sokat, na-agyon-na-agyon sokat és a-a kis házból la-assan csak egy he-elység volt lakha-ató, ott mé ég kínlódtam e-egy darabig, a-aztán tudtam, ho-ogy te itt vagy, a tö-öbbit tudod Jo-ózsikám, nincs e-egy kis a-apród.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2025-12-08 07:59:09
Utolsó módosítás ideje: 2025-12-08 08:01:11