NAPLÓK: Gyurcsi Legutóbbi olvasó: 2022-08-15 23:16 Összes olvasás: 93325| 1091. | [tulajdonos]: Szép öcsém, be nagy kár | 2022-08-14 22:17 |
Tóni öcsém, rossz hírt kell közölnöm: járhatsz akárhány iskolába, elvégezhet bármennyi kurzust vagy tanfolyamot, azok csupán lexikális tudást adnak, intelligenciát nem!
Ahhoz viszont, hogy egy szöveget értelmezzél, intelligencia kéne.
A tárgyi tudás elsajátításához – a jó felfogóképesség híján – elegendő lehet a szorgalom, az elkötelezettség, jó sok idő, meg egy segg, amin ülve bebiflázod az anyagot.
A baj ott kezdődik, amikor ez utóbbit használod kommunikációra.
Nem akartam én már egy szót se pazarolni rád, arra gondoltam, ha a legutóbbi faszságodra nem reagálok, akkor – igazad tudatában – leszállsz rólam, keresel magadnak új céltáblát.
Nem, most biztosítottál arról, hogy nem tudom, mit csinálok, egyébként is bolsevik vagyok.
Akkor most utoljára:
- Leiskoláztál azzal, hogy József Attila hogyan járt az első kötetével, igaz, hozzátetted, hogy erről csak az olyan iskolázott emberek tudnak, mint te.
Igaz, azt is elmondtad, hogy nagy költőnk összekalapozta rá a pénzt.
Szerintem, aki adott neki, az tudta, hogy nem kenyérre kell, hanem a kötetére, tehát a tulajdonképpeni mecénások finanszírozták a megjelenést. Magyarul nem a saját költségén jelent meg a könyv.
Viszont, ha egy körömfeketényi intelligenciád lenne, akkor megértetted volna, hogy költőnknek arra a kötetére utaltam, amiről azt írtad, hogy csak egy kötete ismert, ahogy Petőfinek is, hiszen nagyjaink életműveiről volt szó.
Ahhoz viszont pofa kell, hogy e két költőóriás életműveihez hasonlítsd a saját csenevész kötetedet!
Másik megközelítés.
Nekem semmi bajom azzal, ha egy irodalmár maga finanszírozza az irományait, Molnár Éva, Lőrincz L. László, Moldova és még sokan megengedhetik – megengedhették – maguknak, hogy ne legyenek kiszolgáltatva bármely kiadónak, sőt, a kiadók jelentős része hálás kutyaszemeket meresztene rájuk, ha kiadhatnák őket. Volt egy barátom – a közelmúltban halt meg -, akit egy kiadó a szemem láttára bízott meg egy könyv megírásával, csak a címet adták meg, és fizették az előleget.
Nekem csak és kizárólag a te saját kiadásodtól van röhögőgörcsöm, emlékezve arra, hogy neked milyen dehonesztáló véleményed volt ilyenről.
Nem fogom szó szerint idézni, ha emiatt csak egyetlen régebbi írásodat kéne átolvasnom, az pont eggyel lenne több, mint amennyit nyugodt lélekkel képes lennék, de ez akkoriban lehetett, amikor kénytelen voltál a dokkos bemutatkozódat kijavítani, hiszen abban a kötetedre már megjelentként utaltál.
Más.
Az kúrvára tetszik, hogy külön büszke vagy arra, hogy az És-ben a hét könyveként említették a kötetedet.
Igen, a héten megjelentek között. Ha Uhrin Benedek vagy Szalacsi Sándor kiadott volna valamit, az is ott lett volna.
Amin aztán tényleg jót derültem, azt írtad, Hörcher Eszter ugyanannyi pénzt kap egy jó, vagy egy rossz kritikáért.
Persze, az úgy szokott lenni, hogy egy kiadó felkér egy kritikust, aztán az meg jól lehúzza a könyvet, a lényeg, hogy győzzön az igazság!
Szeretnék látni legalább egy negatív kritikát frissen kiadott kötetről! Bárkitől! Ha volt is ilyen, biztos vagyok benne, hogy az illetőnek az volt az utolsó felkérése.
Tudom, hogy a fentiekből számodra nem következik, én nem vonom kétségbe azt, hogy jó költő vagy. Nem vagyok féltékeny a sikereidre, ahogy annak se örülök, ha elbaszol valamit. Nem érdekel, hogy milyen a politikai hozzáállásod, vallásod, nemi identitásod, hiszen ezek meg magánügyek.
Csak akkor akadok ki, ha a másokét minősíted, degradálod, és rangsorba állítod a magadéval. Amikor kétségbe vonod, hogy másnak is lehet önálló véleménye, legalább akkora joggal, mint neked.
Ha eléggé intelligens lennél, észrevetted volna, hogy sosem velem vitáztál, hanem magaddal, majdnem minden alkalommal a saját korábbi megnyilvánulásaiddal szembesítettelek.
Ha szerinted én nem tudom, mit cselekszem, akkor szerintem te meg skizofrén vagy!
Azzal büszkélkedsz, hogy felfelé nyitott vagy.
Erről nekem rögtön a Szaffi című rajzfilmből az a szereplő jut az eszembe, akinek egy lefújószelep volt a feje búbján. Te viszont képtelen vagy leereszteni, sőt, itt is rangsorolsz, akik nem nyitottak, fasorba sincsenek hozzád képest.
Aztán itt van faszságaid koronája, rajtad kívül mindenki bűnös Filip elüldözésében. (Mondjuk én nem, hiszen nem tudom, mit cselekszem.) És ti most éppen leveleztek.
Akik már elég régen figyelnek az itteni folyamatokra, az ilyen összeborulás nálatok is csak átmeneti.
Az eszedbe se jut, hogy antiszociális működésed vastagon benne lehet ebben is? És Filipen kívül sok más is miattad ment el?
Persze, más nevében nem írnék, de az, hogy a Dokk számomra már nem olyan fontos, nagyrészt neked köszönhető. Szerintem neked semmiféle közösségben nem lenne helyed. Ha mégis ott vagy, az a közösséget is minősíti.
Minden közösség megérdemli azt a bánásmódot, amit eltűr.
Arra, hogy lebolsevikoztál, nem fogok válaszolni hasonló minősítéssel.
Egyébként feltett szándékom, hogy neked már semmire sem fogok válaszolni. Ha egy kocsis lerókázza a gróf cipőjét, az nem hívja ki párbajra a kocsist.
Merthogy az nem párbajképes.
| |
| 1090. | [tulajdonos]: érdekességek a gázszámláról | 2022-08-14 13:16 |
Már csak elmosódott emlékeim vannak arról, hogyan néz ki egy gázszámla. Amikor először megláttam a sárga alapon megjelent fideszhirdetést, ami azt taglalta, hogy milyen szerencsénk van velük, bekapcsolt agyamban a disxlexia – na tessék, elég, ha csak eszembe jut -, és akkor se tudtam volna tovább olvasni, ha egyébként értettem volna.
Eddig ugyanis egy igencsak összetett számlát fizettünk. A felhasznált fűtőértéket.
Ez a számla számításba vette az aktuális fűtőértékét a gáznak, úgy tudom, hogy az függhetett attól, hogy éppen honnan jött a gáz stb.
Aztán a mindenkori légnyomást, hiszen magas légnyomás esetén egy köbméter több gázt jelentett – és így több fűtőértéket -, mint alacsonynál.
Így aztán nem lehetett pusztán az óra állásából a gáz értékét meghatározni, de ez nem foglalkoztatott igazán, arra gondoltam, hogy az igazán nagy fogyasztók – gyárak, üzemek, hőközpontok – úgyis ellenőrzik, majd ők hisztiznek, ha nagyon nem stimmel valami.
Aztán most, amikor egy nagyságrenddel változik a gáz ára, semmi másról nem esik szó, mint a köbméterről. Pedig mostantól egy néhány százaléknyi eltérés a fűtőértékben szinte ugyanannyi ezres eltérést jelenthet a számlákban.
Kapunk gázt – ha éppen kapunk – a szélrózsa minden irányából, állítólag már a tehenészetekben ballonokba gyűjtik a marhafingot is, biztosan nem azonos a fűtőérték. Azt nem tudom, hogy a klímaváltozás hogyan hat a légnyomásra, majd a nálam okosabbak megfejtik. Vagy talán már meg is tették.
Most csak ennyi jutott az eszembe. | |
| 1089. | [tulajdonos]: még egy napon se | 2022-08-12 12:47 |
Petőfi hány kötetet adott ki a saját költségén?
Egyet sem.
József Attila hány kötetet adott ki a saját költségén?
Egyet sem.
Eddie, a sas bevásárolta magát az Olimpiára?
Nem, mert ő viszont nagyon keményen megdolgozott érte.
Illetlenség lenne?
Na?
| |
| 1088. | [tulajdonos]: Nabazmeg! | 2022-08-11 18:10 |
Nálunk tizennégy évig teljes értékű családtag volt egy kaukázusi kan. Mélyen meggyászoltuk.
Maci viszont normális volt. A családban én vagyok az egyetlen hazudozó.
| |
| 1087. | [tulajdonos]: Kár | 2022-08-11 13:12 | Kedves furim, én nem a te véleményedre reagáltam, hanem erre:
"Abban is az áll, hogy műbe írja bele a politikai érzületét és úgy tegye fel! Mert ez egy "irodalmi kikötő".)"
És itt sem azt írta, hogy véleménye szerint mi lenne a jó vagy a hasznos, hanem kijelenti - lófaszt, kinyilatkoztatja, ukázba adja -, hogy mit KELL csinálni.
Ráadásul a másoktolt megköveteltet ő még egyszer sem tartotta be. Erre próbáltam kissé szatírikusan reagálni, sajnálom, hogy erre nem éreztél rá! | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 1085. | [tulajdonos]: Tű a szénakazalban | 2022-08-11 12:54 |
Ha valaki tud mutatni Tóni politikai megnyilvánulásai között olyat, aminek köze lehetne bármilyen művészeti ágazathoz – vers, novella, absztrakt szobor, művészitorna, zene, szinkronúszás, installáció, fényfestés stb. (a féktelen fröcsögés, valamint mások alázása nem ilyen!) -, annak a nevét versbe foglalom!
Ezt a bejegyzésemet a mix-naplóba történt „törölni kell” című dörgedelmére írtam.
| |
| 1084. | [tulajdonos]: Coito ergo sum | 2022-08-09 14:33 |
Coito ergo sum – érdekes, hogy egy holt nyelv mennyire ki tudja fejezni egy ma élő, magát az irodalom csúcsára képzelő ember ars-poeticáját.
Mielőtt a felületes olvasó helyesírási hiba miatt reklamálna, az első szó nem véletlenül szerepel így, aki nem tud latinul, az is megfejtheti némi logikával és alapismerettel. Akire meg vonatkozik, úgyis profin kezeli már a Gúgli fordítójáét, legfeljebb a török meg az angol mellett egy új nyelv használatát is el kell sajátítania.
Mielőtt még rákapna a latinra, figyelmeztetem, hogy egy holt nyelven jellemzően holt költők verselgettek, és Latin-Amerikából se kapna rajongói levelet.
Szóval Tóninak nem véletlenül választottam azt, amit írtam. Utolsó bejegyzésének első szavai igazolnak:
- Turcsi megint ejakulált.
Ez a „Turcsi” tulajdonképpen kedves, bár biztos vagyok abban, hogy nem kedveskedésnek szánta. Nagy munka lehetett benne, órákig töprenghetett, mire kitalálta, ismerve erősen korlátozott képességeit néhány hosszabb-rövidebb szünetet is tarthatott közben, még egy kutyasétáltatás is beleférhetett. Aztán ízlelgette, forgatta a szájában, és kitalálta, hogy ez így önmagában száraz, hozzátette a második szót, így forgatta tovább. Na, most már finom, hát leírta.
Tóni különleges szemüvegen át tekint a világra. Van olyan okuláré, amelyik kiszűri az UV-t, van, amelyik csak a polarizált fényt engedi át, az ő szűrője meg minden képet valahogy baszósra konvertál.
Igaz, a tudomány állása az, hogy a látott nyers képet a tudat formálja számára befogadhatóvá, akkor mindegy, hogy milyen a szemüveg. Gyanítom, hogy a személyiségteszteknél használt tintafoltos könyv minden lapján felizgult.
Tegnap délután beszélgettem valakivel arról, hogy Tóni reagál-e vajon utolsó bejegyzésemre?
Én úgy tippeltem, hogy írásom elejével foglalkozik csak, azzal megtelik a puffer, nem megy tovább. Bejött.
Tóni azt írja, mocskos szavakat használok.
Világos, szövegértelmezésénél csak a memóriája rosszabb. Azok a mocskos szavak egytől egyig az ő írásaiból származó szemelvények.
Közbevetés: - Ha valaki arra kíváncsi, hogy lehet irományaiból a legvisszataszítóbbat kiválasztani, annak segítek: Találomra. – Közbevetés vége.
Tóni úgy járt ezzel, mint a giliszta, amikor körülnézve meglátja a saját farkát és köszön neki.
Aztán két eset van, vagy nem olvasta tovább az írást, vagy olvasta, csak egy kukkot se értett belőle.
Így volt ez előző írásomnál is, a novellásműhely leírásánál lezárt a zsilip, arra reagált is, a többit – ahol a lényeg volt – elengedte.
Sivár gyerekkora lehetett, neki az összes mese egyforma volt, hiszen mind addig tartott, hogy az Óperenciás tengeren is túl. De lehet, hogy egy mondat belefért még, és ez határozta meg személyiségét, ez a kúrtafarkú malac. Ennek a túrása zavarta meg. Ez magyarázhatja a számomra kitalált „Turcsit” is. Gyanítom egyébként, hogy az ő olvasatában a malac nem is túrt, hanem kúrt. Tóni a gyerekkora csupa tizennyolcas karika között telhetett.
Tóni azt írja, hogy én őt nem ismerem.
Az igazság az, hogy személyesen kétszer láttam, az első alkalommal magából kikelve hisztizett. A bírósági jegyzőnő döbbenten próbálta nyugtatni, eredménytelenül.
A második alkalommal az általa indított magánvád tárgyalását késte le, úgy loholt, hogy fülei csattogtak a tarkóján a menetszéltől.
Nekem ennyi elég is volt. A földikutyát is csak egyszer néztem meg, de elárulom, nem annál az oldalnál nyílik ki magától a lexikonom.
Aztán csak írásait, naplóit olvasva tudhattam meg róla többet.
Lehet, hogy ennyi nem elég egy személyiség teljes megismeréséhez. Viszont terveim között nem szerepel a gyakori személyes találkozás, így Tóni egyéb tulajdonságai iránt mérsékelt az érdeklődésem.
Azt írja, önarcképet készítettem magamról, és ezek tanúsítják fogyatékaimat.
Sokat javítana önbecsülésemen, ha felsorolná azokat a témákat, ahol nem bírok fogyatékkal! Hetvenévesen, túlsúllyal, magas cukorral és vérnyomással és – remélem, csak átmenetileg – félvakon üdítő lenne olyat hallanom, hogy miben vagyok teljesértékű!
Egyet tudok, betegesen irtózom mindenféle fóbiától, így olyanom biztosan nincs! A sima viszolygás az ugye még nem fóbia?
Azt írja Tóni, hogy nem szeretne a helyemben lenni.
A Tanú címűben a Nyugat helyében nem akart lenni a szereplő, ez ott is vicces volt. Egyébként én se szeretném, ha Tóni lenne a helyemben. Keményen megdolgoztam a pozícióért, önként nem mondanék le róla!
Aztán jön az agyament eszmefuttatása a házasságról, a szerelemről, nem mulasztva el az ismert nevekre való hivatkozást. Az MLM-es ügynökök trükkje, a NASA-ra mutogatva árulják a legszimplább edényfogót is, noha csak annyi közük van hozzá, hogy némelyik ottani tudós látott már edényt.
Aztán jön a félrebaszás, a poligámia relativizálása, sőt, az iszlámból a négy feleségé.
A hivatalos – és szabályokkal megtámogatott – álláspont szerint meg kell védeni népünket a kultúrák keveredésétől.
Ha az ország irányítói megismernék a Tóni fejében örvénylő katyvaszt, tán még a TEK-et is ráküldenék!
Bele kellett írni a nagyis versbe a záróizmot. Lófaszt kellett! A János vitéz huszárjai felváltva szartak a lovaikkal, érdekes, egy sor szól se erről.
Láttam halált és halottat számtalant. tán csak az orvosok többet. Maga a halál nem jár feltétlenül együtt a záróizmok elernyedésével, csak a te agyadban, és - Istennek képzelve magad - a saját képedre formálod a valóságot.
Idézetek, hivatkozások.
Mankó az önálló gondolatokra képteleneknek.
Az Internet sokat segít. Nincs olyan állítás, amihez ne találnánk azonos számban támogatást vagy tagadást, mindkét iránynál ismert nevektől.
Egyébként gratulálok, az utolsó jegyzésedben nem volt szó Konczművészúrról, a Garbo kiadó fizetett kritikusának rád vonatkozó írásáról, az angol képmondásaidról.
Látszik, ha egy kicsit megemberelnéd magad, lehetne belőled akár rendes ember is!
Ölel barátod
Turcsi
| |
| 1083. | [tulajdonos]: Turcsi, a szamár | 2022-08-08 20:26 |
Semmi becsülni való nincs azokban, akik becsületesek!
Sőt, mondhatni igazi lúzerek. Mire olyan büszkék? Könnyű úgy nem lopni, ha az ember nem is akar!
Bezzeg nekem - kleptós létemre - megállni lopás nélkül, az már valami!
*
Tóni legragadt a kiskamaszok gondolatvilágánál. Többet foglalkozik a pinával meg a fasszal, mint egy tinédzser a hatvanas években, aki a magazinokból kiollózott fürdőruhás képeket dugdosta az ágya alatt.
Egy kamasznak természetes, hogy nőtípusokról fantáziál, hogy normákat állít fel egy leendő partnere irányába. Viszont aki eléri a felnőttkort, megtapasztalja, hogy a szerelem fütyül az előzetes elvárásokra, hogy akit szeretünk, az lesz maga a szabály, az lesz a norma, és a kamaszkori szabályainkra visszaemlékezve csak egy mosoly a legerősebb reakciónk.
Aki felnőttkorát úgy éli meg, mintha elektromos kerítéssel lenne körbe véve, jobb, ha kitör onnan. Két ember idegei sínylik meg, ha fenntartja a kényszerű kapcsolatot.
Egyébként Tóni egysíkú gondolkodása rányomja bélyegét írásaira. Az a baj, hogy hatással van az olvasókra is.
Sose gondolkodtam volna azon, hogy milyen íze van egy cigánylány pinájának. Összerándulok, ha meglátok egy kislányt, mert önkéntelenül átfut az agyamon, hogy mekkora lehet a szőre Tóni szerint. Amihez nyúl, az nyálkássá, undorítóvá válik. Még büszkeségébe, a meghalsz nagyiba is beírt egy romboló sort a záróizmokról.
Még jó, hogy az egyik legtermékenyebb múzsa, a szerelem őt hidegen hagyja, egyébként képes lenne azt is telebaszni légyszarral.
Nem, ő megállt a lelki fejlődésben a szenvedélynél, na ezt a kérdést feldolgozza rendesen, sőt, elmegy a közlésig: Ő, aki szenvedélyes heteró, jobban megérti a szenvedélyes homokosokat, mint egy nem szenvedélyes homokos.
Mondom, a fejlődésben megállt félúton.
Sose fogja megtudni, milyen az, ha a szerelem átlényegül fenntartások nélküli szeretetté, olyanná, amikor a másik nélkül elképzelhetetlen az élet, amikor a társ elvesztésének csak a gondolatától is összeszorul az ember szíve, amikor csak azért nem merek meghalni, hogy ne okozzak neki fájdalmat.
Tóni végtelenül gusztustalan - és sekélyes. Sajnálhatja, sose fogja átérezni azt, amit az általa szamárnak tartott emberek éreznek.
Ötven éve vagyok együtt szerelmemmel, akinek már az összes sejtje hétszer is kicserélődött, és én mind a hétszer beleszerettem. Aki már nem is tudom, milyen karakterű. Illetve tudom: Őkarakterű. És nem kell villanypásztor ahhoz, hogy ne menjek messzebb tőle, mint ameddig érzem.
Én nem tudom - és nem is érdekel -, hogy milyen lehet szenvedélyes homokosnak lenni. Csak azt, hogy milyen, ha egy ember – ha heteró, ha nem - igazi társra akad. Hogy azzal válik egésszé. Hogy a szerelem ragaszkodással, féltéssel, büszkeséggel kiegészülve lesz teljes.
No meg azt is tudom, hogy milyen lenézni és megvetni az érzelmileg gyenge matériákat.
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 1082. | karaffagye: rég nem | [tulajdonos]: a Fárosz | 2022-08-08 12:04 | Kedves Gyurcsi!
Rég nem olvastam ilyen könnyeden megírt, humoros, kacagtató szatírát!! Írj minél több ilyet!!! Plííííízzzz.
üdv, karaffagyé | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
