NAPLÓK: Szuszogó szavak Legutóbbi olvasó: 2018-08-17 21:47 Összes olvasás: 63060| 566. | [tulajdonos]: betűfüzérek | 2018-08-10 20:41 | Nyugalom kegyében
Szeretem a csendem
hallgatni itt, bennem -
(a külcsín eltompul,
s belül béke kondul)
Ilyenkor szellemem
száll, repked felettem -
szemet hunyva elmém
helyet foglal mellém.
Megpihen az álom
lélekzöld faágon...
rügyeket fakasztva
egyensúlyom tartja.
Elférsz még mellettünk
gyere, jó lesz kedvünk -
szívem szegletében...
nyugalom kegyében.
(Sztancsik Éva L. - 2018. augusztus) | |
| 565. | [tulajdonos]: betűfüzérek | 2018-08-03 18:13 | Időzavartalan
El kell fogadnom: barátom lettél.
El kell fogadnom, hogy velem vagy -
Te, az Idő, ki máskor cserbenhagy,
most belémkarolsz, hogy vezessél.
Nekem nem tiszta, hová is tartunk,
rád bízom magam, kapaszkodom -
amott, a sármos, tüzes alkonyon
csendesedhet tán végül harcunk.
Ott majd elengedsz, lebegek lazán,
szabályok nélkül, korláttalan -
teret adsz, látom, mi hátra van...
minden világok túloldalán.
(Sztancsik Éva L. - 2018. július) | |
| 564. | [tulajdonos]: betűfüzérek | 2018-07-20 13:18 | Cukkoló
(akrosztichon - valamikor talán - egy pályázatra íródott)
Barangoltál velem
A nagy szőlőhegyen,
Löttyedt hasad fogyott
Az, mi előnytelen -
Tőkék közt naponta...
Oly gáz volt, Istenem -
Nyekegted dadogva:
Imádlak mindenem".
Borgőzöd rám-rogyott,
Onnantól érlelem... s
Részeg hold ragyogja
Ármány-ködbe eszem.
Szerelmed csalt, lopott,
Zsarnok lett és heveny -
Rémes, csalárd pompa
Oszlik, mint vén tetem,
Mardosva lelkemen.
Álmod mustban forrott,
Nincs velem több dolga -
Csuporban bor-sorsa.
(Balatoni borász-románc)
| |
| 563. | [tulajdonos]: betűfüzérek | 2018-07-14 15:59 | Babaság
Hat hónapos tervemben
anyát-apát teszteltem;
sírok néha, nyekergek,
- ősrégik a receptek -.
Türelmesek, látom én, s
apukám egy nagy bohém -
grimaszolva mellém áll,
mögém bújik, megtréfál.
Kacajommal csengetek,
két kezemmel lengetek -
tetszik biza, gondolom,
átsegít a gondokon.
Apróság mind, kis tüske,
nem is vagyok rá büszke -
s... babaságból adódik:
lelkem éppen szabódik.
Kádban ázni szeretek.
(Akadnak ily gyerekek.)
Loccsnyi esti nyugalom -
magam, s vizem uralom.
Anyáéknak köszönöm
bájam, hájam, örömöm -
tejet, cumit, törődést...
hogy lehetek, azt, főként.
(Sztancsik Éva L. - 2018. július)
| |
| 562. | [tulajdonos]: betűfüzérek | 2018-07-08 14:24 | A Kápolna
Mindenség-érintő
láthatatlan kezed
világokra segít, s
ugyanazzal temet
nem győzök ámulni
e művész trükkökön
netán szent bűvészként
varázsolsz tükrömön?
átfordítod képem
satírozott fényét...
oly sötétnek tűnik
innen a te békéd
(feldúlt harcos szeme
tekint a távolba
csatákban kivérzett
lelkében gázolva)
.....
jó és a rossz között
őrlődünk mindnyájan
kaptunk útmutatót...?
mondod: fűben-fában -
s keressük azt folyton
erdőkben ácsolva -
szétvágott rönkökből
épül sok Kápolna.
(Sztancsik Éva L. - 2018. július)
| |
| 561. | [tulajdonos]: betűfüzérek | 2018-07-01 17:18 | Jer
Jer, szépülj velem.
Szépségem
égen, réten
kertekben terem.
Jer, szemérmesen.
Úgy izgat
széna-illat
ledér rejtelem.
Jer, felhő játszik.
Tornyosul
reánk borul
a menny teázik.
Jer, igyunk vele.
Falevél
szomjas legyél
nyárral tölt tele.
(Sztancsik Éva L. - 2018. június) | |
| 560. | [tulajdonos]: javítás | 2018-06-26 00:19 | Elhagytak a versek, el, mint sokan mások,
(van, amiket sosem, s van, amiket bánok)
hosszú körmondatok, csilingelő szavak,
nem folynak belőlem, mint hegyről a patak. | |
| 559. | [tulajdonos]: betűfüzérek | 2018-06-24 18:47 | Összebújva
Elhagytak a versek, el, mint sokan mások,
(van, amiket sosem, de van, amiket bánok)
hosszú körmondatok, csilingelő szavak,
nem folynak belőlem, mint hegyről a patak.
Verejtékben úszó gondolat-foszlányok...
(tőletek én semmit, már semmit sem várok)
begörcsölt mondatok, félszeg betűtársak,
óhajtott ihletek... már nem is sajnállak.
Üresség a párom, mellkasához bújok,
nőhetnek felőlünk odébb a műcsúcsok -
itt meddő, sík a föld, csend a takarója,
mi meg néha lábunk kidugjuk alóla.
(2018. június) | |
| 558. | [tulajdonos]: betűfüzérek | 2018-06-16 12:34 | Piruló nyár
Még nem öltözött fel teljesen a nyár,
még szoknyát válogat, hosszút nem talál -
s a harisnya színe sem eléggé zöld...
bár haja csurom víz, rázza, s issza föld.
Még ezután fog majd nyílni a határ...
mézszín szőnyegére költ pipacsmadár -
s trillázva hullámzó búzaszemek közt
pirosodik a nyár... arca oly fennkölt.
(Sztancsik Éva L. - 2018. június) | |
| 557. | [tulajdonos]: javítás | 2018-06-11 21:32 | Önkívület
tündérek, manók, égi-csodák
fátyolos ábránd, pillán brokát
káprázat söpri elméd porát
röpködő szikrák, szerver-varázs
fejedben marék zsongó darázs
szédülten várod: vége legyen
gondolat szállong révetegen
siklanak képzelt bőr-betegen
könyörgés, sírás hatástalan
messziről diktál: hass általam
lázálom, kórság jó házasság
betegség (vigéc!) őrült vadság
támadnak, mint az éhes falkák
negyvenegy fokban épül házuk
sejtjeid forró tégla-bábuk
.....
maradjon minden földi módon
rugaszkodj vissza régi "kódom"
szellemem vörös, izzó ólom
kiöntök minden hamis eszmét
álságos bakák... szemét, tessék!
(2018. május) | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
