NAPLÓK: Gyurcsi Legutóbbi olvasó: 2021-07-26 06:29 Összes olvasás: 75136| 953. | [tulajdonos]: Csak jobb lesz így! | 2021-07-09 08:52 | Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
(Remélem, hogy ezt a megszólítást csak azok veszik magukra, akik meg is felelnek néhány alapvető feltételnek!)
Az éjszaka során a résztulajdonos Pálóczi Antal (lánykori nevén Szabó) megint befurakodott a naplómba.
Tehetetlen vagyok ezzel szemben, és úgy látom, hogy a Dokk döntéshozói is (vagy csak nem tartják elég fontosnak).
De átgondolva a dolgot, nem lennék igazán kisegítve, ha csak az én naplóm lenne "mentes", hiszen ez az ember az egész Dokkra rányomja a bélyegét, tematizálja az eszmecseréket, üzenetváltásokat.
Nemcsak nem érdekel amit mond, de idegesít, undorít is, amit csinál.
Ha mérlegre teszem a Dokk mellett szóló érveimet ezzel a számomra visszataszító személlyel, mára már sajnos felé billen a mérleg.
Sajnálom, mert szeretem a Dokkot, persze úgy, mint azt a házat, ahol sokat nyaraltam gyerekkoromban, de már vadidegenek lakják, akikhez semmi közöm.
Szóval, megyek a Pálóczi-Dokkról, vannak még itt barátaim, mindannyian tudják az összes elérhetőségemet, számukra örökös a meghívó, szeretettel látom őket vendégül - ha megtisztelnek - a házamban, de ahogy egy állat haláltusáját se szívesen nézem, az itteni folyamatokat se kívánom látni.
Ezt a bejegyzésemet felteszem a DOKK_FAQ-ra ugyanúgy, mint a Gyurcsis naplóba. Meg magamnak is elrakom a partecédulák közé.
| |
| 952. | [tulajdonos]: már megint | 2021-07-08 10:49 | Pálóczi, pattanj már le rólam!
Ahányszor felnézek egy közösség fórumba, látod, hogy újra- és újra odapiszkítasz.
Mivel minden sorodból sugárzik az önhittség, a tudálékosság, a személyeskedés, ezért nem szoktam elolvasni, de óvatosságból ráeresztem a keresőt a nevemmel, ha nincs találat, már csukom is be.
Sajnos, majd' minden förmedvényedben írsz rólam is, önvédelemből kénytelen vagyok megnézni.
Valahol azt írtad, hogy nem haragszol rám
TE NEM haragszol - RÁM.
- Idefigyelj bazmeg! Te citáltál bíróságra kétszer is (elővezetés terhe mellett), amikor még a házamat is csak nagy nehézségek és előkészületek után tudtam elhagyni. (Aztán nem voltál elég keménypöcsű ahhoz, hogy végig is csináld.)
- Te akartad széttrollkodni a veresi találkozót.
- Te tetted lehetetlenné, hogy a leendő Antológiához bármilyen konszenzus kialakuljon.
- Te üldöztél el vagy féltucat - nálad milliószor értékesebb - embert.
- Te jelensz meg minden fórumon, naplóban a rákattintásra a baromságaiddal, és riasztod el azokat, akik új látogatóként valamit remélnének a Dokktól. Ki a fasz akarna idejönni a verseivel, ha versek helyett mindenhol a te gusztustalan beírásaidba ütközik?
- Te degradálod leginkább azokat, akik még valóban tenni szeretnének a Dokkért.
- Te vagy az, aki úgy köt békét valakivel, hogy megpróbálja lekötelezni, aztán követeli magának a lojalitás, később még az illető porai felett is nem mulasztja el annak hangsúlyozását, hogy az illető milyen galádságai ellenére voltál nemes lelkű.
- Te vagy az, aki - ha valaha is bizalmas információt kapott valamiről -, a magánügyeket kiteregeti a nyilvánosság elé, persze mindenkori érdekeinek megfelelően átszínezve.
Szóval, te nem haragszol.
Nekem meg a tökömet se érdekli, hogy te mit érzel. Nem is akarom az agyadba képzelni magam, most nem tudnék terapeutához járni emiatt.
Még valamit!
Te valahol degradáltad a Fedél Nélkülben való megjelenést. Most nem tudom szó szerint idézni, ahhoz újra olvasni kellene ahhoz téged, és nincs itthon Daedalon.
Tudod, faszikám, én többre értékelem azt, ha egy szerkesztő rezonál a verseimre, megkér arra, hogy mondjak le a tiszteletdíjról, és közli azokat, mint azt, ha egy olyan kötettel, melyről hosszú időn keresztül azt hazudtad, hogy már megjelent, kiadóról kiadóra kuncsorogsz, mire végre hajlandó az egyik kiadni.
Mondd, mennyibe került?
Hányat adtál el belőlük?
Az már csak a hab a tortán, hogy verseidet csak dezodorral lefújva tudnám elolvasni, hiszen tehetség híján csak kibaszott szorgalommal és izzadtsággal vagy képes világra erőlködni egy verset.
Biztosan van a verseid között jó is, ehhez nem értek, de te söréttel lősz a hízó jégen melegedő vadkacsák közé, biztos eltalálsz közülük néhányat.
Aztán tiltakozol az ellen, hogy egy közösség tagjai kedveljék egymást.
Valamelyik tanfolyamodon tanultál olyan költőkről, akik sugárzó tehetségük mellett kibírhatatlan természetűek voltak.
Szokásod szerint egy anyagból az első olyannál leragadtál, amit képes vagy értelmezni, és arra rácuppantál.
Tovább kellett volna olvasni! Akkor az is tudnád, hogy a kibírhatatlanság nem előfeltétele annak, hogy valaki jó költő legyen!
A kirívó tehetségeknek UTÓLAG a történelem elnézi az ilyen jellemhibát.
Nálad nincs miért elnézni. Te csak egy arrogáns, cezaromániás fráter vagy, aki féltékenyen üldözöd azt, ha valaki jól érzi magát.
Tudom, hogy ez a szöveg túl hosszú neked, te dalán próbáld meg részletekben!
De azt is leszarom, ha egy kukkot se értesz belőle, mivel nem érdekel se a véleményed, se az, hogy haragszol-e, az meg pláne, hogy megbocsájtasz-e.
Hogy valamit biztosan megérts:
Pöcegödörré változtatod azt, amiben mások a kedvüket lelnék! Szakadjon rád az ég!
| |
| 951. | [tulajdonos]: Help! Hilfe! помощь! | 2021-07-05 19:14 | Vannak olyan emberek, akiknek az írásait kedvelem. Akiktől már megszoktam, hogy stílusuk, témaválasztásuk, megoldásaik érdekelnek. Nem minden esetben értek velük egyet, de hát én egy légtornászt is szívesen nézek, pedig még egy hokedlin is csak kapaszkodva tudok felállni
Az ő írásaikat még "lábon is megvenném" - ha lesz időm, elolvasom, tudom, hogy nem fogok csalódni.
Aztán létezik ennek az ellenkezője is. Olyan, akiket már számtalanszor olvastam, és az idő során teljesen levetkőzte a hitelességét, szinte egy gondolata sincs, amit ne utasítanék el, a stílusa visszatetsző a számomra, emberileg nem tartom semmire.
Lehet, hogy ebben a megunásnak is szerepe van, de érdekes, akit kedvelek, azoknál az idő múlása inkább elkötelezettséget hoz.
Visszatérve az előző gondolathoz, én egyszerű megoldásnak tartanám, hogy egyszerűen nem kattintok rá annak az írására, akitől viszolygok.
De itt van egy csapda: Az illető mindenhova ír, ahova be tud furakodni. Párbeszédes napló, DOKK-FAQ, mint egy neveletlen kutya, bárhova odaszarik. Nem vagyok biztonságban már sehol?
Délután két levelet írt a SAJÁT naplómba. Szerintem egyértelmű volt, amit írtam erről. Most feljöttem a műhelyemből, megint várt egy levele. Pedig jókedvűen jöttem a géphez, de most megint az első, amit megláttam, ő volt. Elbaszta az estémet.
Kérdezem az írástudókat, nincs ez ellen valami védelem? Ez nem zaklatás?
És most leírok egy olyan mondatot, amit már - remélem - ő is megért:
Antal! Száradjon le a kezed, ha még egyszer bepofátlankodsz a naplómba!
| |
| 950. | [tulajdonos]: meztelen csiga | 2021-07-05 15:26 | Mint a befalazott pinceablakomon belülről, a szarul fúgázott téglák közül a repedésekből a meztelen csigák, ez az erőszakos fráter csak elő-előbújik!
Felébredve ebéd utáni szunyámból, megörültem, hogy a naplómban két olvasatlan van, na, valaki biztos válaszolt írásomra.
Beléptem, hát nem ez a szeretethiányos, mindenféle viszketegséggel küszködő, tolakodó, engem szörnyen bosszantó alak akar befészkelni az én naplómba is?
A pucér csigákat már kiirtottam forrasztópisztollyal és permetezett sós vízzel. Itt csak elrejteni tudok. Tóni! Takarodj a naplómból vissza, a repedésekbe!!!
| |
| 949. | [tulajdonos]: Metafora helyett | 2021-07-05 13:43 | Hölgyeim és Uraim!
Remélem, Okoskatörp ezt a megszólítást se veszi magára.
Szóval, a párbeszédes naplóba már nem írok, mert Tóni, szokása szerint kiragad egy-két szót, amit érteni vél, és a lényeg felett elsuhanva nálánál okosabb emberektől kiollózott gondolatokkal próbál ledorongolni.
Évek óta tartó szóváltásaink egyikében se volt képes a lényeget kiszűrni, és válaszában legalább érintenie azt.
Az már csak egy magánvélemény, hogy aki állandóan idéz, hivatkozik, az önálló gondolatok terén küszködik kihívásokkal. Nem velem van vitád, hanem...
Ha a párbeszédes naplóba írnék, ez rögtön leküldené írásomat a lap aljára. Ide viszont hál'istennek nem tud írni.
Ahogy költőnek, úgy viselkedésterapeutának is amatőr vagyok, így vele már nem foglalkoznék tovább, viszont tényleg érdekelne, hogy a nagyobb szövegértelmezéssel bíróknak van-e véleményük azokról a dolgokról, amiket ott írtam?
| |
| 948. | [tulajdonos]: Csak úgy | 2021-06-30 22:34 | Ezt még ebéd után írtam, de ide akkor már nem volt erőm feltenni...
*
Vicc
- Aranyoskám! - mondja a MÁV pénztárosnak a kissé bizonytalan lábakon álló idős, már nem igazán szomjas ember - Kérek egy... egy... retúrjegyet!
- Adok én, bácsikám, de hová?
- Hová, hová... Hát ide vissza!
Ez jutott eszembe, amikor a szerelőm felhívott, hogy levizsgázott a kocsim.
Három hónapja vártam már erre a pillanatra. Három hónapig kellett barátaimra hagyatkozni, akár a kétheti bevásárlás, akár a patika, akár csak egy csavar beszerzése okán.
Öregem! - mondtam a híváskor éppen a műhelyemben tevékenykedő barátomnak - Beülök a kocsiba, elmegyek, aztán hazajövök! Aztán megint elmegyek - aztán megint haza.
- Jó, de hova mész?
- Mindegy!
Hiányzott már a kisautóm nagyon. Nem megyek vele túl sokat, néha 3-4 hónap is eltelik, mire újra kell tankolnom, pedig csak húsz liter körül szoktam
Most éppen tele van a tank, úgyhogy engem nem érint a következő áremelés, lehet, hogy mire újra kell tankolnom, megint csökken a benzinár. Egyébként se fogyaszt túl sokat, de ilyen használat mellett pláne. De az a tudat, hogy mehetnék, ha akarnék, biztonságérzetet ad.
Tizenvalahány kocsim volt eddig, voltak Trabantjaim, Wartburgjaim, Skodáim, Citroënjeim, volt Kispolszkim, minden. Az egyik volt vagy hat méter, akkora motorral, hogy egy teherautóba is elég lett volna, de olyan is, amiben menetközben meg tudtam igazítani a jobboldali tükröt, vagy le tudtam törölni a hátsó szélvédőt. Az egyikkel száznegyvennel átmehettem a fekvőrendőrön, a másikkal meg, ha átmentem egy százforintoson, a seggemmel meg tudtam állapítani, hogy fej, vagy írás.
De a szívemhez ez nőtt a legjobban, ez a kis 28 éves Maruti.
Igazi műhelykocsi, akkora tetőcsomagtartót csináltam rá, hogy vagy másfélszer nagyobb bármilyen gyárinál, mázsaszám vittem rajta vasakat, bármit. egyik alkalommal egy cégnél feltettek a tetőre egy feketére festett, kétméterszer százhuszonöt centis, háztetőformára hajlított, vagy nyolcvankilós vaslemezt, én meg három napig úgy mászkáltam vele, mert nem volt, aki levegye. Nem kicsit néztek hülyének.
Szóval, a Maruti. A hátsó ülés előrehajtva, hátulra így minden befér. A nagybevásárlásokhoz ideális, az ötödik ajtót felhajtva a csomagtár egy szintben van az alsó kerettel, nem kell átemelni semmit semmin. Még a nagy Co2 palack is befér. Na jó, átlóban.
Egyszer egy kecskét is vittem vele, bár az szívesebben utazott volna a tetőn.
Jaj, egy alkalommal meg egy barátunk nagy terepjáróját vontattuk haza, jó, a kertek alján, hiszen ezzel a kis játékautóval nem is szabad olyat, vonóhorogja sincs, egy olyan karika van csak a hátulján, mint amilyenen a pedellus hordja a kulcsait. Szóval, ide kötöttük fel a nagy Mercit, mellém be beült a nem csenevész haverom, egészen előredőltünk, hogy húzás közben leérjenek az első kerekek.
Lassan mentünk, de így is nyúlt a kiskocsi vagy öt centit.
Viszont helyreállt az eredeti méret, mikor nekitolattam egy ismerősünk kocsijának...
*
Az előző vizsga alkalmával a szerelőmnek mondták, hogy ezt a kocsit többet nem viheti vizsgára.
Kérdeztem a szerelőt, hogy miért, erre megmutatta, hogy a bal hátsó ülés előtt, ha felhajtja a szőnyeget, lehet látni az aszfaltot.
Most,a vizsga előtt megfűztem a szomszédot - akiről tudom, hogy a százéves Ladájukat ő javítja, lakatolja -, hogy vegye gondozásba az én kis gyönyörűmet.
Megkérdezte, hogy milyen mélységig vegye komolyan a dolgot, mondtam, hogy úgy csinálja, mintha a sajátját javítgatná.
Nos, ő ezt szó szerint vette, amellett, hogy tökéletes munkát végzett, de mint később megtudtam, a saját kocsijukat is vagy fél évig csinálta, itt is hasonló ütemben tett-vett, szerencse, hogy ez a kiskocsi feleakkora, mint a Lada...
Egyébként most néztem meg a jelenleg hozzáférhető adatokat, a hazai autók átlagéletkora 15 év, én tök jó vagyok, a Maruti átlagéletkora csak 14, hiszen a huszonnyolc osztva kettővel.
Jó dolog ez az átlag, az én átlagsúlyom kb. 57 kiló, háromhatvannal születtem, most száztíz.
Ja, és az inga átlagosan áll.
Aki átlagot mond, mondjon bétlagot is.
*
Káprázatosan okos és celebszépségű párom az előbb bejött, mondta, hogy még kitakarítja a ....
Mondta ő, hogy mit, de nekem a takarítás szóra bekapcsol a hallástompítóm, utána már csak kép van.
Nem baj, mert nézni viszont szeretem. Nagyon édes, ahogy mozog a szája, látszik rajta, hogy komolyan veszi, amit mond. Biztos, hogy fontosnak tartja az egészet, valószínűleg tényleg fontos, olyan lehet, mint a kvantumelmélet, az is az, és én azt se értem.
Nyolc szoba, két fürdőszoba, spájz, véce. A nyolcvan százalékát nem használjuk, és a kilencven százalékában évek óta nem jártam.
Nem mindegy, hogy az emeleti leghátsó szobában van-e pókháló?
A takarításban, ha elfárad, akkor füvet nyír.
Tönkreteszi a méhlegelőt!!!
Biztos vagyok abban, hogy a köves helységek gyakori felmosása is árt az épületnek, nem üzemszerű használat, hogy vizes legyen. Ez nem úszómedence!
Meg a virágok. A házban.
Kertes házban! Bent! Amikor odakint egy méhlegelő van, vadvirágokkal, ahogy a Jóisten megteremtette!
Az jut eszembe, hogy akik a tenger mélyén dolgoznak hetekig a keszonokban, azok se tartanak halakat akváriumban.
Még az is eszembe jutott, hogy Matolcsy, ha hazamegy, nem az első dolga elővenni a Gazdálkodj okosant a játékpénzekkel.
Pedig jobb lenne, ha csak azzal játszana!
Tudok olyat is, akinek gombfociznia kéne nullától huszonnégyig,
*
Emelkedik az étolaj ára.
Állítólag Kínában a disznók nagy részét kiirtották. Minden szart behoznak onnan, sokak szerencséjére ez nem jött át. Sóval, valami malacvész volt, és nagy melóban vannak, újra fel kell fejleszteniük az állományt, ezért a világ összes szotyoláját felvásárolják.
Na, ez úgy felnyomta a magok árát, hogy a szotyiolaj lesz vagy egy ezres literje. Állítólag.
Jézusom, a meccsen a szotyizás olyan luxus lesz, hogy csak a közismerten legszegényebb, bérből és fizetésből élők engedhetik meg maguknak!
Na, a lényeg az, hogy olvastam erről az olajnélküli fritőzről, ez a jövő, meg aztán egészségesebb is, mint az olajos. Bár én még nem láttam beteg fritőzt az olajosak között se.
Találtam egyet a Neten, jó nagy, időzítő, hőfokszabályozó, nagyon szimpi, akciós még
egy nap * * * * 18 óra * * * * 46 perc ... 45 perc... 44...
Megrendeltem, pár perc múlva jött a számlaszám, leutaltam. Másnap jött a GLS, hozta.
Estig húztam a nyitást, de már alig vártam.
Kinyitjuk, szép nagy, fényes, használati utasítás egy picike, az is angol.
Nézem a számlát, az van rajta, hogy a magyar nyelvű a honlapon van. Hát nincs.
Oké, nézem az angolt, az alkatrészek beszámozva utalnak egy rajzra, ami nincs.
Mindegy, végül is egy képzett műszaki ember vagyok, még egy klavon is kiismerem magam, pedig azon hány gomb van!
Hát ez az! Ezen a szaron nincsen nyolcas alkatrész, pedig az lenne a Temperature control knob!
Van rajta egy fiók, kihúztam, hátha rejtett gomb, a lényeges dolgok soha nincsenek látható helyen, lásd G-pont.
Persze, ez hülyeség, ebben a fiókban üzemszerű használat mellett kúrva meleg lehet, ott meg nyúlkáljon a Mucius Scaevola.
Hiába forgattam a masinát, sehol a szabályzó.
Sebaj, emberek vagyunk, rajtam kívül mindenki tévedhet, majd holnap felhívom őket, tisztázzuk.
A honlapon a "kapcsolat"-nál csak emil van.
Azért én se ma láttam először netet, megtaláltam a céget, érdekes, csomádi cég pesti telefonszámmal.
Reggel hívom, az automata azt mondja, hogy köszönik az érdeklődést, de őket csak emilben lehet elérni.
Fogalmaztam egy szívhezszólót, ilyeneket csak a Kádár titkárságára szoktak írni annakidején a segítségért folyamodó vidéki öregasszonyok. Leírtam, hogy a weboldalon kiemelt jellemző volt a hőfokszabályozás, és csalódottabb vagyok, mint a gyerek, amikor megtudja, hogy nincs is Mikulás. (Jó, tudom, hogy most barátaim felét ezzel a közléssel elvesztettem, de szerintem nincs igazuk azoknak, akik a nevelést csak a szülőkre bízzák...)
Na, hétfőn kaptam egy választ, fényképezzem le a számlát, és írjam meg a megrendelésem számát. Megtettem, elküldtem.
Most ebédidőben olvastam válaszukat, kérik, hogy fényképezzem le a csomagot, meg a készüléket úgy, hogy minden látszódjon a képeken.
Hologramot nem tudok készíteni, de háromfelől lefotóztam, sőt, még egy intim képet is csináltam, alulnézetből.
Elküldtem, de a telszámomat már másodszor, javasolva, hogy beszélgessünk inkább, már másfél éve nem jöhetnek vendégek se, jól esne minden emberi szó.
Most várok. Az viszont biztos, hogy ez a fritőz - pláne így - egy deka olajat se fogyaszt.
*
Huszonnyolc fok van itt, a szobámban. Szerintem ez tükröződik azon is, amit idáig írtam.
Nem rongálom tovább senkinek se az idegrendszerét, lemegyek a 23 fokos műhelyembe, még nem tudom, mit fogok csinálni, de hogy sokáig, az biztos!
Elnézést!
| |
| 947. | [tulajdonos]: Nyolclábú, mint két hokedli | 2021-06-25 19:27 | Van olyan pókféle - a szongáriai csellőpók, vagy a magyar farkaspók, vagy valami hasonló, nem ez a lényeg -, amelyik nem hálót sző, hanem egy gödörben állít csapdát áldozatainak.
Nekünk is van ilyen pókunk, ilyen csapdapókunk. De ez hálót is sző.
Nyugodtan elhihetitek, én már tapasztaltam, ez provokál, tépázza az emberek idegeit, belehajszolja őket abba, hogy valami meggondolatlanságot mondjanak vagy tegyenek - ez a hálószövés -, aztán ahogy megteheti, bíróság elé citálja őket, ez egy igazi csapda.
Egy hihetetlenül gonosz, a legalja módszereket használó, mérgespók módján garázdálkodó emberről van szó, aki gátlástalanul felfed bizalmas dolgokat, levéltitkot is sért, ha érdeke úgy kívánja, és féltékeny, de nagyon.
Féltékeny bárkire, akit mások elismernek, féltékeny a barátságokra, a jó kedélyre, a vidámságra, az emberi kapcsolatokra, bármire, amire ő alkalmatlan.
És a Piszkos Fred effektus.
Tamás! Leszünk barátok? :)
| |
| 946. | [tulajdonos]: A verselemzésről | 2021-06-20 18:15 | Akik olvasni szokták írásaimat, őket egy bizonyos szempont szerint három csoportba osztanám.
Akik régebben olvasnak, vagy jó ismerőseim, azok pontosan tudják, a többiek, ha nem is tudják, de már sejtik, hogy nem vagyok képzett irodalmár. A harmadik csoport olyan kis létszámú, hogy nem is érdemes számolni velük, mindkettőt név szerint ismerem, hiába, megingathatatlanok.
Szóval, utoljára 1969-ben volt szerencsém irodalomórához, harmadik technikumban. Akárhogy is, több, mint ötven éve, a verselemzésről annyira emlékszem, hogy "mire gondolt a költő?"
Na, amikor olvasok egy verset, maximum eddig a kérdésig jutok el, és jó esetben van megfejtésem is, ezeket a verseket én jó versnek is tartom, persze lehet, hogy mellégondolok, egész másról szól a vers, ez nem számít, sok generáció érezte magát biztonságban azzal a tudattal, hogy a gonosz felismerhető szarvairól és patáiról, vagy, hogy a Nap kering a Föld körül.
Aztán vannak olyan versek, melyek mögött semmiféle gondolatot nem tudok felfedezni.
Persze, itt is tévedhetek, mondtam, hogy nem vagyok képzett irodalmár, sőt, laikusnak is csapnivaló, de ha magamnak osztályozok verseket, engedtessék meg nekem, hogy a saját szempontjaim szerint tegyem. Szóval, ezeket a verseket én nem tartom jóknak.
Persze soha nem venném a bátorságot ahhoz, hogy véleményemet nyíltan hangoztassam, az egyik, hogy még véletlenül se szeretnék senkit megbántani, a másik, hogy mi van, ha csak én nem látok bele a versbe, akkor meg minek égessem magam.
A harmadik csoportba - megint csak ebből a szempontból - azokat a verseket sorolnám, melyeknél látok a versek mögött gondolatokat, de úgy érzem, hogy azok nem a szerző sajátjai.
Szerintem ez lehet a legalja. Már a szakmának. A bérversek. Kimdzsongfaszomtudjáról szólhatnak ilyenek, Rákosiról biztosan, azt hiszem a régi érában egyébként kitűnő költők is fanyalodtak erre, akár pénzért, akár félelemből, akár pozícióféltésből, nem hánynám a szemükre, biztosan nem voltak boldogok. ma egyik se lenne büszke rá.
De hát, írtam az elején, több, mint ötven éve voltam utoljára irodalomórán, és amellett, hogy a humán tárgyakból nem jeleskedtem, jócskán felejtettem is azóta. Kéretik írásomat csak ehhez képest komolyan venni!
Utóirat: - Itt felesleges feltenni a kérdést, hogy mire gondolhattam, nálam nincsenek mögöttes tartalmak, arra gondolok, amiről írok.
| |
| 945. | [tulajdonos]: Győrvári József | 2021-06-16 23:56 | A nyolcvanas évek elején voltam olyan szerencsés, hogy Győrvári Józseffel (1934-2002) váltottuk egymást a IV. ker. Rendőrkapitányság ügyeletén.
József a Dózsával volt magyar bajnok focista, és, mint ahogy akkoriban szokásos volt, a sportból kiöregedve a Rendőrségnél kötött ki, őrnagyi rendfokozata volt már, mire megismertem. Hárman váltottuk egymást, 24-48-ban, volt egy rövid időszak, amikor én követtem őt a szolgálatban. Egy ilyen váltás alkalmával mesélte el, hogy mi esett meg vele előző nap.
Még annyit a történet előtt, hogy Jóskát mindenki ismerte Újpesten, népszerű volt már a focis múlt miatt is, de egyébként is közvetlen ember volt, sokan szerették.
Nos, ahogy mesélte, az ügyeleten éppen pangás volt, Jóska az ablakban könyökölt, cigarettázott.
Az ügyelet ablaka egy mellékutcára nyílott, közvetlenül az ablak előtt a járdán zajlott a gyér gyalogosforgalom.
Néhány autó parkolt csak az utcában, az egyik Jóska piros Zaporozsece volt.
Egyszer csak nagy sietve megjelent az ablak alatt Józsi egyik haverja, elmondta, hogy gyorsan el kell valamit intéznie, elkérné Jóska kocsiját, siet, majd hozza vissza.
Jóska elővette a kulcsot, odaadta, de már fordult is vissza, csengett a telefon.
Pár perc múlva megint kikönyökölt az ablakon, meglepve látta, hogy kocsija a helyén, barátja meg sehol. Sebaj, biztos elintéz még valamit, aztán majd viszi a kocsit.
Közben megint telefon, behoztak valakit, jegyzőkönyv, ahogy az ügyeleteken lenni szokott, majd Jóska a következő cigizésnél látja ám, hogy barátja bekanyarodik az utcába egy tökidegen másik piros Záporjózsival, kiszáll, bezárja az ajtót, majd a kulcsot - Köszi szépen, Jocó! - kiáltással visszaadja Jóskának.
Nem hiszem, hogy ennek sok tanulsága lenne a nyilvánvalókon kívül, csak egyszerűen eszembe jutott negyven év távlatából, jól esett leírni, mielőtt elfelejtem. Mert akkor már senki se fog emlékezni rá.
| |
| 944. | [tulajdonos]: Ne! | 2021-06-05 20:32 | | Jaj, Tamás, fejezzük be, ez már nagyon égő! | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
