DOKK

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2841 szerző 38607 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Németh Bálint
  Extrasystole
Új maradandokkok

Debreczeny György: olykor szivarra gyújtott
Mórotz Krisztina: Ha a pokol befagy, akkor is veled maradok..
Mórotz Krisztina: Kócos birodalom
Debreczeny György: Ágh István most 85 én meg 65
Valyon László: A csók íze
Ketykó István: Elszállnak velem szárnyas angyalok
Egry Artúr: a számvetés
Szemerédi Izabella: a szabadság nem lehet szabadosság
Szemerédi Izabella: ellen-tét
Bauman Beatrix Bianka: Amputáció
FRISS FÓRUMOK

Csurgay Kristóf 2 órája
Bara Anna 1 napja
Gyurcsi - Zalán György 1 napja
Cservinka Dávid 1 napja
Vasi Ferenc Zoltán 1 napja
Vezsenyi Ildikó 1 napja
Gyors & Gyilkos 1 napja
Ötvös Németh Edit 1 napja
Busznyák Imre 1 napja
Debreczeny György 2 napja
Kiss-Teleki Rita 2 napja
Vadas Tibor 2 napja
Karaffa Gyula 2 napja
Sági Ferenc Dénes 2 napja
DOKK_FAQ 3 napja
M. Szabó Mihály 3 napja
Mórotz Krisztina 3 napja
Tóth János Janus 4 napja
Fűri Mária 7 napja
Szilágyi Erzsébet 7 napja
FRISS NAPLÓK

 Gyurcsi 56 perce
Bátai Tibor 2 órája
A fény nem publikus 2 órája
Zúzmara 9 órája
Baltazar 11 órája
Minimal Planet 1 napja
Hetedíziglen 1 napja
mix 3 napja
- haikukutyin - 3 napja
történések 4 napja
Janus naplója 5 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 6 napja
Játék backstage 6 napja
ELKÉPZELHETŐ 7 napja
törmelék 7 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: Bátai Tibor
Legutóbbi olvasó: 2023-12-09 18:10 Összes olvasás: 107127

Korábbi hozzászólások:  
1331. [tulajdonos]: Baka István 16.2023-12-09 16:54
Darázs-szonettek

2

sugárzó kékség mely dajkálta őket
röptette hártyás gyönge szárnyon és
most makacsul az üvegbe verődnek
zümmögve sírják nincs menekülés

s gyufásdobozt ürítek és kitolva
tartályát félig a darázsra rá-
csapok visszatolom megint s a foglya
öröknek hitt sötétbe hull alá

de ekkor a dobozt az ablakom
résébe tartva újra felnyitom
és megriadt rabom az égbe libben

darázs-isten vagyok kegyelmes isten
aki a lelket koporsóba zárom
s szabadon engedem a másvilágon

(1993)

1330. [tulajdonos]: Baka István 15.2023-12-08 18:21
Darázs-szonettek

1

A konyhai résre nyitott bukó-
ablakomon a darazsak beszállnak
szőlőszem mézcsepp körte barnuló
harangja hívja őket kósza árnyak

fekete-sárga frakkot öltenek
úgy kezdenek hozzá a lakomához
végigkóstolva mind az étkeket
miket a föld az égieknek áldoz

majd szomjat-éhet csillapítva vissza-
repülne mind a transzcendenciába
de nem ereszti sóvár lelküket

útjukba áll az áttetsző üveg
nem törnek át küszködnek bár hiába
s nem értik mért lett ily kemény a tiszta,

1993

1329. [tulajdonos]: Baka István 14.2023-12-07 19:57
Menhir

Szemhéjam mint a horizont mögé
Ágak pillái közt leszáll a nap
Pupillámból már éjszaka szivárog
Nyugat vagyok nyugat

Hűvösödik szám szurdikából
Egy mondat még mint kései szekér
Az alkony síkjára kiér
Elhagynak a szavak

Jó volna megpihenni a sötétet
Mi bennem terjeng nem zavarni végleg
Se gyönyöröm se kínjaim jajával
Legyek csak néma jel

Menhir mely sok-sok ezredéve állva
Nem tudja már ki építette fel
Kőből rakott kérdés amelyre Isten
Azóta sem felel

(1993

1328. [tulajdonos]: Baka István 13.2023-12-06 17:09
Kerti óda

Giliszták, eleven, tekergő
cipőfüzők, ti! a rögök
bakancsát hogy tartjátok össze?
Hogy szét nem mállott még a föld,

s fák lépegetnek benne nyárba
tavaszból s őszből tél fele,
rózsás zsinórok, hála, hála
tinéktek! ezzel van tele

a szívem, míg a kertet ásom,
miközben tűz reám a nap,
s eszembe villan – tán a mennybolt
gilisztái a sugarak, –

a kékséget furkálva egyre
(ezért oly porhanyós a lég)
lehullnak végül fára, gyepre,
és féreg-testük ott elég.

elégedett az égi kertész,
és tán a mennyek susztere
is, ki a legfénylőbb sugárral
Isten bakancsát fűzi be.

(1991)

1327. [tulajdonos]: Baka István 12.2023-12-02 19:16
Égi zsebóra

Ha felpattan a nappal nikkeles
hátlapja, és elénk tárul az égi
zsebóra: csillag-fogaskerekek,
tejút-rugók villódznak; s nézi, nézi

az Órásmester, felcsippentve, mint
lupét, a Holdat; s én is idelenn
találgatom – mért késik vagy siet?
Mint hidegben a sínek, a Jelen

miért húzódik össze, míg a Múlt
habzó teje a lábasból kifut,
és rákozmál a Jövő plattnijára, –
kapargathatod késsel is, hiába.

Felpattintja a nappal nikkeles
hátlapját Isten, kezébe veszi
a kronométert, piszkálgatja, majd
fejét csóválja, és zsebre teszi.

S a dohánymorzsák, a pipaparázs-
égette fekete lyukak között
ketyeg a Menny, s ide-oda gurul
Jézuska üveggolyója: a Föld.

1991

1326. [tulajdonos]: Baka István 11.2023-11-30 15:18
Üzenet Új-Huligániából
.
............................................................................................Határ Győzőnek
.
Itt minden egy hetes a forradalmak
és a szerelmek is eldobható
papírzsebkendő ez az ország
beléfújják szerencsésebb hatalmak
a finnyás Európa minden mocskát
s lucsok az is mi még eladható

egy hétre szól minden s garancia
sincs hernyótalp tiporja el
vagy hernyó rágja meg s belépetézik
és bábjából a pillangó kikel
s kitárva tarka szárnyát szállnia
ideje is jut legalább egy hétig

egy hét a hitre ám hivőt ki látott
áldjon vagy verjen itt a sors keze
mint valutázó szerbé vagy cigányé
valódiak közt pénzformára vágott
újságpapírral van az is tele
s csak azt nem vágja át ki jól figyel

országnak ország még hazának árnyék
itt rég nem halni itt túlélni kell

(1995

1325. [tulajdonos]: Baka István 10.2023-11-29 16:32
November angyalához
.
Jöjj el hozzám, köd-peplumodban és
Krizantém-öllel, őszöm angyala!
Lefordítottad fáklyádat, de ma –
Bár kőpapucsban – a szívembe lépsz.

Lennék halottad, s úgy élnék veled,
Ahogy gyökérrel él a föld, a víz;
S bár szemgolyód fehér, akár a gipsz,
Poromból támaszt föl tekinteted.

Jöjj el hozzám, november angyala!
Halottak napja elmúlt, – élni kell!
S ha élni kell, a kő is énekel,

S bódít krizantém-szirmod illata, –
Halotti mécs, öröklét lángja tán?
Mindegy! Fejem öledbe hajtanám.

(1994)

1324. [tulajdonos]: Baka István 9.2023-11-28 13:22
Van Gogh börtönudvarán
.
Mint Van Gogh börtönudvarán, a tarka
Falak között, kopaszra nyírt rabok,
Úgy követik egymást, a sort betartva,
Társukkal – vélem – hetek, hónapok.

Megyünk a rend szerint, csak körbe, körbe,
Fénytől vakon, tapogatózva még,
Cellák sötétlő bűzéből kitörve,
E napi séta, ennyi épp elég.

Kút ez az udvar – azt hiszed, kimerhet
Belőle még egy mennyei vödör,
Ám angyal-őreid csak kinevetnek;
Tudják: nincs fent, se lent, csupán a kör.

Sem a pokol tüze, se mennyek fénye,
Csak ez van, ez a zárt udvar, melyet
Még Isten mért ki körzője hegyével,
S ő szabta meg a büntetésedet.

Hetek közt, hónapok között, időd
Fegyházában sinylődő földi rab,
Keringsz tovább te is, akárcsak ők,
És várod a szabadulásodat.

(1994)

1323. [tulajdonos]: Baka István 8.2023-11-27 22:13
Én itt vagyok

Én itt vagyok de hol vagy te Uram
S hol voltál amikor kerestelek még
A borban asszony-ölben álmok eszmék
Tömjénködében is csak önmagam
Találtam nem voltál a bűnre mentség
S a büntetés sem egyetlen szavam
Se szólított meg Te se szólitottál
S azt sem hiszem már Te vagy aki voltál

Kint száll a köd és megmozdulnak a
Kőszobrok most egy képzelt őszi kertben
Európa vonaglik a bika
Hátán Apollón nyila még tegezben
És mosolyogva gondol Marszüászra
Lenyúzott bőre kéjes-nyers szagára

Kéjek s kínok között vezet az ember
Isten vagy emberek jelölte útja
Csodálod-e hogy amire befutja
Halálvággyal telik nem félelemmel
S akármit tesz ölelve bár vagy ölve
Visszazuhan a Káosz-anyaölbe

Kutattalak s nem leltem rád Uram
Most megpróbálom mégis kitalálni
Valaki vagy Te vagy csupán akármi
Sorvégre rímnek jól jöhetsz ugyan
De jobban élsz a vírusban s a rákban
Mint a tehozzád esdeklő imákban
S ha megtagadlak azzal adnék létet
Neked hát nem tagadlak s végre véged

Megszabadultam tőled mégis árvád
Vagyok Uram ki várva várva vár rád.

(1994)

1322. [tulajdonos]: Baka István 7.2023-11-26 12:04
Orosz triptichon

3. Cvetajeva Jelabugában

Oroszhonban tud így csak sisteregni,
Végighúzva a doboz peremén,
S foszforos lángra gyulladni a Semmi-
Be görbülő, svédgyufaszál-Remény.

Csak itt, hol minden hajnal, alkony dráma;
S mint súgópéldány gyűrött lapjai,
Lepkéz a hó, és elfedik a Káma
Jegét Tatyána vallomásai.

Hókása, jég – lágy hangjaink hazáját
Takarják, és a vég Jelabuga,
Hol jégsírban Jevgényij múmiáját
Leli fel az archeológia.

De égnek itt a puskini szavak mind, –
Elfeketült az izzó déli Nap,
Mint krumpli, mit parázsból kell kikapni, –
S a héjára felhőkorom tapad.

Elfogadom az odavetett koncot,
Tál mosogatólé: szenteltvizem, –
Hurokká megkötöm a horizontot,
S föllendülök tehozzád, Istenem.

(1995)

Marina Cvetajeva, családját követve, fiával együtt 1939 nyarán tért vissza párizsi emigrációjából Moszkvába. De férje és Ariadna lánya néhány hónap múlva eltűnt a lágerek poklában, őt pedig – a háború kezdetén – a „szovjet” írókkal együtt az Uralba evakuálták. Munkához, megélhetéshez nem jutott, még egy mosogatói állásra is hiába pályázott, – végső elkeseredésében 1941. augusztus 31-én felakasztotta magát. Fia három évvel később elesett.


Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2023-12-09 18:02   Napló: Gyurcsi
2023-12-09 17:58       ÚJ bírálandokk-VERS: Gyurcsi - Zalán György Műhelyem
2023-12-09 16:54   Napló: Bátai Tibor
2023-12-09 16:47   Napló: A fény nem publikus
2023-12-09 16:44   Új fórumbejegyzés: Csurgay Kristóf
2023-12-09 09:49   Napló: Zúzmara
2023-12-09 07:34   Napló: Baltazar
2023-12-09 07:26       ÚJ bírálandokk-VERS: Busznyák Imre Mozzanatok
2023-12-09 00:23   Napló: A fény nem publikus
2023-12-09 00:18   Napló: A fény nem publikus