DOKK

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2842 szerző 38692 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Németh Bálint
  Extrasystole
Új maradandokkok

Veres Mária: pillanat
Tamási József: 2023
Zsigmond Eszter: Gondolatok
Vadas Tibor: Fekete koszorú
Vadas Tibor: Ütemre és dalra
Vadas Tibor: Kérdések dísztelen
Albert Zsolt: Éjszakai páncél
Tóth János Janus: pillanatok
Tóth János Janus: Hol az Isten?
Tóth János Janus: Szeptember
FRISS FÓRUMOK

Cservinka Dávid 43 perce
Bátai Tibor 9 órája
Filip Tamás 9 órája
Egry Artúr 18 órája
Duma György 20 órája
Gyors & Gyilkos 1 napja
Valyon László 1 napja
DOKK_FAQ 1 napja
Csombor Blanka 4 napja
Tóth János Janus 4 napja
Szilasi Katalin 5 napja
Karaffa Gyula 5 napja
Tóth Gabriella 6 napja
Vadas Tibor 6 napja
Kiss-Teleki Rita 6 napja
Tamási József 6 napja
Zsigmond Eszter 9 napja
Farkas György 10 napja
Mórotz Krisztina 11 napja
Szakállas Zsolt 20 napja
FRISS NAPLÓK

 az univerzum szélén 1 órája
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 1 órája
szilvakék 8 órája
történések 14 órája
Bátai Tibor 15 órája
Hetedíziglen 16 órája
Janus naplója 19 órája
A vádlottak padján 1 napja
DOKK estek 1 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 1 napja
ELKÉPZELHETŐ 1 napja
négysorosok 1 napja
Minimal Planet 2 napja
Hetedíziglen 2 napja
A fény nem publikus 3 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS
Legutóbbi olvasó: 2024-03-19 02:28 Összes olvasás: 17494

Korábbi hozzászólások:  
146. [tulajdonos]: SÖTÉTSÉG DÉLBEN2023-10-25 20:06
KARAFFA GYULA MEGSEMMISÍTETTE SAJÁT MAGÁT ÉS BEVONULT A FOGALMATLANSÁGI PANTEONBA.

Nem kár érte.

Csak mindezt a DOKK IRODALMI KIKÖTŐBEN tette. S ezzel lejáratta lapunkat.

Nézzük mire tellett "böcsületes" (ál)paraszti eszéből. Idézem egyik naplójegyzetét:

"Ezek a dzsentrik ugyanazok, akik érdemi munkát még keveset végeztek, a szaros melót mindig másokkal végeztették, mert nem bírták a strapát. És még ők azok, akik egy becsületes, tisztességes hivatást folytató közalkalmazottat, aki esküt tett a magyar haza védelmére (én 93-tól szolgáltam, tehát semmi közöm a kommunistákhoz), azokat állítják be rossz és elítélendő embernek.
Mindezt két doktor, meg egy egyetemet végzett Hármak. Szégyen!" (Idézet vége.)

Tegyük hozzá, "majdnem" három doktor.

Én ugyanis 2013-ben visszairatkoztam a Pannon Élettudományi Egyetemre, mert az ott szerzett állattenyésztő diplomám (és az ELTE magyartanári oklevél mellé – a történelem szakot is félig megcsináltam) meg szerettem volna szerezni a vidékfejlesztési mesterszak diplomáját.

Majd a szakdolgozatomat kibővítve, a török középfokú nyelvvizsga után le szerettem volna ott doktorálni.
Csak ez már nincs benne a Kutyát karácsonyra című versemben.

Meg az sem, hogy még leutazgatni sem volt pénzem így abba kellett hagynom... ahogy a török nyelv tanulásában is megálltam az alapfokú vizsga letételénél a Yunus Emre Török Kulturális Intézetben.

De lentebb idézek a felvételi vizsgára magammal vitt, egy újságcikkben megírt vidékfejlesztési koncepciómból.
Ebből akartam a diplomamunkát megírni és ebből akartam később, a török kapcsolat kibővítése után doktorálni.

De előbb szögezzük le!
A dzsentri az birtoktalanná vált kisnemest jelent.
Magyarországon ma nem élnek ilyenek.

Az értelmiségi meg az irodista nem dzsentri.

Ahogyan te sem vagy proletár.

A proletár munkaeszközök nélküli nincstelen munkavállaló. A munkaadóktól függő egzisztencia. (Ezért könnyen válik bármely diktatúra tömegbázisává. Lásd az olasz vagy az oroszországi példát.)

Te munkaeszközökkel rendelkező kisiparos vagy. Önellátó független egzisztencia. Kispolgár.
(A kispolgárság, baloldali diktatúráknak nem – hiszen akkor államosítanák a műhelyét, üzletét, mint anyám cselédsorból polgári jómódba jutott nevelőanyjáét Budapesten –, de a jobboldali diktatúráknak könnyen válik tömegbázisává.)

Ezért kell visszautasítani politizélési hamis ráfogásodat, hogy te proli lennél, vagy szegényparaszt!
Nem vagy egyik sem.
Csak azért van szükséged erre a stilizálásra, hogy a két "áldozati csoport" osztálygyűlöletének rémálarcát magadra ölthesd és (képzeletben) meglengethesd a "kiegyenesített kaszát".

Lengessed!

Csak ne a Dokk-on!

----------
Intelligens ember tudja (te magad is, csak megjátszod az osztálygyűlöleti "hülyét"), hogy
ember nem azért tanul, hogy a piszkos munkát ne neki kelljen végezni.

Hanem?
Hanem azért, hogy jó esetben esetleg százaknak, ezreknek tudjon munkahelyeket teremteni!
Ahol a tanulatlanok, igen, először kénytelenek piszkos munkát végezni, hiszen máshoz nem értenek.
De ha felküzdik magukat kékgalléros szintre, akkor már nem kell.
S ha tanulnak még: fehér galléros vezetők lesznek, s akkor már irányíthatnak is

Még tovább lépve, döntéshozói szinten pedig tényleg százaknak, ezreknek szerezhetnek munkát.
Én is ezt szerettem volna.

De abba kellett hagyni az időskori tanulást.
Pénz kellett a családomnak.
Ekkor mentem el nevelőtanárnak 7 évre, egészen a nyugdíjazásig.

Így most oda a lent megjelölt térség énáltalam kigondolt vidékfejlesztése.

Más – HELYETTEM – azóta sem írt belőle szakdolgozatot.

A térség – lényegében a szülőföldem, a Balatontól a Dráváig – gazdasági stagnálásban van.
Azóta is kidolgozásra vár a Balaton négy évszakos hasznosításának koncepciója.
Azóta sincs felújítva a fonyódi földvár.
Nincsenek török magyar kapcsolatok – pedig Kaposváron már működik török üzem.

ÉN A BALATONNÁL NŐTTEM FÖL.
MI SOSEM GYŰLÖLNI SZOKTUK AZ IDEGENEKET, HANEM ELSZÁLLÁSOLNI.

MEGSZOKTAM GYEREKKOROMBAN, HOGY A 30 ÉVE MÉG 20 ÉVES FASISZTA 50 ÉVES KORÁRA MÁR JÓKEDÉLYŰ BORPINCE KIRÁNDULKÓ NÁLUNK.
A SZOVJET KOMMUNISTA PEDIG KEMÉNY VALUTÁVAL FIZETŐ HÉVIZI TÚRISTA.
A TÖRÖK "JUMURDZSÁK" MAGYARBARÁT GYÁROS, MERT ODAHAZA ŐK ÚGY TANULJÁK, HOGY ŐK IS ATTILA NÉPE MEG MI IS. RÁADÁSUL ŐK ÚGY IS ÍRJÁK AZ ATTILÁT, AHOGY KIEJTJÜK.
NEM KÉT TÉVEL, MINT LATIN TORZÍTÁSSAL MI, HANEM KÉT L-LEL:
ÍGY: - ATILLA.

Persze, hogy Márai "orosz tankoknak" írja a szovjet tankokat, hiszen az o-betű kellett az alliterácóhoz. A szovjet tank rosszul illeszkedne a versbe.
De ettől még mindegyik szovjet tank volt. Az is amelyikben oroszok, de az is, amelyikben kazahok, vagy ukránok ültek.
Nagymamámat kik erőszakolták meg?

A szovjetek.

Nem biztos, hogy tényleg "oroszok". (Lehet, hogy ázsiaiak, mert fekete hajúak voltak...) És ha mégis oroszok, akkor is jöjjenek a fiaik lányaik Hévizre nyaralni, ezt kell mondanom.
Mert pár éve a japánok és az amerikai tengerészek is együtt sírtak és együtt koszorúzták meg a tengeri csaták színhelyein a halottaikat.
Ma már itt tartunk.

Mert az osztrák turista sem "Habsburg elnyomó" már.

A mai török vállakozó sem oszmán "Jumurdzsák".

Lásd lentebb a részletes kifejtést és a kortárs szikrát a szakdolgozattervben.
Olyan téma, amit senki nem írt meg (helyettem) azóta sem.
Nem véletlenül vettek vissza az egyetemre, 58 évesen, amikor bemutattam a felvételiztetőknek.

Csak az egyetemet (egyelőre?) abba kellett hagynom.

De a téma azóta is fontos.

Épp a napokban jártam Kassai lovasíjásznál - ilyen birtokot épített. Ilyen mintagazdaságokat szerettem volna Kaposvártól a Balatonig én is létrehozni.

309317480-471416745028267-4680319847775211188-n

Nem azért, hogy ne nekem kelljen a trágyát lapátolni, te szerencsétlen, hanem hogy százak lapátolhassák azt ott, ahol ma a nagy

- SEMMI -

van a nem létező mintagazdaságok helyett.
Ezért e százaknak nincsenek munkalehetőségeik sem.

Öniniával mondom, de részben azért is, mert nem végeztem el ezt a mesterszakot, s nem írtam meg a szakdolgozatomat.
Majd nem kerestem meg a közben kialakított gazdasági és tudományos kontaktokat, beleértve Törökország vidékfejlesztési szakembereit.
Majd az érdekeltté tehető magyar és török nagyvállalatokat.

ENNYIT A "FJORDOKRÓL", SZEGÉNY FOGALMATLAN KARAFFA GYULA!
Hogy tudnék rajtad segíteni?
Bőrös megrendelésekkel, a később mégis kialakított lovasturisztikai egységekben?

De hiszen te már nem bőrös, hanem politikus szeretnél lenni, attól tartok, vagy nem?
Azért itt ez a nekibuzdulás, ugye?
Ha sokat balhézol, hátha feltűnik az ellenzéki oldalon és valaminek megválasztanak majd?

Költői kérdések voltak, nem várok rájuk választ.

----------------------------------
Most nézzük az általam kitalált vidékfejlesztési témát:
----------------------------------

Széles Gábor a síparadicsomnak számító Ausztria példája nyomán szeretné elősegíteni Magyarország termálvíz nagyhatalommá történő fejlesztését. Ez bizonyos értelemben egybecseng a Kincsem Nemzeti Lovas Program célkitűzésével. A lapos és ezért jól lovagolható Magyarországot (ha már magas hegyeink nincsenek), a program ugyancsak a síparadicsomnak ismert Ausztria példája nyomán szeretné lovas paradicsommá fejleszteni. Tekintve, hogy a zalacsányi kastély és környéke csak egy-két „lóváltó állomásnyira” fekszik a fontos lovas túra útvonalnak számító Balaton-felvidéktől, a két turisztikai törekvés erősítheti, sőt, kiegészítheti egymást.
A termálturizmus a Balaton környék számára a szezon egész éves meghosszabbításában segíthet.
S mindez, kibővítve az üdülési kínálatot őszi-téli horgász-vadász és lovas programokkal, vagy akár az egész év folyamán megjeleníthető történelmi hadijáték eseményekkel, új munkalehetőségeket teremtene a Balaton régióban.

MONT-Nom-1

A lovas hagyományőrzés valamint a várjátékok kultusza, miként a fejlett Európában mindenhol, nálunk is egyre népszerűbb.

———————————————————————-
LEENDŐ TÖRTÉNELMI LOVAS- ÉS VALLÁSTURISZTIKAI EMLÉKHELYEK A „FONYÓD – SZIGETVÁR TENGELYEN”

A Zalacsánytól csak 2-3 „lóváltó állomásnyira” (40-50 kilométernyire) magasodó fonyódi Várhegyről ez a látvány tárul elénk. Sokak szerint a Balaton legszebb, egyedülálló körpanorámája, szemben a csak arról a környékről szimmetrikusnak látszó Badacsonnyal.
A fonyódi kettős hegy magasabbja, a Várhegy az egész déli part legkiemelkedőbb pontja, A fonyódi kettős hegy magasabbja, a Várhegy az egész déli part legkiemelkedőbb pontja, csúcsán már a kelták is földvárat emeltek.
A Római Birodalom idején is fontos őrhely volt. Jól szemmel tarthatták innen a hegy mögötti Balaton-Nagyberek öbleit megkerülő egykori „nagy hadi utat”, amely Aquincumból az Adria tenger mellékére s végül – mint akkor minden út –, Rómába vezetett.
A hunok, majd később a frankok ellen harcoló avarok szintén megfigyelő helyként használták e fontos stratégiai pontot.

Badacs-2

A honfoglalás után, Géza fejedelem uralkodása alatt a Balaton déli partja Koppány, népies nevén Kupa vezér szállásterülete volt. Neki valószínűleg szintén állott erőssége a fonyódi Várhegyen. Ez azonban nem azonos a kisebb – Sipos – hegy lábánál álló török kori alsó várral, amely Koppány (Kupa) vezér korában még nem létezett. Hatalmi központját jelentő tekintélyes földvárát a Fonyódtól 20 kilométerre magasodó somogyvári hegyen emelte.

A hegyet ma is Kupavárhegynek hívják. S innen, a Balaton déli partján futó római hadi úton vitte seregét Veszprém alá 997 őszén, hogy a sorsdöntő csatában Istvánnal, későbbi első keresztény királyunkkal megütközzön. A távolabbi jövőben ez a hadi út is lovas túra útvonal lehetne. Az évente „megvívott” István-Koppány „emlék-ütközet” pedig Európa hírű lovasturisztikai attrakcióvá nőhetné ki magát!

Koppány halála után 80 évvel I. László, a későbbi Szent László lovagkirály, aki valójában Koppány vérrokona volt, s talán ezért is esett választása Somogyvárra, ott kővárat emeltetett a Kupavárhegyen. Majd győztes horvátországi hadjárata után annak védfalai között építtette fel a korszak egyik legnagyobb bazilikáját, a Szent Egyed apátságot. Somogyvár ekkortól a török hódoltságig Somogy megye fővárosa volt.

L-SZL-mont

Az apátság kettős tornyából illetve a vár bástyáiról az alábbi fotón látható panoráma tárult az egykori, később ezen a hermán is megörökített lovagkirály szemei elé. Különös tájkép s megkapó, hogy a fonyódi kettős hegy úgy simul a Badacsony és a Gulács kontúrja alá, mintha nem is lenne köztük a Balaton!

A kép előterében látható jelenlegi halastó egyébként a XI. századi „nagy” Balaton legdélebbi öblének maradványa. Ezt később a Nagyberek Somogyvártól Fonyódig terjedő mocsárvilágába zárta egy hullámok építette turzás, a fonyódi kettős hegy mindkét oldalán. E keskeny földnyelvre épült később a régi Balatoni út, a vasútvonal, illetve a fonyódligeti meg az alsóbélatelepi nyaralótelep.

I. László idejében a Balatonnak ez a keskeny öble még összeköttetésben állt a Balaton víztükrével. A várat és az apátságot a képen látható tanuhegyek dereglyéken Somogyvárra szállított köveiből emelték! A később szentté avatott lovagkirályt 1095-ben, végrendeletének megfelelően ide, vérrokonának Koppánynak várhegyére, a Szent Egyed apátságban temették el. Csontjait 1113-ban vitték jelenlegi nyughelyére, Nagyváradra.
Teste azonban itt porladt el. Akárcsak 471 évvel később a zsigerek nélkül Isztambulba szállított Szulejmán szultán szive és belső szervei, amelyeket a törökök a Somogyvártól délre, 60 kilométerre fekvő Szigetváron temettek el. Somogyvár, a rekontsruálni kívánt emlékhellyel a jövőben keresztény vallásturisztikai zarándokhely lehet.

BADACS-SOM

Szigetvár pedig leendő muzulmán vallásturisztikai emlékhely, hiszen a „török Mátyás király” szive (amely egykor feleségéért, Hürremért dobogott), ma is Szigetváron nyugszik.

S ha már a török kornál tartunk meg kell említeni, hogy Szigetvár eleste után Fonyód maradt a Balaton déli partjának egyetlen még be nem vett erőssége. A Nagyberek mocsarából szigetként kimagasló fonyódi kettős hegy kisebbikének, a Sipos hegynek lábánál fekvő alsó vár még 9 évig állt ellen az oszmán túlerőnek a félelmet nem ismerő Palonai Magyar Bálint kezében. A Nádasdy Tamás nádorispán szolgálatában álló fonyódi várkapitány így festette le Nádasdynak írott levelében a fonyódi vár hadi helyzetét:

„Előttem tűz, mögöttem víz, köröttem mind ellenség. Csak én magam vagyok köztük, mint az ördög a sombókon!” 1558-ban Mehmed bég Fonyód ellen intézett éjjeli támadását kellett visszavernie. A törökök a palánkban (külső várban) álló épületek szalmatetejét és a széna- szalmakazlakat fölgyújtották, s azok fényénél hajnalig már a kis belső várat ostromolták. Magyar Bálint huszonöt vitézével mégis megtartotta azt a túlerőben lévő ellenség kényszerű visszavonulásáig. „Bizony – jelenti levelében Nádasdynak – soha a villasütésre jobban nem vöttek, de ami kevesen voltunk a szegény keresztény hit mellett örömest harcoltunk.” Sőt, a várból még rajta is ütöttek a távozó török csapaton, s „fejeket vettek”. „Az törökök – írja – kilenc szekéren vitték az sebest.”

Ilyen katona volt a fonyódi kapitány. Nem csoda, hogy a várat az ellenség csak két évvel a halála után, 1575-ben tudta elfoglalni. S csak ekkor terjeszkedhettek a törökök egészen a Balaton déli partjáig. A „Magyar Tenger” ekkor vált az Oszmán Birodalom határvizévé – a teljes hosszában. A Badacsony a Magyar Királysághoz s egyben „Európához” tartozott, a fonyódi kettős hegy azonban már „Ázsiához”. Egy olyan birodalom részeként, amely akkoriban a Balaton déli partjától egészen Perzsiáig ért. (A sirályok több mint 100 esztendeig a „kettő között” repkedtek.)

T-R-mont

Egy távolabbi jövőben az újra felépített fonyódi végvárak hadijáték látványosságai talán egy Balaton-Fonyód-Somogyvár-Szigetvár „tengely” történelmi- vallási- lovas- horgász és vadászturisztikai régiójának Európa (és Ázsia) hírű attrakciói lehetnének. Annál is inkább, mert a Fonyód várhegyi őrtoronnyal és a Sipos hegy lábánál fekvő alsó várral szemben, a mocsár bézsenyi túlfelén alig több mint egy kilométernyire, egy török ellenvár is épült, amelyet a magyar és a török régészek is számon tartanak.

Sőt, látótávolságon belül ott állt a mai Ordacsehi, s egyben az új M7-es autópálya mellett, a Zardavárnak nevezett kis földvár is. Illetve ezek és a somogyvári kővár között ott állott még az öreglaki végvár is, amelynek helyreállítása szintén hozzájárulhatna e lovas és történelmi turisztikai térség idegenforgalmi fellendüléséhez. Ezek, föld- illetve palánkvár falak között álló templomerődök lévén, a kőváraknál jóval olcsóbban felépíthetők.

S szép gesztus lenne, ha egykori lerombolóik leszármazottai, az időközben barátainkká lett török turisztikai és egyéb vállalkozók részt vállalnának ebben.

Amikor e sorok írója mindezt a budai török rezidencián, Sefika Kutluer török fuvolaművész koncertjére történő meghívásakor többeknek, így a török nagykövet feleségének is elmondta, akkor azt a választ kapta, hogy mindez a török befektetők számára is érdekes lehet. Érdemes lenne ezért a magyar „Keleti nyitás” égisze alatt komolyabban foglalkozni ezzel.

T-R-3

145. [tulajdonos]: SÖTÉTSÉG DÉLBEN2023-10-25 16:17
KARAFFA GYULA MEGSEMMISÍTETTE SAJÁT MAGÁT ÉS BEVONULT A FOGALMATLANSÁGI PANTEONBA.

Nem kár érte.

Csak mindezt a DOKK IRODALMI KIKÖTŐBEN tette. S ezzel lejáratta lapunkat.

Nézzük mire tellett "böcsöletes" (ál)paraszti eszéből. Idézem egyik naplójegyzetét:

"Ezek a dzsentrik ugyanazok, akik érdemi munkát még keveset végeztek, a szaros melót mindig másokkal végeztették, mert nem bírták a strapát. És még ők azok, akik egy becsületes, tisztességes hivatást folytató közalkalmazottat, aki esküt tett a magyar haza védelmére (én 93-tól szolgáltam, tehát semmi közöm a kommunistákhoz), azokat állítják be rossz és elítélendő embernek.
Mindezt két doktor, meg egy egyetemet végzett Hármak. Szégyen!"

Tegyük hozzá, "majdnem" három doktor.

Én ugyanis 2013-ben visszairatkoztam a Pannon Élettudományi Egyetemre, mert az ott szerzett állattenyésztő diplomám (és az ELTE magyartanári oklevél mellé - a történelem szakot is félig megcsináltam) meg szerettem volna szerezni a vidékfejlesztési mesterszak diplomáját.

Majd a szakdolgozatomat kibővítve, a török középfokú nyelvvizsga után le szerettem volna ott doktorálni.
Csak ez már nincs benne a Kutyát karácsonyra című versemben.

Meg az sem, hogy még leutazgatni sem volt pénzem így abba kellett hagynom... ahogy a török nyelv tanulásában is megálltam az alapfokú vizsga letételénél a Yunus Emre Török Kulturális Központban.

De lentebb idézek a felvételi vizsgára magammal vitt, egy újságcikkben megírt vidékfejlesztési koncepciómból-
Ebből akartam a diplomamunkát megírni és ebből akartam később, a török kapcsolat kibővítése után doktorálni.

De előbb szögezzük le!
A dzsentri az birtoktalanná vált kisnemest jelent.
Magyarországon ma nem élnek ilyenek.

Az értelmiségi meg az irodista az nem dzsentri.

Ahogyan te sem vagy proletár.

A proletár munkaeszközök nélküli nincstelen munkavállaló. A munkaadóktól függő egzisztencia. (Ezért könnyen válik bármely diktatúra tömegbázisává. Lásd az olasz vagy az oroszországi példát.)

Te munkaeszközökkel rendelkező kisiparos vagy. Önellátó független egzisztencia. Kispolgár.
(Ezértmint ilyen, baloldali diktatúráknak nem - hiszen akkor államosítanák a műhelyét, mint anyám cselédsorból polgári jómódba jutott nevelőanyjáét Budapesten - de a jobboldali diktatúráknak könnyen válik a tömegbázisává.)

Ezért kell visszautasítani politizélési hamis ráfogásodat, hogy te proli lennél, vagy szegényparaszt.
Nem vagy egyik sem.
Csak azért van szükséged erre a stilizálásra, hogy a két "áldozati kör" osztálygyűlöletének rémálarcát magadra ölthesd és (képzeletben) meglengethesd a "kiegyensített kaszát".

Lengessed!

Csak ne a Dokk-on!

----------
Intelligens ember tudja (te magad is, csak megjátszod az osztálygyűlöleti "hülyét"), hogy
ember nem azért tanul, hogy a piszkos munkát ne neki kelljen végezni.

Hanem?
Hanem hogy jó esetben százaknak, ezreknek tudjon munkahelyeket teremteni.
Ahol a tanulatlanok, igen, először kénytelenek piszkos munkát véezni, hiszen máshoz nem értenek.
De ha felküzdik magukat kékgalléros szintre, akkor már nem kell.
S ha tanulnak még és fehér galléros vezetők lesznek, ha még tovább tanulnak, akkor már irányíthatnak is

Még tovább lépve, döntés hozói szinten pedig tényleg százaknak, ezreknek szerezhetnek munkát.
Én is ezt szerettem volna.

De abba kellett hagyni az időskori tanulást.
Pénz kellett a családomnak.
Ekkor mentem el nevelőtanárnak 7 évre, egészen a nyugdíjazásig.

Így most oda a lent megjelölt térség énáltalam kigondolt vidékfejlesztése.

Más - HELYETTEM - azóta sem írt belőle szakdolgozatot.

A térség - lényegében a szülőföldem - gazdasági stagnálásban van.
Azóta is kidolgozásra vár a Balaton négy évszakos hasznosításának koncepciója.
Azóta sincs felújítva a fonyódi földvár.
Nincsenek török magyar kapcsolatok - pedig Kaposváron már működik török üzem.

ÉN A BALATONNÁL NŐTTEM FÖL.
MI SOSEM GYŰLÖLNI SZOKTUK AZ IDEGENEKET, HANEM ELSZÁLLÁSOLNI.

MEGSZOKTAM GYEREKKOROMBAN, HOGY A 30 ÉVE MÉG 20 ÉVES FASISZTA 50 ÉVES KORÁRA MÁR JÓKEDÉLYŰ BORPINCE KIRÁNDULKÓ NÁLUNK. A SZOVJET KOMMUNISTA PEDIG KEMÁNY VALUTÁVAL FIZETŐ HÉVIZI TÚRISTA. A TÖRÖK "JUMURDZSÁK" MAGYARBARÁT GYÁROS, MERT ODAHAZA ŐK ÚGY TANULJÁK, HOGY ŐK IS ATTILA NÉPE MEG MI IS. RÁADÁSUL ŐK ÚGY IS ÍRJÁK AZ ATTILÁT, AHOGY KIEJTJÜK.
NEM KÉT TÉVEL, MINT LATIN TORZÍTÁSSAL MI, HANEM KÉT L-LEL:
ÍGY: - ATILLA.

Persze, hogy Márai "orosz tankoknak" írja a szovjet tankokat, hiszen az o-betű kellett az alliterácóhoz. A szovjet tank rosszul illeszkedne a versbe.
De ettől még mindegyik szovjet tank volt. Az is amelyikben oroszok, de az is, amelyikben kazahok, vagy ukránok ültek.
Nagymamámat kik erőszakolták meg?

A szovjetek.

Nem biztos, hogy - tényleg - "oroszok". (Lehet, hogy ázsiaiak, mert fekete hajúak voltak...) És ha mégis oroszok, akkor is jöjjenek a fiaik lányaik Hévizre nyaralni, ezt kel mondanom.
Mert pár éve a japánok és az amerikai tengerészek is együtt sírtak és együtt koszorúzták meg a tengeri csaták színhelyein a halottaikat.
Ma már itt tartunk.

Mert az osztrák turista sem "Habsburg elnyomó" már.

A mai török vállakozó sem oszmán "Jumurdzsák".

Lásd lentebb a részletes kifejtést és a kortárs szikrát a szakdolgozattervben.
Olyan téma, amit senki nem írt meg (helyettem) azóta sem.
Nem véletlenül vettek vissza az egyetemre, 58 évesen, amikor bemutattam a felvételiztetőknek.

Csak az egyetemet (egyelőre?) abba kellett hagynom.

De a téma azóta is fontos.

Épp a napokban jártam Kassai lovasíjásznál - ilyen birtokot épített. Ilyen mintagazdaságokat szerettem volna Kaposvártól a Balatonig én is létrehozni.

309317480-471416745028267-4680319847775211188-n

Nem azért, hogy ne nekem kelljen a trágyát lapátolni, te szerencsétlen, hanem hogy százak lapátolhassák azt ott, ahol ma a nagy

- SEMMI -

van a nem létező mintagazdaságok helyett.
Ezért e százaknak nincsenek munkalehetőségeik sem.

Mert nem végeztem el ezt a mesterszakot, nem írtam meg a szakdolgozatomat.
Majd nem kerestem meg a közben kialakított gazdasági és tudományos kontaktokat, beleértve Törökország vidékfejlesztési szakembereket.

ENNYIT A "FJORDOKRÓL", SZEGÉNY FOGALMATLAN KARAFFA GYULA!
Hogy tudnék rajtad segíteni?
Bőrös megrendelésekkel, a később mégis kialakított lovasturisztikai egységekben?

De hiszen te már nem bőrös, hanem politikus szeretnél lenni, attól tartok, vagy nem?
Azért itt ez a nekibuzdulás, ugye?
Ha sokat balhézol, hátha feltűnik az ellenzéki oldalon és valaminek megválasztanak majd?

Költői kérdések voltak, nem várok rájuk választ.

----------------------------------
Most nézzük az általam kitalált vidékfejlesztési témát:
----------------------------------

Széles Gábor a síparadicsomnak számító Ausztria példája nyomán szeretné elősegíteni Magyarország termálvíz nagyhatalommá történő fejlesztését. Ez bizonyos értelemben egybecseng a Kincsem Nemzeti Lovas Program célkitűzésével. A lapos és ezért jól lovagolható Magyarországot (ha már magas hegyeink nincsenek), a program ugyancsak a síparadicsomnak ismert Ausztria példája nyomán szeretné lovas paradicsommá fejleszteni. Tekintve, hogy a zalacsányi kastély és környéke csak egy-két „lóváltó állomásnyira” fekszik a fontos lovas túra útvonalnak számító Balaton-felvidéktől, a két turisztikai törekvés erősítheti, sőt, kiegészítheti egymást. A termálturizmus a Balaton környék számára a szezon egész éves meghosszabbításában segíthet. S mindez, kibővítve az üdülési kínálatot őszi-téli horgász-vadász és lovas programokkal, vagy akár az egész év folyamán megjeleníthető történelmi hadijáték eseményekkel, új munkalehetőségeket teremtene a Balaton régióban.

MONT-Nom-1

A lovas hagyományőrzés valamint a várjátékok kultusza, miként a fejlett Európában mindenhol, nálunk is egyre népszerűbb.

———————————————————————-
LEENDŐ TÖRTÉNELMI LOVAS- ÉS VALLÁSTURISZTIKAI EMLÉKHELYEK A „FONYÓD – SZIGETVÁR TENGELYEN”

A Zalacsánytól csak 2-3 „lóváltó állomásnyira” (40-50 kilométernyire) magasodó fonyódi Várhegyről ez a látvány tárul elénk. Sokak szerint a Balaton legszebb, egyedülálló körpanorámája, szemben a csak arról a környékről szimmetrikusnak látszó Badacsonnyal.
A fonyódi kettős hegy magasabbja, a Várhegy az egész déli part legkiemelkedőbb pontja, A fonyódi kettős hegy magasabbja, a Várhegy az egész déli part legkiemelkedőbb pontja, csúcsán már a kelták is földvárat emeltek. S a Római Birodalom idején is fontos őrhely volt. Jól szemmel tarthatták innen a hegy mögötti Balaton-Nagyberek öbleit megkerülő egykori „nagy hadi utat”, amely Aquincumból az Adria tenger mellékére s végül – mint akkor minden út –, Rómába vezetett. A hunok, majd később a frankok ellen harcoló avarok szintén megfigyelő helyként használták e fontos stratégiai pontot.

Badacs-2

A honfoglalás után, Géza fejedelem uralkodása alatt a Balaton déli partja Koppány, népies nevén Kupa vezér szállásterülete volt. Neki valószínűleg szintén állott erőssége a fonyódi Várhegyen. Ez azonban nem azonos a kisebb – Sipos – hegy lábánál álló török kori alsó várral, amely Koppány (Kupa) vezér korában még nem létezett. Hatalmi központját jelentő tekintélyes földvárát a Fonyódtól 20 kilométerre magasodó somogyvári hegyen emelte. A hegyet ma is Kupavárhegynek hívják. S innen, a Balaton déli partján futó római hadi úton vitte seregét Veszprém alá 997 őszén, hogy a sorsdöntő csatában Istvánnal, későbbi első keresztény királyunkkal megütközzön. A távolabbi jövőben ez a hadi út is lovas túra útvonal lehetne. Az évente „megvívott” István-Koppány „emlék-ütközet” pedig Európa hírű lovasturisztikai attrakcióvá nőhetné ki magát!
Koppány halála után 80 évvel I. László, a későbbi Szent László lovagkirály, aki valójában Koppány vérrokona volt, s talán ezért is esett választása Somogyvárra, ott kővárat emeltetett a Kupavárhegyen. Majd győztes horvátországi hadjárata után annak védfalai között építtette fel a korszak egyik legnagyobb bazilikáját, a Szent Egyed apátságot. Somogyvár ekkortól a török hódoltságig Somogy megye fővárosa volt.

L-SZL-mont

Az apátság kettős tornyából illetve a vár bástyáiról az alábbi fotón látható panoráma tárult az egykori, később ezen a hermán is megörökített lovagkirály szemei elé. Különös tájkép s megkapó, hogy a fonyódi kettős hegy úgy simul a Badacsony és a Gulács kontúrja alá, mintha nem is lenne köztük a Balaton!
A kép előterében látható jelenlegi halastó egyébként a XI. századi „nagy” Balaton legdélebbi öblének maradványa. Ezt később a Nagyberek Somogyvártól Fonyódig terjedő mocsárvilágába zárta egy hullámok építette turzás, a fonyódi kettős hegy mindkét oldalán. E keskeny földnyelvre épült később a régi Balatoni út, a vasútvonal, illetve a fonyódligeti meg az alsóbélatelepi nyaralótelep. I. László idejében a Balatonnak ez a keskeny öble még összeköttetésben állt a Balaton víztükrével. A várat és az apátságot a képen látható tanúhegyek dereglyéken Somogyvárra szállított köveiből emelték! A később szentté avatott lovagkirályt 1095-ben, végrendeletének megfelelően ide, vérrokonának Koppánynak várhegyére, a Szent Egyed apátságban temették el. Csontjait 1113-ban vitték jelenlegi nyughelyére, Nagyváradra. Teste azonban itt porladt el. Akárcsak 471 évvel később a zsigerek nélkül Isztambulba szállított Szulejmán szultán szive és belső szervei, amelyeket a törökök a Somogyvártól délre, 60 kilométerre fekvő Szigetváron temettek el. Somogyvár, a rekontsruálni kívánt emlékhellyel a jövőben keresztény vallásturisztikai zarándokhely lehet.

BADACS-SOM

Szigetvár pedig leendő muzulmán vallásturisztikai emlékhely, hiszen a „török Mátyás király” szive (amely egykor feleségéért, Hürremért dobogott), ma is Szigetváron nyugszik.

S ha már a török kornál tartunk meg kell említeni, hogy Szigetvár eleste után Fonyód maradt a Balaton déli partjának egyetlen még be nem vett erőssége. A Nagyberek mocsarából szigetként kimagasló fonyódi kettős hegy kisebbikének, a Sipos hegynek lábánál fekvő alsó vár még 9 évig állt ellen az oszmán túlerőnek a félelmet nem ismerő Palonai Magyar Bálint kezében. A Nádasdy Tamás nádorispán szolgálatában álló fonyódi várkapitány így festette le Nádasdynak írott levelében a fonyódi vár hadi helyzetét: „Előttem tűz, mögöttem víz, köröttem mind ellenség. Csak én magam vagyok köztük, mint az ördög a sombókon!” 1558-ban Mehmed bég Fonyód ellen intézett éjjeli támadását kellett visszavernie. A törökök a palánkban (külső várban) álló épületek szalmatetejét és a széna- szalmakazlakat fölgyújtották, s azok fényénél hajnalig már a kis belső várat ostromolták. Magyar Bálint huszonöt vitézével mégis megtartotta azt a túlerőben lévő ellenség kényszerű visszavonulásáig. „Bizony – jelenti levelében Nádasdynak – soha a villasütésre jobban nem vöttek, de ami kevesen voltunk a szegény keresztény hit mellett örömest harcoltunk.” Sőt, a várból még rajta is ütöttek a távozó török csapaton, s „fejeket vettek”. „Az törökök – írja – kilenc szekéren vitték az sebest.” Ilyen katona volt a fonyódi kapitány. Nem csoda, hogy a várat az ellenség csak két évvel a halála után, 1575-ben tudta elfoglalni. S csak ekkor terjeszkedhettek a törökök egészen a Balaton déli partjáig. A „Magyar Tenger” ekkor vált az Oszmán Birodalom határvizévé – a teljes hosszában. A Badacsony a Magyar Királysághoz s egyben „Európához” tartozott, a fonyódi kettős hegy azonban már „Ázsiához”. Egy olyan birodalom részeként, amely akkoriban a Balaton déli partjától egészen Perzsiáig ért. (A sirályok több mint 100 esztendeig a „kettő között” repkedtek.)

T-R-mont

Egy távolabbi jövőben az újra felépített fonyódi végvárak hadijáték látványosságai talán egy Balaton-Fonyód-Somogyvár-Szigetvár „tengely” történelmi- vallási- lovas- horgász és vadászturisztikai régiójának Európa (és Ázsia) hírű attrakciói lehetnének. Annál is inkább, mert a Fonyód várhegyi őrtoronnyal és a Sipos hegy lábánál fekvő alsó várral szemben, a mocsár bézsenyi túlfelén alig több mint egy kilométernyire, egy török ellenvár is épült, amelyet a magyar és a török régészek is számon tartanak. Sőt, látótávolságon belül ott állt a mai Ordacsehi, s egyben az új M7-es autópálya mellett, a Zardavárnak nevezett kis földvár is. Illetve ezek és a somogyvári kővár között ott állott még az öreglaki végvár is, amelynek helyreállítása szintén hozzájárulhatna e lovas és történelmi turisztikai térség idegenforgalmi fellendüléséhez. Ezek, föld- illetve palánkvár falak között álló templomerődök lévén, a kőváraknál jóval olcsóbban felépíthetők.
S szép gesztus lenne, ha egykori lerombolóik leszármazottai, az időközben barátainkká lett török turisztikai és egyéb vállalkozók részt vállalnának ebben.
Amikor e sorok írója mindezt a budai török rezidencián, Sefika Kutluer török fuvolaművész koncertjére történő meghívásakor többeknek, így a török nagykövet feleségének is elmondta, akkor azt a választ kapta, hogy mindez a török befektetők számára is érdekes lehet. Érdemes lenne ezért a magyar „Keleti nyitás” égisze alatt komolyabban foglalkozni ezzel.

T-R-3






Olvasói hozzászólások nélkül
144. Vezsenyi Ildikó: Várom a verset!2022-06-09 18:01
Várom a verset!

143. [tulajdonos]: KIRKÉ2022-06-09 15:29
Irgalmas ég!

Mi van ma?

Azon, hogy Bártfai Attila Márk bekattant, különösebben nem csodálkozom, de az kellemetlen meglepetés, hogy még műveletlen is.

Kirké az Odüsszeiában nem Észak-Afrikában volt, Márk.

Észak-Afrikában a lótuszevők voltak.
Aki között Odüsszeusz emberei néhányan megízlelték a lótuszt (drogot) - és többé nem akartak a hajóra visszamenni. (Kortárs vonatkozás.)
Erre nyilatkoztam én, valaki érfelmetszése utáni mosdó lemosó, hogy "Életveszélyes." (Mármint az illető önpusztító attitűdje, partnere hasonló mentalitású volt fiatal korában.)

"Pálóczi úgy szerény, hogy ő Odüsszeusz vaze! Az a másik kettő meg Kirkénél ragadt, oszt tolja a lótuszt. Szerény! Érted? (Most tényleg kitekintve az irónia mulatságából: Hogy nem sül le a pofájáról a bőr?)" Idézet vége.

Azért nem, Márk, mert én sehol sem mondtam, hogy én vagyok Odüsszeusz.

Én szó szerint ezt mondtam: "Odüsszeusz ott hagyta a lótuszevőket Észak-Afrikában és tovább ment hajózni. Hát én azok közé tartozom, akik akkor továbbhajóztak, a Jónásék pedig ott maradtak lótuszt enni". Idézet vége.

Azt hiszem, ez korrekt metaforája az önpusztító kortárs költői attitűdnek, és a "másmilyennek". (A Whitmani, Kassáki attitűdnek.)

Egyébként mondhatnánk azt is, hogy azok jártak rosszabbul, akik (velem együtt) visszamentek a hajóra Odüsszeusszal. Hiszen egyedül ő maradt életben. Minket pedig - például engem - utána disznóvá változtatott Kirké, amikor Odüsszeusz az ő szigetéhez ért.

Ezért vagyok ma is túlsúlyos.

De ez már egy másik metafora - másik költeményhez.

Igen, Kirké disznóvá változtatott - de talán mégsem "elcsúfítani" akart!
Mert mi van akkor, ha a csak bepólyált egy "elesés-burkolattal" a nehéz idők számárat (legtöbbször - tényleg - bánatomban ettem túl magam).

De most már vége a nehéz időknek.

Elképzelhető - s már látom is a jeleit - hogy visszakapom Kirkétől a régi formámat.

Hogy most már - 20 évnyi büntetés - vagy megvédés? - után "visszavarázsol".

142. [tulajdonos]: JÖN A FRONT?2022-06-09 14:58
Jézus Mária! Szent József!
Hamar ide mindenki!

Könyörgöm! Mi van itt?
Filip Tamás már verekszik? Ezt írja a Baltazar naplóban:
"Pálóczi Antal felszólítom, hogy ne foglalkozzon a fehér ingemmel, mert a kezére csapok.
Pláne nem úgy, hogy a mondandómat kifacsarja."
Ki facsart ki - mikor - micsodát?
Hát nem ő panaszkodott előző naplójában, hogy, idézem: "János szerkesztő volt, Sándornak vannak versei a Dokkon. Nekik már múlt idő, ami nekem még mindig szüntelenül égető és fehér inget kormozó jelen."
Idézet vége.
Mármint a Dokk-jelenlét (ötödikes szövegértéssel lejön). Ez Filipnek a FEHÉR INGET KORMOZÓ JELEN.
Mire én így válaszoltam némi áttétellel:
"Ez itt nem szalon, könyörgöm, ahol Filip Tamás a fehér ingét félti! Meg te is az ellustult kényelmedet az "elefáncső toronyban"!
Hanem MŰHELY! De nevezhetném "szülészetnek is". Nehogy a fájdalommal szülők találják magukat itt "rossz helyen", hiszen "tetszeni" máshová is át lehetne mennetek. Arra sok társasági/ társalgási fórum áll rendelkezésre.
Szülni a szülészeten kell. Forgácsolni a versműhelyekben. Fehér ingben "tetszeni" a szalonban."

Mi nem volt érthető?
Mi nem volt találó?
Vagy az a baj, hogy "túlságosan" az volt?
Véleményem továbbra is az, hogy ez ne szalon legyen (nem is lehetne), hanem szóműhely vagy vers szülőszoba. Rendeltetésszerű "szennyeződéseivel" - AMELYEK AKÁR KORMOZHATNAK IS - például én "látványpékségként" működtetem a Dokk műhelyemet. Itt nem "elitkedni" kell, Tamás, mert ezt a fórumot nek erre, hanem a küzdő útkeresőknek, a műhelymunkásoknak, a versszülőknek találták ki, ahol fröccsen, kormoz, bepiszkol e munkafolyamat összes velejárója, a sok-sok vitatkozás, küzdő békétlenség és indulat.

Mert ez nem SZALON.

S te eleve nem "megvalósulni" jársz ide, mint más "rendes" (és rendetlen) dokker, hanem... tényleg miért is? Azt hiszem: tetszeni.

Ezt is lehet, hiszen te valamiért így látod jónak. Csak ez itt atipikusnak mondható. Rendes kezdő és újralkezdő - egészséges esetben - ki tud innen hajózni.
Ha itt marad, az olyan, mint szőrös lábszárakkal bent ülni a homokozóban, a kezdők (és újrakezdők) között.
Hátha neked ez a jó!
De ne nekünk kelljen alkalmazkodni ehhez, hanem fogadd el akkor a "műhelyforgácsokat", meg azt, hogy a "fehér inged" - te mondád - itt "bekormozódik".
Sajnos néha be...

Ezt a mondatodat nem tudtam értelmezni:
"Inkább próbáljon meg egyszer valami olyat írni, amire én akkor is képes vagyok, ha álmomból ébresztenek."

Mert azt hiszem, ha arra kényszerítenének, hogy úgy tárd föl magad ahogyan én, abba belegebednél.
(Pedig én olyankor nem is én, hanem te - és mindenki más - vagyok. Pont ezt érti félre Bártfai Attila Márk, de nem lehet, próbálkozik, próbálkozik - de hiába.)

-------------------
Mi történt itt egyébként?

Loptak tőled? Plagiztáltak?

És utána mi történt?
Volt bocsánatkérés?
Kellett volna... Vagy volt is...?

Hát akkor?

Minek habosítani a harapónyálat? (fehér ingben, eszterga-kötényesek között)? Nem leszel "kormos" így véletlenül?

Vagy majd fizikailag megfélemlítesz? ("Kezedre csapok"... jó a humorod.)

Szerintem álljon le mindenki a hülyeséggel, ha javasolhatom!
Tudom, jön a front - de akkor is!

141. [tulajdonos]: ENNEK VAN ESZTÉTIKÁJA2022-06-09 13:15
Pontosan erre gondoltam!
rtfai Attila Márk foplytatja tévbuddhista nyomulását, a Dokk-on, a művészi ÉN-t, amely mindig TE vagyok (különben nem sikerül a mű), összetéveszti az emberi ÉN-nel (amely senki más). S amit, akit - buddhistaként - most rögtönzött tanmesével

ÜLDÖZNIE

kell.

Ő legalábbis erre érez indíttatását! Hihetetlen. Komolyan mondom, mutogatni kell az ilyet! (Olvassátok el!)

Majd Jónás/Stiller/Szisszó esstet mutat vieóklipen, ahol az Irodalmi Jelen kamerása engem is megkérdezett az estről a végén. Válaszolok is. Amihez Márk az alábbi dehonesztáló megjegyzést fűzi:
"FIGYELJÜK MEG, AHOGY PÁLÓCZI ANTAL 11 perc 40 másodperctől (talán mínusz 2 másodperc) MÁSOK KAPCSÁN KEDVENC TÉMÁJÁRA:
KEDVENC TÉMÁJÁRA, AZAZ ÖNNÖN NAGYSÁGÁRA TERELI A SZÓT. AKI SZERINT EZ ÍZLÉSES, ANNAK KÖZE NINCS AZ ESZTÉTIKÁHOZ."

Idézet vége.

Micsoda? Az esztétikához? Nem művészi produkcióról - egy spontán nyilatkozatról szólva - esztétikát (!) kér számon? Hogy lehet ez?
Nem tudja, hogy e szó a műalkotások trövéníyszerűségeit vizsgálva használatos?
Megáll az ész!
S ez a valaki régebben a DOKK főszerkesztője volt (nem voltam itt, nyilván csak tévedésből - amikor visszajöttem, egyből lemondott - szerintem helyesen).
Eyébként szó szerint ezt mondtam, ma is ezt mondanám (kimásolom, hogy elolvashassátok):

- Én nagyon szeretem Stillert és Jónást. Hitelesnek érzem őket, csak az önmarzangoló fűjdalom, ez egy picit mondjuk a keresztény-poklos attitűd neke,, amitől én eltérő dolgokat szeretek, de ez nem jelenti azt, hogy ne érezném őket nagyon hitelesnek. De hát ez életveszélyes. Ugyanakkor kétfelé bomlik ez a dolog, Odüsszeusz ott hagyta a lótuszevőket Észak-Afrikában és tovább ment hajózni. Hát én azok közé tartozom, akik akkor továbbbhajózztak, a Jónásék pedig ott maradtak Lótuszt enni".

Idézett szakasz vége.
Hol van itt "önnön nagyságom"? Sehol.

Kétféle magatartást ütköztetek, az önpusztító (egyébként érdekes módon rímes) költők és az önépítő (érdekes módon szabadverses, Whitman, Kassák stb.) költők attitűdjét, jelezvén, hogy én bár az utóbbiakhoz tartozom és innen nézem őket, de ennek ellenére hitelesnek érzem őket, hiszen azok.

//Hozzá kellett volna tennem (ahhoz a mondathoz, hogy "Ez életveszélyes."), hogy én voltam az, aki Jónás vérét lemosta a mosdó pocelánjáról, amikor ő már (öngyilkossági kísérlete után) bekötött alkarral elaludt.//
Úgyhogy én nagyon tudom, hogy mit mondtam - és szerintem pontosan fogalmaztam, vagyis tartalom és forma egységét tekintve, hozzászólásom - ha spontán költeménynek vesszük (nem az, de a gondolatkísérlet kedvéért tekintsük annak) igenis esztétikus.

Nem illik egy TELJESEN MÁS költőnek a pályatársak produkcióját a maga álláspontja felől és logikája szerint vizsgálni?
DE!
S ne játsszuk tovább a hülyét, hanem jegyezzük meg ESZTÉTIKA (!) mindig csak műalkotás, vers, novella stb. esetében jöhet szóba. Köznapi szövegeknek nem lehet esztétikájuk, ha mégis van - akkor műveknek telintendők!
De ez a hozzászólásom csak egy vélemény, egy vitalitás verseket író szerző szemszögéből. (Hát vannak a költészetben vitalitás versek? Most már igen.)

Hadd mutassak valami mást! ENNEK - VAN - ESZTÉTIKÁJA. Ez egy novellám. Ilyen egy "vitalitásmű". Ilyen az általam természetes nyitottság minden vallási elfogultsággal szemben.
Nem vagyyok semmilyen vallásnak hívője. Nem tettem semmilyen fogadalmat! Nekem lehet ezt (nem szegek meg fogadalmat - a ti fogadalmaitokat).
Ehetek marhahúst hinduk között (pedig nekik tabu) és disznóhúst muszlimok között (nekik is). És írhatok szexuálisan (ami a kereszténységnél de minden világvallásban tabu). De én még "nem űzettem ki a paradicsomból".

Kissé bizarr! Úgy kell a műmajereknek! (Meg neked!) Szerintem most már száll le rólam, mert fölösleges csatába kezdtél! Úgysem tudsz kizökkenteni!
Kösz!

https://www.youtube.com/watch?v=wW1RSNJSxQc&t=48s

140. [tulajdonos]: A MŰVÉSZETBEN ÉN TE VAGYOK2022-06-09 11:45
Irgalmas ég! Akkora marhaságot találtam Bártfai Attila Márknál, pontosabban a művészi szemlélet és "énérzés" olyan angyonideologizált ("tévbuddhista"?) félremagyarázását, hogy abba kell hagynom tervezett délelőtti munkámat, mert jobb ha gyorsan kifejtem az ellenérvemet.

Nézzük az ominózus álbölcsességet, amely - például egy írótanodában - teljességgel félrevezető!

"Az ember akkor kezdődik, amikor kivonja magát önmaga hatása alól. Ebben hasonlít a művészre. A művész is akkor kezdődik, amikor kivonja magát önmaga hatása alól. Tehát aki önmaga hatása alatt áll, az nem művész. Amikor végtelen szeretettel megsimogatod magad azzal, hogy 'nem vagy érdekes drágám', elindul valami, ami kétségkívül finom és eleven."

1.)
Sosem vagyunk, sosem kerülünk úgymond ÖNMAGUNK hatása alá.
Miért?
Mert kisgyerekkortól kezdve "nem önmagunkká" neveltek minket - sajnos több, mint kevesebb sikerrel. És végül azzá is kellett válnunk. Nem önmagunk lettünk - felnőttkorunkra. Hanem "mások", a "többiek", a "körülmények". És ezek összességének a hatása alatt kell élnünk.
Nem véletlenül szokás emlegetni művész körökben a gyermeké ént, a gyerneki romlatlanságot - értsd, a fentebb taglalt folyamat meg nem kezdődését, végérvényessé nem válását.
2.)
Az énhez fáradtságos és kitartó munkával kell eljutni, de mi is az valójában?
Tükör.
S mit látunk benne? Magunkat?
Nem.
A "dolgokat" - mivelünk együtt, meg külön... attól függ, hová - föntre, lentre, vagy oldalra tekintünk.
Ezért mondják, hogy a művész maradjon gyerek. vagy a művészek ezt így élik meg, igy fejezik ki ezt: ők gyerekek.
Csakhogy ez tévedés.
Akkor "gyerekek", amikor hagyják, hogy a körülmények tologassák őket, amikor - ha leültetik őket leülnek (pedig nincs is kedvük hozzá) majd felállnak... adnak-vesznek, menetelnek, majd viselkednek, viselkednek, viselkednek. Mint a jógyerek.
Amikor utoljára gyerekek voltak, az még a "felnőttség" volt. Ellenállással, önállósági akciókkal, önfeledt - és senki és semmi által nem befolyásolt - ősmegiímeréssel. (Víz, tűz, jég, hó, föld, késvágás, vérzés - és így tovább).
Hogy is írja Rilke?
"S ha egy nap belátjuk, hogy foglalkozásuk szegényes, hivatásuk megmerevedett és nem függ össze többé az élettel, miért ne nézzünk rájuk továbbra is gyernekként, saját világunk mélyéből?"
Ki, kik a "gyermekebbek" ebben a szövegben?
A gyerekek?
Nem.
A felnőttek?
Igen.

És a gyermek a "felnőtt" (a még romlatlan "paradicsomi" ember) - akit aztán egész életében folyamatosan infantilizálnak, hogy ne lehessen "Ő".
Ne juthasson vissza a gyermeknek mondott - még - nem infantilishez.
Ha művész is, hosszú út lesz, amíg végre sikerül.

Ebben az a megtévesztő, hogy sokana a modorosság és infantilizmus útján is jelentős gyakorlatot képesek szerezni valamilyen művészi mesterség űzésében.
Belőlük lesznek az akademisták.
A Dokk azonban nem azért jött létre, hogy bármilyen akadémiát, modort vagy viselkedési megalkuvást kövessen.
Erre csak a modorosai tesznek újabb és újabb kísérletet - eleddig siskertelenül.
S amikor mégis sikerrel, azonnal fantáziátlanabbá lesz a Dokk.

3.)
Vagyis az ember - de mondjuk inkább, hogy a művész - akkor kezdődik, amikor ki tudja vonni magát a társadalom kényszerítő elvárásai alól. Háborús pszichózisából és uszulásából (lásd Adyt). Mer "önmaga" lenni - aki mindig "te vagyok". Ha az énje nem tud "te lenni", akkor nem művész.
EZT LE KELL SZÖGEZNI!

Nincs is művészi ÉN.
Csak művészi "TE".

https://twitter.com/PalocziAntal/status/1530011049277247489/photo/1

Hiszen minden személyes átélést rögtön kivetítesz, sőt, esetleg már eleve a megírás miatt éled meg. James Yoyce összabarátkoztatta a feleségét a barátjával, majd így üvöltözött vele a trieszti mólón! - Maga megbaszta a feleségemet? Maga megbaszta a feleségemet?
Miért?
Mert írt valamit, ahová ezt szerette volna beiktatni.
S kíváncsi volt rá: milyen.
Miközben a feleségével is puszipajtások maradtak.
Ez egy alkotói módszer! Egy alkotói gondolkodás! Egy alkotói hozzáállás!

Hol vagyunk mi? A Dokk-on? Ez egy művészeti portál?!

HÁT AKKOR...?

Persze, hogy lehet ezt elutasító művészi gondolkodás, alkotói módszer és hozzáállás - de csak mindennek ismeretében nyilatkozhatsz egyáltalán művészetről, alkotásról, nyitottságról, egy művészeti fórum nyitottságáról, helyes művészi viselkedésről, emberségről - művészi ÉN-ről (aki TE vagyok) és mindenről, ami belefér!
De azt nem lehet, hogy a fenti írót kiátkozzuk, mert "csúnya dolgai voltak".

Naná.
Hiszen író.

És itt nem arról van szó, hogy tegyük normává az abnormalitást, hanem hogy egy írói fórumon ne lehessen norma a "norma", mert attól a kreativitás sérül.

Ez itt nem szalon, könyörgöm, ahol Filip Tamás a fehér ingét félti! Meg te is az ellustult kényelmedet az "elefáncső toronyban"!
Hanem MŰHELY! De nevezhetném "szülészetnek is". Nehogy a fájdalommal szülők találják magukat itt "rossz helyen", hiszen "tetszeni" máshová is át lehetne mennetek. Arra sok társasági/ társalgási fórum áll rendelkezésre.
Szülni a szülészeten kell. Forgácsolni a versműhelyekben. Fehér ingben "tetszeni" a szalonban.

Olvasói hozzászólások nélkül
139. Pálóczi Antal: utolsó esély2022-06-06 17:53
Amink van, azt most működtetni kell.
Utolsó esély.
Hadd legyen a borongós felhős délután után verőfényes koraest, majd színpompás - mindennél gazdagabb naplemente...
Ezt most a hátralévő életidőre értem.
Ezekkel függ össze, hogy mellétek - megérteni nem akartak mellé - akarok állni. És segíteni akinek tudok. (Miközben "nekem is jut".)

Olvasói hozzászólások nélkül
138. Sáfély: Meghatódtam..2022-06-05 15:06
A 133, bejegyzésed gyönyörű, és elmondom Antal, hogy nem vettelek komolyan.. Eszembe jutott sok dolog, sok sok év. Egy könnycsepp legördült.. Talán érted, amit most érzek, ha nem így van, az sem baj..Én ezt mindig tudtam amit leírtál. Sokszor nem olvastalak el, de kösz, hogy vagy... Érted? Nem! Érzed? Úgy legyen!

137. [tulajdonos]: ÚJ KÖNYV PETŐFIRŐL2022-06-05 14:03
VÉGRE EGY JÓ KÖNYV PTŐFIRŐL
---------------
Petőfi apja egyfajta piramisjátékba bukott bele
INDEX
Sümegi Noémi

2022.06.03. 15:45
„Sors, nyiss nekem tért” címmel írt könyvet Petőfi Sándorról Osztovits Szabolcs, aki negyven évig volt a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium magyartanára, és sokáig az érettségi feladatokat összeállító munkabizottság elnöke is. Az Osiris Kiadó által gondozott, az Ünnepi Könyvhétre megjelenő Petőfi-sorozat része a kötet, amelyben eddig nem látott módon állnak össze a költő életének puzzle-darabkái.
A könyv arra bizonyíték, hogy az iszonyatos mennyiségű adat is lehet szórakoztató, ha jól van tálalva. Petőfi élete – hova ment, mit csinált, kivel találkozott, kinek udvarolt – önmagában is érdekes.

Szerettem volna egy nem divatos könyvet összeállítani.

Ezt hogyan értsük?

Ez egy pozitivista, tényeket rögzítő kötet, ami most nem divat. Ma a hermeneutika leszálló ágában vagyunk, remélhetőleg, ami az irodalomtudományon belül a befogadó és a mű kapcsolatával foglalkozik. Ez alapján minden műnek annyi olvasata van, ahányan elolvassák. Bizonyos kor fölött viszont már nem nagyon érdekli az embert, ki hogyan olvassa a munkáját, de az igen, hogy mi történt a költővel, akit ma sokan a legnagyobb magyar költőnek tartanak.

A Petőfi-bicentenárium adta a kötethez az apropót?

Nem, ez inkább szerencsés egybeesés. Véletlenszerűen kezdtem gyűjteni a Petőfi-irodalmat még magyartanárként, most az egyik szoba tele van vele. Kinyomtattam és beköttettem az egyik legfontosabb művet, Ferenczi Zoltán Petőfi-életrajzát, és megvásároltam mindent az antikváriumban – s egyszer csak jött az ötlet, hogy ha már ennyi minden van, akkor kellene írni egy pontosan datált életútrajzot, mert ennyire részletes krónika még nem készült.

Mennyit dolgozott a könyvön?

Három éven át napi nyolc-tíz órát. Van még egy óriási lehetőség, ez pedig az Arcanum Digitális Tudománytár. Újra elolvashattam a Pesti Divatlapot, az Életképeket, a Honderűt, elképesztő, hogy minden megvan eredetiben, feltéve ha nem tépték ki a hölgyek – mert ezek alapvetően női olvasóknak készültek – a hátsó lapokat, amelyeken divatképek voltak.

A könyv három részből áll: az első Petőfi életének krónikája, a második a kortársakról – rokonokról, barátokról, szerelmekről – szól, a harmadik pedig a művekről, és mindegyik ugyanabban az adatolt, szócikkszerű formában íródott. Ha most érettségiznék vagy vizsgáznék Petőfiből, biztos, hogy ezt használnám, annyira jól kezelhető és kereshető.

Köszönöm, ez volt a cél, nem tagadva, hogy azért negyven évig gimnáziumi tanár voltam. Az egyik lektorom is kiemelte, hogy nagy segítség lehet akár egyetemistáknak, akár a kollégáimnak, akár a gyerekeknek – és mindenkinek, akit érdekel Petőfi.

Bogarászós könyv, olyan, mint egy krimibe illő nyomozás.

Petőfiről elvileg mindent tudunk. Kerényi Ferenc írt róla az elmúlt évtizedben kitűnő monográfiát (most ez is megjelenik az Osiris sorozatában – a szerk.), ő mondta, hogy Petőfiről minden tényt ismerünk, kivéve hogy mikor és hol született, illetve hogy mikor és hol halt meg. Ezenkívül négy napot nem tudunk pontosan rekonstruálni.

1847. október 31. és november 3. között. Ez az életrajz fehér foltja, ahogy írja.

Koltóról jöttek haza Szendrey Júliával nászútról, beugrottak hívatlanul Arany Jánosékhoz Szalontára, majd valahol a Dunántúlon eltűntek négy napra. Szendrey Júlia egyik rokonánál lehettek, de ezt nem tudjuk. Ezenkívül valóban minden adatot ismerünk, kérdés, hogy ezt a sok puzzle-darabot hogyan rakjuk össze. Az eltérések ebben vannak, és ha lehántjuk az ideológiát, akkor hihetetlenül érdekes dolgokat tudunk meg.

Mik ezek az érdességek?

Tudjuk például, hogy Petőfi édesapja hentes-mészáros volt, és ezért sokan azt mondják, Petőfi milyen mélyről jött – erre még ő is rátett egy lapáttal, amikor azt írta az Egy estém otthon című versében az apjáról, hogy „Csak húsvágáshoz ért; / Nem sok hajszála hullt ki / A tudományokért”. Ez biztos igaz, csakhogy a hentes és mészáros volt a XIX. században a legelismertebb és legjobban megfizetett szakma.

KARL3358
Fotó: Karip Tímea / Index
Amikor a jeges árvíz elviszi az egyik házukat, marad még kettő.

Persze. Nagyon ügyes ember volt az édesapja, aki azért bukott el, mert mai kifejezéssel élve piramisjátékot játszott. És jött az 1838-as jeges árvíz, ami még a Dunától húsz kilométerre lévő Szabadszállást is elérte – ez Petőfiéket nem érintette különösképpen, de a többieket igen, és az apja túlterjeszkedett azon a határon, hogy átláthatta volna a saját birodalmát.

Hogyan képzeljük el ezt a piramisjátékot?

Pénzt kölcsönzött, és neki is adtak pénzt, például özvegyek, hogy kezelje, forgassa meg nekik, ő pedig befektette ide-oda, és mivel nem tudta átlátni, egy idő után mindenki átverte.

Végül mindenüket elárverezik, ezért hozza fel Petőfi a szüleit Pestre?

Nagyon szép emberi gesztussal 1846-tól kezdve, ahogy Kerényi fogalmazott, fél szemét mindig a szülein tartja. Végül az öccsével közösen temetik el a legszeretettebb apát és a legszeretettebb anyát. Ez Petőfi életének nagyon szép mozzanata.

Azért csak négy napot nem ismerünk, mert annyira részletesen dokumentálta a saját életét?

Annyira jó volt a bürokrácia.

Jobban figyelt a Nagy Testvér, mint ma?

Sokkal jobban, majdnem mindenről fönnmaradt dokumentum. Arról, hogy mikor hány tinót vett meg az apja, hogy milyen tantárgyból milyen jegyet kapott, hogy a katonaságnál mit csinált – erről mind-mind fönnmaradt valami.

Kiszökik például a laktanyából egy Liszt-koncertre, és ezért nehéz vasba verik.

1839 szeptemberében lép be a katonaságba – épp reménytelen helyzetben volt, a szülei tönkrementek –, és másfél évig szolgál, de semmi olyan atrocitás nem éri a katonaság alatt, ami meghatározta volna a későbbi életét. Igaz, egyszer Sopronban valóban kiszökik…

…és vállalja a kockázatot a komolyzene miatt.

Ez nagyon szép lenne, egyetlen baj van ezzel: utálta a komolyzenét. Botfüle volt, amiből baj is lett, mert amikor vándorszínésznek állt, ott kötelező volt énekelni is, neki pedig nem volt hangja.

Akkor biztos valami nő miatt szökött ki.

Nem, egyszerűen csak kíváncsi volt. Soha többet nem ment aztán Liszt-koncertre, őt sem szerette. Jókai például úgy emlékszik vissza, hogy neki kifejezetten megtiltotta, hogy Liszt-koncertre menjen. Furcsa ember volt.

Életútja az 1823. január 1-jei, kiskőrösi keresztelőjével kezdőik, mert arról maradt fönt dokumentum, és 1849. július 31-én ér véget, ekkor látják utoljára élve, hat óra körül Héjjasfalván. Elég zűrös volt ez a nap.

A segesvári csata nem volt jelentős ütközet, csak Petőfi miatt emlékezünk rá. Bem szintén furcsa ember volt – nem véletlenül szerették egymást –, egy ötszörös túlerőben lévő orosz sereggel állt szemben, de ügyes taktikusként úgy tüntette fel szerény erőit, mintha az egy nagy egység lenne, ezért délig elhúzódott a csata kezdete. Délben Bem első ágyúgolyója halálra sebezte az orosz csapatok főparancsnokát, s amikor rájöttek, hogy Bem hadereje mégsem olyan nagy, megindultak, és már nem volt menekvés. Jöttek a Nassau-dzsidások, és aki nem tudott elmenekülni, azt leszúrták.

Petőfinek előbb el kellett volna már indulnia?

Persze, vagy fel kellett volna szállnia bárkinek a szekerére, de ő késve és gyalog indult el, pedig szóltak neki.

Amikor azt mondja, hogy furcsa ember volt Petőfi, ön is arra gondol, amit az egyik apa mondott róla, aki nem akarta, hogy a lányának udvaroljon, nevezetesen, hogy „tulák, derebák”, vagyis kötekedő, korhely volt?

Sok helyen nem szerették, Pápán például tolakodó tótnak nevezték. Arról pedig már Kerényi is írt, hogy a katonaságnak egy hozadéka volt: trágár beszéd és tudatosan durva természet.

Nem nagyon pallérozódott ott.

Nem is akart. Petőfi leveleit máig kipontozzák, olyan trágárságok vannak benne.

Azt mondják, Petőfi hihetetlen önmarketinggel érte el, hogy ma ő legyen „a” költő. Ön is így gondolja?

Nagy költő volt, de nem zseni. Nem volt olyan, mint Weöres Sándor, nem jelent meg 16 éves korában verseskötete, mint József Attilának. De a marketingben segít neki Vahot Imre is, a Pesti Divatlap főszerkesztője, az első menedzsertípusú szerkesztő, aki fölépíti Petőfi imázsát: megrendeli a szabótól a csokonais ruhát, és amikor támadják Petőfit, azt mondja, mindegy, mit, csak az a fontos, hogy írjanak róla.

A teljes képért kattintson!
A teljes képért kattintson!

Ez a modern marketing.

Petőfi pedig megírja A természet vadvirága című költeményt, és abban azt, hogy „Nem verték belém tanítók / Bottal a költészetet / Iskolai szabályoknak / Lelkem sosem engedett”, ami nem igaz. Kialakítja magáról a természetes, tanulatlan költő képét, aminek semmi alapja nincs. Hat-nyolc nyelven beszélt, latinul olvasta a klasszikusokat, Shakespeare-t fordított angolból, a kortárs világirodalomból pedig elsősorban a franciákat szerette, és azokat is eredetiben olvasta. Az iskolában gyönyörűen megtanították írni, bár tudjuk, hogy balkezes volt...

Nem szoktatták át jobb kézre?

Nem. És tudatosan készült a pályára. Amit a magyar irodalomból tudni lehetett, azt mind tudta, Csokonait nagyon szerette, Vörösmarty verseit kívülről fújta, Kölcseyt is tisztelte. Tudatosan törekedett arra, hogy mindenkit személyesen ismerjen a kortárs irodalomból. Rengetegen írtak akkoriban, és ahhoz nagyon sok embernek kell írnia, hogy egy kiemelkedjen – de sokat is tett ezért. Ő az első a magyar költészetben, aki valóban felépíti magát.

A művekről szóló fejezetből kiderül, hogy 17 könyvet írt.

Az a recepció, sajtóbeli fogadtatás, amit Petőfi kapott, ma már elképzelhetetlen lenne. Támadták és dicsérték is, voltak benne komoly kritikák, elismerések – mai szóval médiaszemélyiség volt. Nemcsak a magyar, de a német nyelvű lapok is írtak róla, beszámoltak például arról is, hogy Petőfi végre visszajön a nászútjáról Pestre.

Azt írja, a kötet nem akarja módosítani a nemzettudatban élő Petőfi-képet, sem mítoszépítő, sem mítoszromboló szándék nem vezette az életút és az alkotói pálya rögzítését.

Különösen a demitizálást nem volt könnyű elkerülni: gyarló ember volt, akinek számos problémával kellett megküzdenie az életben, hogy ilyen sokra vigye, és megmaradjon az emlékezetben. Sok negatívumot említhetnénk, Jókai például azt mondja róla 1870-ban, amikor megkérdezik, milyen ember volt Petőfi, hogy elviselhetetlen.

A kortársai is megjelennek a könyvben, ráadásul nemcsak azokkal az évekkel, amelyek Petőfihez kötik őket, hanem leírja a teljes életútjukat, például Szendrey Júlia második házasságát, válását, méhnyakrákját is.

Nagyon nehéz sorsa volt, Petőfi halála után ott maradt Zoltánnal kiszolgáltatva.

Ezzel együtt azt írja, hogy házassága Horvát Árpáddal nem indult rosszul.

Jól indult, aztán pokollá vált. De Júlia sem volt könnyű természet.

Hasonlóan nehéz természet volt, mint Petőfi?

Szendrey Júlia művelt, iskoláztatott, gazdag hölgy volt, az édesapja, Szendrey Ignác országosan elismert mezőgazdasági szakember, aki később kiváló üzletember lett, de azt hiszem, minden apa nevében nyilatkozhatok arról, hogy én sem szerettem volna a lányomat Petőfihez adni. Elmennek nászútra Koltóra Petőfi egyetlen arisztokrata barátjához, Teleki Sándorhoz, ahol öt hétig csak ketten vannak, és ez próbára tesz mindenkit. Petőfi megírja A szerelem országa című versét – és benne azt, hogy a szerelem országában minden férfi fölköti magát. Júlia pedig alig várja, hogy elmenjenek onnan, induljanak Pestre. Kihajol az ablakon, úgy fenyegeti meg Petőfit, hogy öngyilkos lesz, ha nem mennek már el innen. 1847 végén aztán fölmennek Pestre, és bezárkóznak. Egressy Gábor kibérelte nekik Pest legdrágább lakását, nem vesznek részt semmiben, nem mennek sehova, hozatják az ennivalót is.

Home office-ban voltak? De így is nagyon kevés idő adatott nekik.

Másfél év. Azért nem tudunk többet erről az időszakról, mert Szendrey Júlia az utolsó két-három levélen kívül mindent elégetett, pedig nagyon sok levelet írt. Júliának a Petőfiről szóló dokumentumai nem maradtak fönt. Lehet, hogy elégette, de Gyulai Pál azt mondta, hogy ezeket az iratokat betették Júlia koporsójába, az újratemetéskor azonban nem találtak semmit.

Számos nő bukkan fel még a szerelmei között, Berták, Erzsikék, Anikók sorjáznak: erről mind volt dokumentum?

Először csak azokat akartam belevenni a névtárba, akikhez verset írt. Körülbelül húsz nőalakról tudunk, de Petőfi a szerelmi életéről visszafogottan, puritán módon emlékezik meg. Sok emlékkönyvverset írt, ami akkor nagy divat volt, publikálta is. Ezek nagy része azért plátói szerelem volt, tudjuk, hogy Petőfi nem volt egy Adonisz.

Adonisz sem volt, jó természetű sem, udvarias és kellemes személyiség sem…

És közben óriási költő. 26 és fél év alatt bekerülni nem csupán a magyar irodalomtörténetbe, hanem a nemzettudatba is, méghozzá az elsők között, azért az óriási teljesítmény. Méltatlanul nem lehet bekerülni.


Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2024-02-01 08:36 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2024-03-19 07:35   új fórumbejegyzés: Cservinka Dávid
2024-03-19 07:15   Napló: az univerzum szélén
2024-03-19 06:44   Napló: PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN
2024-03-19 00:11   új fórumbejegyzés: Cservinka Dávid
2024-03-18 23:23   Napló: szilvakék
2024-03-18 22:51   új fórumbejegyzés: Bátai Tibor
2024-03-18 22:32   Új fórumbejegyzés: Filip Tamás
2024-03-18 22:26   Új fórumbejegyzés: Bátai Tibor
2024-03-18 22:15   Új fórumbejegyzés: Cservinka Dávid
2024-03-18 21:21       ÚJ bírálandokk-VERS: Tóth János Janus Hervadó kokárda