NAPLÓK: Bátai Tibor Legutóbbi olvasó: 2023-06-01 16:10 Összes olvasás: 978951162. | [tulajdonos]: Utassy József 24. | 2023-06-01 14:51 | Ahogy a torkomon kifér
Énekelek én, mondom én, ahogy a torkomon kifér:
hogy van remény, hogy lesz remény, énekelem én, zengem én!
Dúdolom halhatatlanul, hogy utál engemet az úr, szárnyas dalaim üldözi, mert gyűlöli, mert gyűlöli.
Dalolok mégis, mondom én, ahogy a torkomon kifér:
hogy van remény, hogy lesz remény, énekelem én, zengem én.
| |
1161. | [tulajdonos]: Utassy József 23. | 2023-05-31 17:45 | Béke
Íme, a vadkapor radarernyőt bontott! Szelek mozgósítják fönt a horizontot.
A keri utakon ragyog a csiganyom. Perzsel, betűz a Nap egy átlőtt sisakon.
Ebével a hdon egy lurkó átszalad. Karján gyászszalag van. Gyászszalag. Gyászszalag. | |
1160. | [tulajdonos]: Utassy József 22. | 2023-05-30 14:40 | Kovács Istvánnak
Kinek a szemébe csöppent a tenger, helyét nem leli már sohatöbbé.
Sejtből sejtelem úgy lehetsz, testvér, ha sütkérezel a kezdeteknél.
Szólítsd lánykori nevén a mákot, kit a kikelet megkoronázott:
mielőtt május ragyája rád ég, s megrontanának Szent Bonifácék!
--‐-----***--------
Testvér, kell, hogy a játszmát megnyerd: fordítsd le magyarra a Tengert!
| |
1159. | [tulajdonos]: Utassy József 21. | 2023-05-25 22:47 | Hitfogyatkozás
Dióverőfény, Rezgőnyárfa idegösszeroppanása.
Sisakból makk, emberfej pottyan. Hitfogyatkozás játszik napommal.
Koppanás, csönd: ez lett a ritmus. Mezőn új csaták csontja virít most.
Győzelem?! Harminc ezüsttel győztek! Énekelem hát: júdás idő ez,
s úgy meredek a kereszt fiára, kiroppan bogyószemem világa.
Csoda nincs! Lám, a sós vér is felforr: tréningezik velem a terror,
ördögszekerek után köttet, csúfolja testemmel a Földet.
Fogadna fiának is: ha élve törhet az idő kerekébe.
De alku sincs! hát hosszú hajammal söpreti avar forradalmam.
Süvíts, süketíts Hatalmi Lárma, véníts Hetvenhét Tornyodba zárva:
ellened én, Ember az őszben, immár halálig levetkőztem. | |
1158. | [tulajdonos]: Utassy József 20. | 2023-05-24 23:54 | Ének virág helyett
Vujosevif Slobodankának
A tóba fecske csókolt, és hogy pillogott az én szeretőm!
az én szeretőm, aki dombjairól holdbeli málnával kínált meg. M
ert úgy van ám, jaj:
ha nem magával, akkor minek is kínálna mással férfit egy nő —
egy nő, akinek csillagokkal nyílik a combja.
Ó, emberek, amikor velem a homorú heverőn
Ö hempereg:
innen döngetett vénuszi dombján, s túl az ősködök menyecskekontyán úgy ruganyoznak a göndör terek,
irigylenek az istenek.
Tördeld, idő, a tornyokat!
Ha bábeli, ha bizánci.
Gyere, Szlobodanka, gyere:
csak blúz alatt dzsámi a dzsámi!
Untatnak Allah néhai nagyhatalmának kőrákétái.
Ásításom a müezzin odva.
Gyere, Szlobodanka, gyere:
csak egy ujjal érints meg engem, s lekondul csípődről a szoknya!
És dicsértessék az Ohridi Tó, ha néma is a csillagok bronza.
Struga, 1973. | |
1157. | [tulajdonos]: Utassy József 19. | 2023-05-23 18:29 | Áve, Éva!
Legendák lánya, te édesvízi csókjaink partján delelő Szűz: nézz vissza, láss végig az úton! És dicsértessél, mert beleőszülsz!
Mert beleőszülsz, én édes párom, Isten se óvja már azt a tájat: vércsével pillog az ég, fölöttünk sasok körözik a pacsirtákat.
Elangyalodnak minden ördögök, kék tavon szürkehályog a pára, szemed villámlik, gyomrom mennydörög: Éhes vagyok a Tilalomfára!
| |
1156. | [tulajdonos]: Utassy József 18. | 2023-05-22 22:45 | Végre!
Végre megírtam ezeket az istenverte évszakokat, ezeket a virágportól tüsszentőseket, meg az egek vakuit, a villangó villámokat, s végigámultam egy ifjú nyír lassú vetkőzőszámát, és azt is, hogyan bújtatja bundába december;
s most, hogy a világtól szavaim teherbe estek, állok itt áldott állapotban, mélázgatok, merengek: vajh, csak olyan maszatosan szép lenne ez a vers is, akár egy ma született gyermek. | |
1155. | [tulajdonos]: Oh, yes! | 2023-05-20 23:03 | . .
 . . 2023 . . | |
1154. | [tulajdonos]: Utassy József 17. | 2023-05-18 22:06 | Csókjaid édesvizével
Benned bíztam, csak benned, Szerelem!
Hitem mindig is tied volt, tied.
Ölelésed lasszóját remegem, s hosszan hallgatom: dobrokol szíved.
Mindig is benned bíztam, Szerelem!
Ha öled diadalkapuja döng: dicsőségedre döngettetik az!
Csókjaid édesvizével köszöntsd. | |
1153. | [tulajdonos]: Utassy József 16. | 2023-05-17 20:09 | Május
Meggyfavirágok! Nálatok fehérebben íme, itt állok.
Hull a hajamra, szakad a szirom-zápor, meg a virágpor.
Honnan e bánat? Torkolattüze villog a tulipánnak.
Május. Orgonák mélylila illata leng, liliom mereng.
Immáron ötven esztendő van mögöttem, immáron ötven.
Láttam, s ez rávall: láttam az Ararátot örök havával.
S íme: december a három fagyosszenttel gyilkolja kertem.
Sír a barackfa, zokog a vén diófa: csönd hull majd róla.
Állok alattuk fejem lehajtva mélyen, s faggatom, kérdem:
miért, miért törsz az ártatlanokra, Tél, miért, miért ölsz?!? | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|