DOKK

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2842 szerző 38713 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Németh Bálint
  Extrasystole
Új maradandokkok

Bátai Tibor: örökké | öröktől
Bátai Tibor: Két keserves
Bátai Tibor: Fohász a varjúért
Bátai Tibor: Final cut [igekötők kurzívval]
Ózdi Annamária: Jó volna
Csombor Blanka: Cseppecske
Sági Ferenc Dénes: befejezett
Farkas György: cím nélkül (6)
Farkas György: cím nélkül (5)
Farkas György: cím nélkül (4)
FRISS FÓRUMOK

DOKK_FAQ 9 órája
Gyors & Gyilkos 14 órája
Tóth Gabriella 18 órája
Karaffa Gyula 21 órája
Kiss-Teleki Rita 1 napja
Mórotz Krisztina 1 napja
Filip Tamás 2 napja
Szakállas Zsolt 3 napja
Bátai Tibor 3 napja
Farkas György 4 napja
Boris Anita 4 napja
Cservinka Dávid 4 napja
Ötvös Németh Edit 5 napja
Zsolt Szakállas 5 napja
Csombor Blanka 9 napja
Vadas Tibor 10 napja
Gyurcsi - Zalán György 13 napja
Valyon László 13 napja
Tóth János Janus 17 napja
Szilasi Katalin 18 napja
FRISS NAPLÓK

 - haikukutyin - 2 órája
mix 5 órája
Bátai Tibor 6 órája
A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS 7 órája
kuckó 8 órája
Jószándékú párbeszélgetés 8 órája
az univerzum szélén 9 órája
ELKÉPZELHETŐ 9 órája
Minimal Planet 9 órája
Hetedíziglen 10 órája
A vádlottak padján 12 órája
Gyurcsi 15 órája
nélküled 21 órája
Vezsenyi Ildikó Naplója 1 napja
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN II. 3 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: Bátai Tibor
Legutóbbi olvasó: 2024-04-14 06:17 Összes olvasás: 113457

Korábbi hozzászólások:  
1470. [tulajdonos]: 2. (Az) Erőművész(nek)2024-04-13 23:31
.
Forrás:
.

.

1469. [tulajdonos]: Bereményi Géza 562024-04-12 18:13
Amikor begerjed a jóindulat
.
Amikor begerjed a jóindulat,
az ember visszakézből megint árva marad,
mindenki jót akar, s te árva cigány
ott állsz és nincs gazsula,
csak a jó akarata,
mindenki szigorú lesz, tudja mi lesz,
és a jó akarata nagyon kemény kereszt,
mert, ha a jóért megy a harc,
te nem cigánykodhatsz.

Nem söpör padlást már, ki padlást söpört,
már nem is öldököl, aki rég öldökölt,
az idők szétváltak, te árva cigány,
a húrjaid vonalán
szanaszét szállt a világ,
s beárad a szétszállt világ résein a „ jóindulat ",
s ebben az áradatban a hegedülő árva
cigány marad,
folyik a jóért a harc,
de nem cigánykodhatsz.

És hogyha nem cigánykodhatsz árva cigány,
húzz nekik valamit az élet mián,
húzd azt, hogy nem minden a jóindulat,
az élet árva marad,
így megint árva marad,
az élet féregszerű, mégis, mégis marad,
jöhet sok tányérfejű, buzgó jóindulat,
folyhat a jóért a harc,
ha nem cigánykodhatsz.

Jó lenne cigánykodni, vén hegedűs,
és ha egy nagyon picit rád jön a tűz
játszani hangszereden, úgy, ahogyan,
valahogy húrja szerint
valahogy hangja szerint
de sajnos mostan begerjedt a „ jóindulat ",
félni kell, hogy az élet visszakézből ismét
árva marad,
hegedűd árva marad, s te nem cigánykodhatsz.

Néznek a tányérfejűk nem láttak még hegedűt
begerjedt és
szigorú, számonkérő fiúk.
S mondják, hogy játszd hegedűn, csak azt,
hogy hol van a bűn,
s az élet úgy veszik el, már megint
úgy, ahogy kell.
.
.
.

.

1468. [tulajdonos]: Bereményi Géza 55.2024-04-11 19:57
A dizőz
.
Én önt várni fogom
egy pályaudvaron.
Egy füstös étterem
lesz a székhelyem.
Itt ön miatt időz
egy aranyruhás dizőz,
s hallgatja énekét
egy szélsodorta nép.

Én távollévőm, szívszorongva kérem,
karkitárva itten állok térden.
Hozó vonatját seregelve várjuk,
hívőn hisszük, irányunkba száguld
álom-mozdonyán.

Egy álom-mozdonyon
ön felénk tart, tudom.
S a félreállított
váltókon átrobog.
És mondhat bárki mást,
a nagy találkozást
megérjük még, tudom,
a pályaudvaron.
A pályaudvaron,
hol mindenki rokon,
hol nincsen semmi más,
csak egy nagy várakozás.

Itt mindnyájunknak ugyanaz hiányzik,
egy távollévőt hiányolunk váltig.
Hozó vonatját seregelve várjuk,
hívőn hisszük, irányunkba száguld
álom-mozdonyán.

Én önt várni fogom
a pályaudvaron.
Itt ön miatt időz
az aranyruhás dizőz.
.
.
.

.

1467. [tulajdonos]: Bereményi Géza 54.2024-04-10 23:52
Egy kitalált személy
.
Harmincöt Symphonia, nikotintól bűzös a szám.
Samponom Palmolive, érzik a hajam szagán.
Egy órája ittam is, és annak is van szaga.
A számon épp most kijön, plusz még a Symphonia.
.
A kezem kezet fogott másfél órával ezelőtt,
De holnap is érezni fogom rajta az illetőt.
A szemem filmvetítés, előzetest vetít.
Egy eljövendő nagyfilm megkevert részleteit.
.
Az ujjam éppen mozog, nyomok egy csengőt vele.
Az ajtón ott a felirat, egy kitalált személy neve.
Samponja filmvetítés, kockás a haja szaga.
Itala kézfogás, csengője Symphonia.
.
Az ujjam éppen mozog, nyomok egy csengőt vele.
Az arcomon végigsimít egy csukódás lehellete.
Az ujjam éppen mozog, nyomok egy csengőt vele.
Az ajtón ott a felirat, egy kitalált személy neve.
.
.
.

.

1466. [tulajdonos]: Bereményi Géza 53.2024-04-09 21:35
Az ötödik napon
.
Négy napja túlságosan fáj,
Úgy teszek, mintha itt volnál,
Ülnél az asztal sarkánál,
Úgy, ahogy mindig is szoktál,
Kérdezlek, mint ki választ vár,
Minden szó szerteszéjjel száll.

Várnám az ötödik napot,
Hogy majd rólad végleg leszokok,
Tolnám a nehézkes időt,
Legyen úgy, mint mindig ezelőtt,
Az ember a levegőbe néz,
Még a csönd is ölbe ejtett kéz,
Minden új nap túlságosan fáj,
Úgy csinálni, mintha itt volnál.
Ennél már többet kibírtál,
Ez csak átmenet, hogy fáj,
Négy napig tart az elvonás,
Holnapra minden-minden más,
Rád szoktam, túl is rád szoktam
Dúdolom föl-le hajlongva.

Másnapra ólmos lett az ég,
Úgy tettem, mintha elmennék,
Bennem már semmi sem volt szép,
Jó volt a száraz üresség,
Túléltem, és most elmennék,
Volt ilyen és lesz ilyen még.
Négy nap és itt az ötödik,
Hogy az ember rólad leszokik,
Amit látok, a képek üresek,
A hiányod gyógyul, mint a seb,
Kibírtam, most már mehetek,
Csak a képek, a képek üresek,
Csak a képek, miért üresek?
.

1465. [tulajdonos]: Bereményi Géza 52.2024-04-08 22:29
Léptekre ébredek
.
Léptekre ébredek,
lent megy hosszú menet,
tárom az ablakot,
nézem, kik vannak ott,
látom, hogy nagy tömeg,
fáradtak, rongyosak és katonák.
Régen lefegyverzett katonák.

Szégyenre ébredek,
foglyok vagy részegek,
névtelen katonák,
járják az éjszakát,
nagy bakancscsoszogás,
s mindig az én utcámon mennek el.
Rég egyikük sem énekel.

Tárom az ablakot,
rátok mit szórjak most,
fölnéz mind, míg elhalad,
rám bízzák az arcukat,
hé, névtelen katonák,
mért pont az én utcámon mentek el?
Ahogy senkit sem, engem sem érdekel.

Rátok mit szórjak itt,
átok az nem segít,
ha vártok virágesőt,
várjatok más időt,
s ha érzitek, nem jön el,
mért jártok errefelé, katonák?
Mért pont az én utcámon mentek el?

Nincs szükség rátok, meghaltatok,
mindenki alszik, s egyetlen, ki rátok nyit egy ablakot,
még azt sem tudja, hogy az arcotok
minek mutatjátok, virágot vagy átkot kell fogadnotok.
.

1464. [tulajdonos]: Bereményi Géza 51.2024-04-07 21:47
Ágnesre várva
.
Pont ötkor érkeztem oda.
Szembejött egy öregasszony,
görnyedten járt, aztán két lány
jött arra rágógumit rágva,
de az összes nőnek Ágnes arca volt,
ahogy elnéztem, Ágnes arca volt.

Míg az újságosnál, az SMS szerint
megálltam és Ágnesre vártam.
Míg az aluljáróban, a jeges huzatban
tíz év után Ágnesre vártam.

Két perccel öt óra múlt.
Két nő jött a metróhuzatban,
egyik kövér, másik ösztövér,
túlhaladtak rajtam szót se szólva,
de mind a kettőnek Ágnes arca volt,
míg eltűntek egymásba karolva.

Tíz év után mit változhatott,
találgattam Ágnesre várva.
Tíz év után mit változhattam,
találgattam Ágnesre várva.

Tíz perccel öt óra múlt.
A világ legjobb nője jött épp arra.
S bár néki is Ágnes arca volt,
talán ezért nem jöhetett szóba.
És jöttek nők, bárki lehetett ő
tíz év után csúnyán megváltozva.

Az újságárusnál az összes nőben őt,
Ágnest láttam, míg Ágnesre vártam,
az újságárusnál az összes nőben őt,
Ágnest láttam, míg Ágnesre vártam.

Húsz perccel öt óra múlt.
Úgyis eljön, mondtam, olyan fajta,
és tíz év után, tíz év után
hátam mögül megszólalt a hangja.
Az újságárusnál, megbeszélés szerint
rám szólt a régi, rekedt hangja.

Rám nézett és nincs tévedés,
ott az Ágnes mindegymilyen arca.
Rám nézett és nincs tévedés,
itt az Ágnes mindegymilyen arca.
.
.
.

.

1463. [tulajdonos]: Bereményi Géza 50.2024-04-06 20:05
Metró
.
Tehát a metró.
A szerelvény az alagútban csattog,
S mellettem ül egy mondhatni,
hogy furcsa arcú férfi.
Egy pontra néz,
Egy a levegőben lévő fontos pontra,
S félrebeszél.
Egy pontra néz.
Fölfelé a csattogó magasba,
S beszél, beszél.

Az árny a fény végigsöpör
-Ideírom, mit hajtogat magába-
Az árny a fény végigsöpör
Az arcodon úgy ahogy ülsz
Zúgnak a zajok a fülbe
A metró a metróban ülsz
A metró a metró a metró
A föld alatt a te helyed
Az árnyak a fények az arcon
Csak hagyod, hogy söpörjenek.

Megint a gyilkosok győztek
A menet megy a menet
Ülhetsz a szokott metródban
S hagyod, hogy söpörjenek
Az árnyak a fények
Az árnyak a fények
Az árnyak a fények
Az árnyak
A fények az arcon.

És jönnek és kérik mit kérnek
Egy koldus jön a pénzedért
És aztán az ellenőrök
Járulnak a jegyedért
A metró a metró a metró
És söpörnek az arcodon
Az árnyak a fények
Az árnyak a fények
Az árnyak a fények
Az árnyak
A fények az arcon.

Megint a gyilkosok győztek
Megáll az ösztön az ész
Te pedig ösztön és ész közt
Egy metróban félrebeszélsz
A metró a metró a metró
A menet megy a menet
Az árnyak a fények az arcon
Ha söpörnek, söpörjenek.
Söpörnek, söpörnek,
söpörnek, söpörnek arcon.

Itt ülök fénnyel az arcon
megállt a metró velem
A neve Batthyány tér vagy
Már nem is emlékezem
Ösztön és ész között ülve
Mint aki közé szorult
Mindegyik jövőnél százszor
Százszorta hosszabb a múlt.

És megint a fények az árnyak
A menet megy a menet
Kell legyen valami más is
Az ész és ösztön helyett
Kell legyen harmadik
Különben csakis a mindig a
Gyilkosok győznek.

Néznek, mert fölkiabáltál
Most nagyon-nagyon vigyázz
Itt vagy most két állomás közt
És látják, hogy mindjárt kiszállsz
Kiszállsz az egész metróból
Kiszállnál abból, mi megy
Vigyázz, mert meglátták rajtad
Közülük te vagy az egy.

Ülnek az ösztön és ész közt
Pedig van egy harmadik
Rájöttél itt a metróban
Máris feltűntél nekik
Látják hogy kiszállnál az egész metróból
Vigyázz mert meglátták rajtad

A metró a metró a metró
A metró csak az ami megy
Ott van a kettő a három
Közöttük te vagy az egy

Néznek az ösztön és ész közt
Pedig van egy harmadik
Látják, hogy ki akarsz szállni
Máris feltűntél nekik
Látják, hogy kiszállnál az egész menetből
Vigyázz, mert meglátták rajtad!
.
.
.

.

1462. [tulajdonos]: Bereményi Géza 49.2024-04-05 23:51
Nyári délután
.
Ez csak egy nyári délután,
De mégis, mégis több talán.
Miért egy nyári délután
Lett önmagánál is több talán?

Most mért is érzem jól magam
Az átlagutcán, mondd, mi van?
Miért is jó itt menni csak?
Én nem mondanám, hogy hangulat.

A város fél órát kapott,
Hogy túlhaladja az átlagot,
És én is éppen itt vagyok,
Hát átlagon túl is jól vagyok.

A jónál is jobban jól vagyok,
Az utcasarkon szél forog.
A város fél órát kapott,
Hogy örüljek annak, hogy benne vagyok,
Hej hej hej-hej-hej-hej

Egy régi nő most szembejön,
És nem hogy rögtön rám köszön,
De rám is dől, és rám lehel,
Hogy idefigyelj, idefigyelj.

Mert ő is most kapott esélyt,
Vagy kárpótlást tán mindenért,
És mondja is: gyerünk, gyerünk,
Mert fél óra csak, mi jó nekünk.

Az égen égjen célkereszt,
Még néhány percig célba vesz,
S az égből szívközépbe be
Egy sorozat jön a szívbe-be,
a szívbe-be, a szívbe-be.

Bele a szívbe, nincs mese,
Fényeket bele, még bele,
A közepibe, még bele,
Mivel a város fél órát kapott,
Hogy örüljön annak, hogy benne vagyok.
.
.
.

.

1461. [tulajdonos]: Bereményi Géza 48.2024-04-04 15:11
Tanulmányi kirándulás
.
legjobb kirándulásunk '962 elején volt,
Ott fent a Lajos-forrásnál az osztály jót nevetett.

Nem voltunk még koedukáltak, az osztály fiúkból állt,
Az ösvényen fénylő napfoltok közt, én s a többiek.

Csányi osztályfőnök úrral,
Csőke igazgató úrral,
Vértes földrajztanárnővel,
aki ott ment nejlon blúzban.

Figyeljétek összetettségét! - szólt a tanárnő,
S felemelt egy csillogó hátú, szép bogarat.

Juharfát és magas tölgyfákat figyeltünk meg,
Megkülönböztettünk bibét és porzót utunk során.

Vértes földrajztanárnővel,
A barna trottőrcipőssel,
A kék színű melltartóssal,
Nikotintól sárga ujjal.

Egy tisztáson a pihenőnél a Vértes tanárnő,
Lefeküdt, és szemét lehunyta sok porzó között.

A pázsit tele virággal,
Kékkel, pirossal, sárgával,
Sok-sok földrajztanárnővel,
Csupa lehunyt szeműekkel.

A szám tele dióízzel,
Hűvös, hűvös forrásvízzel,
Álmos földrajztanárnőkkel,
Csupa lehunyt szeműekkel.
.
.
.

.


Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2024-02-01 08:36 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2024-04-14 04:08   Napló: - haikukutyin -
2024-04-14 00:59   Napló: mix
2024-04-13 23:31   Napló: Bátai Tibor
2024-04-13 22:37   Napló: A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS
2024-04-13 21:59   Napló: kuckó
2024-04-13 21:00   Napló: az univerzum szélén
2024-04-13 20:44   Napló: ELKÉPZELHETŐ
2024-04-13 20:36   Napló: Minimal Planet
2024-04-13 20:15   Napló: Hetedíziglen
2024-04-13 20:14   Napló: A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS