DOKK

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2827 szerző 36721 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Dunajcsik Mátyás
  Plein air
Új maradandokkok

Lantos Tímea: Kertek alatt
Szilasi Katalin: Lábnyomok
Petz György: A gyilkosok
Farkas György: ALVÁSGYAKORLAT (Xll)
Farkas György: ALVÁSGYAKORLAT (X)
Szakállas Zsolt: CSILLÁMKŐ
Bánfai Zsolt: A vulkán ékszerei
Kosztolányi Mária: opál idő
Aranyi Gábor: IMA BAKELIT ZSUZSÁHOZ
Kiss Anna Mária: Bebábozódás
FRISS FÓRUMOK

Gulisio Tímea 1 órája
DOKK_FAQ 5 órája
Misinszki Hanna 14 órája
Gyors & Gyilkos 16 órája
Tóth Gabriella 17 órája
Szilasi Katalin 22 órája
Busznyák Imre 1 napja
Nagyító 1 napja
Filip Tamás 1 napja
Jónásné Göncz Zsuzsánna 1 napja
Aranyi Gábor 2 napja
Ötvös Németh Edit 2 napja
Szoboszlai Judit 3 napja
Bánfai Zsolt 3 napja
Nagy Katalin Erzsébet 3 napja
Kiss Anna Mária 3 napja
Mórotz Krisztina 4 napja
Csapó Angéla 4 napja
Vajdics Anikó 5 napja
VirágTamás 5 napja
FRISS NAPLÓK

 N. D. S. L. (Vajdics Anikó) 2 perce
Hetedíziglen 3 perce
Qui? 9 órája
történések 11 órája
Baltazar 16 órája
PIMP 18 órája
az utolsó alma 19 órája
Zúzmara 19 órája
leállósáv 19 órája
Bátai Tibor alkotói naplója 22 órája
Bara 23 órája
Sorrento 1 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 2 napja
Conquistadores 3 napja
Annuska versei (Hetedíziglen) 4 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: Gyurcsi
Legutóbbi olvasó: 2019-11-12 07:42 Összes olvasás: 49689

Korábbi hozzászólások:  
484. [tulajdonos]: Tóth Gabinak2019-11-05 16:19
Ebéd után szunyókáltam egyet. Felébredtem, benéztem a Dokkra, és csudákat láttam.

Ezekről ez jutott eszembe:

Lélek nélkül verset írni
- csak favágás. Technika.
Az, hogy őrlődsz, próbálkozol,
szenvedsz vele - nem hiba.

Aki nem lát ki magából,
költő soha nem lehet.
Jó is így. Egy önző bunkó
sose írjon verseket!

483. [tulajdonos]: Bátai Tibi "uff"2019-10-31 12:06


Kedves Tibor!

Pontokba szedted, így én is, hogy lehessen "pásszintani". Nagyon boldog lennék, ha az én felvetéseimre is konkrét reakciókat kaptam volna, és nem általánosításokat.

1,/ A kollektív emlékezetre hivatkozol, az ellenzék 2010-es tevékenysége kapcsán.

Én csak arra kérlek, hogy fél napra emlékezz vissza! Vagy még annyira sem, pár órája írhattam, és mintha már válaszoltam volna itteni felvetéseidre.

Én nem az "ellenzék" vagyok, engem Zalán Györgynek hívnak. Légy olyan kedves, ne tulajdoníts nekem olyan megnyilvánulásokat, melyeket nem tettem. Így rám vonatkoztatni a "kettős mércét" nem lehet.

Aránylag következetes vagyok, és fel tudom mérni, hogy mi az, ami engem érint, és ha az bántó a számomra, azért szólok, és nem általában, hanem konkrétan.

Annyit azért megjegyeznék, hogy amennyiben a miniszterelnök külföldön minden magyart képvisel, akkor legyen olyan kedves, tegyen róla, hogy itthon is ez legyen a fő csapásirány.

2./ "A kormányfő hangsúlyozta..."

A főpolgármester a legnagyobb közvetlenül választott hivatalnok, és mint ilyen, ő bír a legerősebb felhatalmazással. A főváros fizeti be az adók legnagyobb részét. A miniszterelnöknek, mint a nép legfőbb szolgájának elemi kötelessége az együttműködés, ha Tarlósnak, ha Karácsonynak hívják a főpolgármestert.

Lehet, hogy kényelmesebb, ha azonos nézeteket képviselnek, de hát egy kormányfőnek nem szabad megrettennie a kihívásoktól.

Írtad, hogy viccnek szántad a "politikai árva" kifejezést.

Akkor lehetne ez igaz, ha megtagadnánk annak a lehetőségét, hogy egy ember önállóan kialakíthassa a véleményét.

Szuverén emberként szinte minden pártban - a Kétfarkúaktól a Fideszig - találok olyan gondolatot, amivel maximálisan egyetértek, és olyat is, amiben nem. Van olyan párt, ahol ebből van több, van, ahol a másikból. Ha sokan mérlegelnének így, előbb-utóbb a pártok maradnának árván.

A kormányt támadom? Nem igaz, azokat az intézkedéseket, megnyilvánulásokat teszem szóvá, amik ellenem irányulnak, és azokat, akik felelősek értük. És ez így volt akkor is, amikor más pártok voltak kormányon.

Az "ellenzék" nem felelős semmiért, amíg nincs befolyással a döntésekre. Kétharmad esetében pedig mindegy, hogy mit akarnak.

Ahhoz pedig végképp nincs közöm, hogy mi zajlik a fészen, nem vagyok fenn, soha nem is voltam, nem ismerem a Jobbik politikusait, pedig kéne, igaz, ha már egyszer ők is a baloldalhoz tartoznak?

482. [tulajdonos]: Egy megegyezésről2019-10-31 06:51
A választásról

A választásokon pártok indulnak, sajátos elképzelésekkel arról, hogy győzelmük esetén hogyan fogják vezetni az országot a közös, jobb jövő irányába.

A kampány alatt ismertetik programjaikat, elmondják, hogy a velük versengőkhöz képest miért jár jobban az ország, ha őket bízza meg a vezetéssel.

A választók ráutaló magatartással, azzal, hogy elmennek szavazni, elfogadják a szabályokat. Elfogadják a többség akaratát, hogy ettől kezdve érvényesnek tekintik magukra az így már általuk is elismert vezetők döntéseit, törvényeit.

Tehát egy egyesség születik a választás alkalmával a vezetők és a polgárok között.

Egyesség, de nem annyira a jogokról, mint a kötelességekről.

A polgárok - függetlenül attól, hogy kire szavaztak - kötelesek alávetni magukat a megválasztott vezetők által hozott szabályoknak. Senki nem vonhatja ezek alól ki magát azzal, hogy ő másokat szeretett volna vezetőknek.

A vezetők pedig arra vállaltak kötelezettséget, hogy az egész országért - tehát mindenkiért, akire hatással vannak - felelősek.

Aki hivatalt kap, annak a hivatalos ügyek intézése során a pártosságát át kell sorolnia a magánügyei közé. Senkinek semmi köze hozzá, mint ahogy neki sem ahhoz, hogy akinek a dolgaiban eljár, az kire szavazott, vagy kivel szimpatizál. Egy hivatalnok mindenkinek a hivatalnoka.

Egy tanár az iskolában kötött tanrendből tanít, egy rendőr munkáját sem befolyásolhatja pártszimpátiája. És ez vonatkozik a miniszterelnökre is.

Őrá ez fokozottan érvényes, hiszen neki nagy befolyása van a tanár, a rendőr - és mindenki - életére.

Aztán a hivatalon kívül mindenki olyan pártmunkát végez, amilyet akar, ezt csak a mindenkire érvényes törvények korlátozzák.

Emlékszem Antall József kijelentésére hogy ő 15 millió magyar miniszterelnöke akar lenni.

Akkoriban értetlenkedtem emiatt, most visszasírom.

Azt kezelhetetlennek tartottam a kampányidőszakban, amikor érvek közé tartozott, hogy egy település jobban járhat akkor, ha olyan vezetőt választ, aki közel áll a kormányzó pártokhoz. És az benne a rémisztő, hogy ez az érvelés sok esetben hatásos volt. Lehetett is, mert az eddigi gyakorlat, úgy tűnik, sokszor alá is támasztotta.

Mint ahogy azt sem tartom igazán jónak, hogy a miniszterelnök számtalan nyilatkozatában együttműködéséről biztosítja az önkormányzatok egy részét.

Nem lenne erre szükség, ha ennek ellenkezőjétől nem kellene tartani. Ha az elmúlt közel egy évtized bebizonyította volna, hogy ez nem valós fenyegetés. Ha ez a gondolat meg sem fordulna az ember fejében.

Különösen annak a fényében, hogy a miniszterelnök már kijelentette, hogy ne azt nézzük, hogy mit mond, hanem, hogy mit tesz. Ez egyébként valóban hasznos figyelmeztetés volt, tényleg sok esetben segített őt megérteni.

Más.

Érdekes volt Tamás reagálása előző bejegyzésemre.

Azt írja, hogy politikai kérdésben másztam az idegeire.

Én a miniszterelnök szavait írtam le. Ha ezzel az idegeire másztam, akkor nem velem van baja.

Aztán általánosít, cuzammen, a baloldal.

Nekem semmi közöm a baloldalhoz, egyáltalán semmilyen oldalhoz. Soha egyetlen írásom sem vonatkozott oldalakra, olyankor írtam, ha konkrét sérelem ért, és akkor pontosan meghatároztam, hogy mi az.

Viszont ezekre soha nem kaptam olyan választ, ami felvetésemre magyarázattal, válasszal szolgált volna.

Besorolást kaptam, baloldal, ballibsi, általában másképp vélekedő, stb.

Az nem teszi elviselhetőbbé sérelmemet, hogy valamikor mások olyat tettek vagy mondtak, ami az engem leszólóknak volt sérelmes.

Nem én tettem, nem én mondtam. Azokban nem vagyok illetékes, nem tudok, nem is akarok róluk vitázni. Én magamért felelek.

Az egyébként roppant mulatságos - lehetne, de nem az -, ahogy Tamás egy tömbként kezeli mindazokat, akik nem a kormánypártra szavaztak. Baloldal.

Pedig ennél heterogénebb társaság eddig sose volt, hiszen ebben a kényszerű szövetségben ott van a Jobbik, ott vannak a kiábrándult egykori Fidesz-szavazók, vannak papok, vállalkozók, orvosok, tanárok, keresztények, ateisták, egyetemisták, - kőfaragók és balett-táncosok - és így tovább.

Azért, mert két ember néhány dologban azonos véleményen van, nem lesznek egyformák.

Tamás! Azért, mert én nem vagyok hajlandó elviselni, ha valaki hivatalához méltatlanul viselkedik és nyilatkozik - és remélem, hogy Te sem -, mi még nem leszünk egy oldalra sorolhatóak!

Kivéve, ha lesz egy olyan, hogy a "Törvénytisztelő Oldal".

Utóirat

Azt írod Tamás, hogy a "baloldal" fenntartja a jogot, hogy a budapesti győzelmet a jobboldal képébe vághassa.

Én itt senkitől nem hallottam egy szót se az egész önkormányzati választásról. Olyat se, hogy bárki egy szóval is illesse a jobboldalt. Kivel mosol össze?

481. [tulajdonos]: Elvesztettük!2019-10-30 18:56
Ebben a pillanatban néztem a TV-ben a sajtótájékoztatót.

A magyar miniszterelnök azt mondta, hogy Budapestet sajnos éppen most vesztettük el.

Örülök, hogy már nem ott lakom. Olyan elveszettnek érezném magam...

Sajnálom viszont Budapestet, hogy már nem a miénk, magyaroké! Szép városunk volt!

480. [tulajdonos]: Vadas Tibornak2019-10-27 21:53
Kedves Tibor!

Azt hiszem, minden szavaddal egyetértek.

A Nagyítóról az az elképzelésem, hogy itt a verset egészen részletekbe menően kielemezheti bárki, nem csupán a felkentek, hanem az olvasók is.

Nekem fenntartásaim csupán a sommás véleményekkel van, illetve azokkal a hozzászólásokkal, melyek személyeskednek.

Én egyébként Béla versévek kapcsolatban azért nem írtam a Nagyítóba, mert a magam képzetlen módján csak és kizárólag a tetszésemnek tudtam volna hangot adni, indokom nincs, elolvastam vagy ötször, még a nejemnek is hangosan, élvezettel olvastam. Most ezt írjam le a Nagyítóban? Nem, inkább felhívtam telefonon, és őszinte elragadtatással gratuláltam neki. (Nem vagyok a fészen, nem tudok lájkolni.) Szóval szerintem egy tetszés- vagy nemtetszés-nyilvánítás nem viszi előre a nagyítást.

Igazad van egyébként, hogy itt, mint "kint az életben", akár egy járókelőnek is lehet ötlete, javaslata. Az olvasók zöme egyébként, ha egy verset publikálnak, nagyobb arányban lesz egyszerű irodalomkedvelő, mint képzett szakember.

Szóval, nekem tetszik, ha az "utca embere" hozzászól. Az utcáról. És nem az út széléről.

479. [tulajdonos]: Nagyító 2.2019-10-27 19:50
Magammal szúrok ki, most már bizonyos rendszerességgel.

R9tkábban jövök dokkolni, és akkor is, én hülye, a Nagyítót nézem először. Igaz, más látnivaló nemigen van, a friss fórumok alsó hat sora négynapos, az én utolsó, szerkesztőhöz címzett beírásom már kicsurgott alul.

Szóval, Nagyító.

Egy vers, olyan, amilyen, és a hozzászólások A VERSHEZ KAPCSOLÓDNAK!

A lelkemben kis rőzselángok, szívemben egy madárfészek pihetollakkal kondicionált melege, enyhe szellő, madárcsivit, nyugdíjaspostás, háborítatlan boldogság, tapsikoltam volna, ha emiatt nem néznének hülyének itthon.

Aztán egy bejegyzés (a tárgya a sokat sejtető hm, hihetetlen kreativitásról tesz tanúságot), összesen egy sor:

"megfogalmaztnám egy szóban is. átléptem. szar"

Madárfészek leverve, postás helyett a gázszámlás, stb.

Szegény Ijjas Tamás, ebből aztán pontosan megtudhatná - ha visszajönne -, hogy hol és mit hibázott, a szakértő olvasó milyen megoldást javasol, hogy ne essen ismét a feltárt hibákba, egyszerűen ne írjon többet szart, mit nem lehet ezen érteni?!

Egyébként Kriszta, az említett beírás szerzője néhány napja itt rimánkodott technikai segítségért, azoktól az emberektől várva, akikkel szemben megengedi magának ezt a modort. Nem a rendszergazdának ír egy emilt, ahogy ilyenkor mondjuk célszerű lenne, hanem valamelyik naplójában a kismillió közül, ezzel is fenntartva, hogy megint egy kicsit róla szóljon a Dokk.

Na, megint sokat írtam, pedig én is megfogalmazhattam volna egy szóban.

478. [tulajdonos]: Nagyító2019-10-23 22:32

Bennem csak néhány éve tudatosult a Nagyító, mint lehetőség.

Megnéztem a fejlécben, mit írnak róla, de nem lettem okosabb. Akkor figyelni kezdtem, hogyan használják, és mire. Jé, itt nem csupán a szerkik, de az olvasók is írnak! Ez jó lehet, alig vártam, hogy egyszer valamelyik versem bekerüljön.

Aztán azt vettem észre, hogy a versekről esik a legkevesebb szó, helyette a beírók minősítgetik egymást, akik később kapcsolódnak be, azok is csak valamelyik harcoló félhez csatlakoznak, egyáltalán nem tetszett.

Szerencsém volt, amikor a versem került sorra, még javában tartott az előző háború, rajtam szinte észrevétlenül átszaladt a rendszer. A háborúzók érdeklődését nem keltette fel.

Azóta a legritkább esetben olvasom a Nagyítót, és ezt csak erősíti, hogy a Dokkra is ritkábban jövök.

Ma felnéztem, és kihasználva az alkalmat, a Nagyítóba is beleolvastam.

Köves Istvánnak ezt a versét még nem olvastam, persze, hogy ez a verse is rögtön kétszer is elolvastatta magát. Nagyon tetszik.

Jő, akkor ezt most miért nem a Nagyítóba írom?

Kövezzetek meg, de ragaszkodom eredeti elképzelésemhez arról, hogy szerintem mire való a Nagyító, és, mivel nem vagyok képzett irodalmár, azon kívül, hogy nekem tetszik, érdemben nem tudok hozzátenni semmit, mondanivalóm ebben az írásban inkább Tamás írásához kapcsolódna, ezzel pedig nem venném el onnan a helyet.

Két gondolatom támadt Tamás írását olvasva.

Az első az, hogy egy irodalmár, akinek a költészetét csak elismerni tudom, amit a versírásról tudok, annak nagy részét tőle tanultam, aki okos, számomra is érthető megjegyzéseivel, kritikáival a helyes irányba terelgette próbálkozásaimat, most a Nagyítóban nem talált verset. Valami írást azért talált, legalábbis egy következtetést levont.

A másik gondolatom pedig pont ez. A nyolcvanéves költő unja az Orbán-rendszert.

Itt igaza van Tamásnak, ha nem is teljesen.

Nincs komcsizás, jobb- és baloldal, nincsenek libsik, nincsen csoportba sorolás, en bloc minősítés, egyszerű ténymegállapítást tesz, aminek alapja is van.

Tamás - legalábbis, amennyire én eddig láttam - most nevezte a mostani helyzetet egyszerűen Orbán-rendszernek.

És most nem került szóba, hogy jobboldal, hogy demokrata, hogy keresztény meg az értékek, és így, tovább.

Szerintem Tamás azért tévedhet, mert Köves Istvánnak életkorából adódóan módja volt már megunni a Rákosi-rendszert is, és gyanítom, nagyon örülhetett, hogy olyat soha többé nem kell már átélnie. Láthatta annakidején azt, hogy egy rendszer milyen állomásokon keresztül jut el a végállomásig, és most láthatja, hogy az akkori állomásokból melyek ismerősek.

Köves István versében én nem látok tiltakozást, csak szomorúságot. Az ismerős állomások miatt.

Persze, modern korban élünk, renovált, modernizált állomásokról beszélünk, amiket át is neveztek közben. Ami akkor a vaskohászat volt, az most a stadion vagy az atomerőmű. Amik akkor a politikai ellenfelek koncepciós perei voltak, azok most a pénzügyi hatóságok irányított és szelektív eljárásai.

Ami akkor az egyszemélyi vezetés volt - na, az már most is az.

Azt írja Tamás, hogy Orbán-rendszer.

Igen, pusztán a névhez kötődik, hiszen ideológia nincs mögötte.

Jobboldali lenne? Ahhoz képest államosít, központosít, a piaci verseny nem létezik, nem számít, hogy mi mennyibe kerül, a legrosszabb baloldalinak mondott kormányok sírva könyörögnének a receptért.

Baloldali netán? Sok intézkedése belesimul a baloldali ideológiába, de szociális intézkedések hiányoznak. A szegények és a gazdagok közötti olló sose nyílt még ki ennyire.

Liberális? Az csak volt, sőt, az egyik élharcosa lehetett, karöltve akkoriban az SZDSZ-szel, de mára a liberalizmus szitokszóvá vált, igaz, most tanácsadójává tette a volt SZDSZ-es Tarlóst, gyanítom, jobb pénzért, mint amennyit főpolgármesterként kapott.

Tudva egyébként, hogy tanácsot csak nagyon kevés embertől fogad el, Tarlósnak nem lesz sok tennivalója. És gondosan kerülik beszélgetéseik alkalmával a közös liberális múltat.

Keresztény lenne? Lehet, hogy most az, nem tudom, meddig tartja magát annak, ha úgy fordul a világ, lehet, hogy újra előveszi a régi, gyűrött jegyzeteit, és felolvassa - már egy ideje nem megy fejből - a térdre, csuhásokat. Iványi Gábornak - aki összeadta nejével, illetve ő keresztelte meg a gyerekét - se kellett sokáig várnia, hogy egyházát ellehetetlenítsék.

Akkor most az ő szavazói micsodák?

Az orbánisták. Mindegy, mit tesz vagy mond, mindegy, hogy fordul, ők Orbánra szavaznak. Ez tartja fenn az Orbán-rendszert.

Most elmegyek, fellapozom a lexikont, és megnézem, mi az a személyi kultusz. Szerintem lehet azt is unni, még akkor is, ha csak az induló állomást látja az ember.

Utóirat:

- A legnagyobb őszinteséggel kérek elnézést Köves Istvántól! Olyan gondolatokat tulajdonítottam neki, amiket lehet, hogy sose gondolt, alázattal kérem, hogy tekintse bontakozó írói munkásságom részének, megkövetem, ha csak utal rá, azonnal kérem írásom moderálását!

477. [tulajdonos]: fóbiaFrancesco de Orellan: játék megjegyzés2019-10-19 15:15
Kedves Francesco!

Néhányszor leírtam, de a kedvedért - remélem, utoljára - még egyszer elmondom, viszolygok az ilyenektől, és ha ismersz hasonlóan beteg, fóbiás embert, tudhatod, hogy az ilyenek mindenben valami támadást látnak.

Riaszt az ilyen, nem tudom rávenni magam arra, hogy belemélyedjek, nem akarok nyomozni, spekulálni, úgyis csak arra jutnék, hogy valaki esetleg provokál.

Valaki képes volt végignézni "ámokfutásomat", az egyre gorombább szóváltásokat, gyönyörködhetett benne, hogy beismertem vereségemet, aztán bedobta ezt a Sáriát. Hogy ennek milyen egyéb üzenetei vannak, abba nem is akarok belegondolni.

Hidd el, hogy csak nyertek, ha egy ilyen mimózalelkű fasz, mint én, nem mérgezi az önfeledt játékot.

Én nem érzem szegényebbnek magam, ha kimaradok, viszont sokkal nyugodtabbnak. Kiderült közben, hogy vannak olyan fontos dolgok az életemben, melyekre így most több időm marad megvalósítani.

De kedves vagy, hogy invitálsz, köszönöm!

476. [tulajdonos]: Tegnap2019-10-19 14:01
1./

Tegnap temetésen voltam. Velem egykorú volt, három gyereket nevelt fel és stafírungozott ki, unokája - ő csak hercegnőmnek hívta - kilencedikes, példás tanuló, nagyapja büszkesége. Egyébként Pista volt keresztlányom apja.

Tele volt tervekkel, egész életében erején felül dolgozott - ez mondjuk egész családjára jellemző, özvegye közel a hetvenhez, idős - nálánál idősebb és betegesebb - emberek gondozásával egészíti ki csekély nyugdíját.

Váratlanul érte a halál. Jó, lehet vigasztalódni azzal, hogy nem szenvedett sokáig, reggel elment intézni valamit, kilenckor már a rendőr szólt feleségének, hogy baj van, a mentők viszik a kórházba.

Ott megcétézték ugyan, de nem vihették tovább, hogy műthessék, mert nem volt orvos, aki kiértékelje a CT eredményét.

Aztán néhány órával később került egy doki, de akkor már késő volt. Műthették volna, hogy a keringés gátját, a vérrögöt eltávolítsák, de addigra már elhaltak belső szervek, és agyának egy része.

Keserves kínokkal jár az ilyen. Felismerte gyerekeit, beszélt - próbált beszélni hozzájuk -, aztán elment.

Családján a döbbenet. Rengeteg közös terv volt, hiszen egy faluban a gyerekek, ha felnőnek, csak néhány utcával vagy házzal mennek arrébb.

Ha tennivaló van valahol, az csinálja meg, aki éppen ráér vagy jobban ért hozzá.

Az unokáknak is majdnem mindegy, hogy a suli után hova mennek haza, a család összes házában van székük az asztal mellett, tányérjuk az asztalon.

Egy szövevényes szeretet-háló feszült a család alatt, biztonságot adott.

Pista tizenkilenc évesen - azt hiszem apja brutalitása miatt menekülve a "nyócker"-ből - nősült vidékre, nagyon hosszú ideig egy kis albérleti szobában éltek, gyári segédmunka, feleség a TSZ-ben a tehenek mellett.

Szó szerint úgy kaparták össze a kis parasztházat. Fóliában paprika, piac, ahogy nőttek a gyerekek, nekik is a tanulás mellett a munka,

A nagyok már önállóak - bár ez itt nem azt jelenti, mint általában. A kicsi - kicsi? Közel két méteres, vékony, nagyon értelmes srác - még otthon van, de jó állása van, háza majdnem kész, pár hónap múlva költözik.

Szóval, a tervek. Rövid távon a tennivalók, hosszú távon az unokát látni felnőni, a saját házat is befejezni - hiszen mindig volt valami sürgősebb -, lassan beleszokni, hogy már csak egymással kelljen törődniük, néhány hónap múlva ülték volna az ötvenévest, asszem ezt hívják aranylakodalomnak.

A tervek. Mostanában csak egy-egy tervet kell átütemezni - lófaszt, kihúzni -, de hosszú távon át kell írni az egészet.

Egyidős volt velem. Na, ez a hatvannyolc-hatvankilenc - Ő valójában nem egészen egy évvel idősebb volt, mint én - már rég nem a csikófogak csattogtatásáról szól, de halni korai. Szerintem.

Át kell értékelnem a terveimet.

Egyre nyomasztóbb a gondolat, hogy nem mindet fogom megvalósítani én sem.

Előrébb sorolom hát azokat, amik a mi saját szeretethálónk továbbszövéséről, esetenként a foltozgatásáról szólnak. Ne ezek közül maradjon ki bármelyik is.

2./

Simf (Duma Gyuri) és köztem rendeződött a dolog. Mindketten elismertük, hogy a másiknak is lehet igaza, és kölcsönösen elfogadtuk egymás gesztusait.

Azt hiszem, egy mondatban összegezve elég lehet annyi, hogy bárkinek joga van olyan nevet használni, amilyet akar, és bárkinek joga van ezt úgy értékelni, ahogy ezt kezelni tudja.

Gyuri ezek után kedvesen invitált a játék következő fordulójába.

Ebből kimaradtam, az 1. pontban ismertetettek okán.

Aztán olvastam a kihagyott forduló eredményét. Látom, hogy a játékosok köre örömteli módon bővült egy Bedebunk Sária nevűvel.

3./

Most megnéztem átrangsorolt terveimet.

A "játékban való részvétel" leszorult a listáról.

475. [tulajdonos]: Áttekintem2019-10-17 05:30
Az utóbbi napok eseményeit - elsősorban a magam számára - összefoglalom néhány szóban.

Szándékosan nem a Párbeszéd naplóban, mert azt mindenki olvassa, ezt pedig csak az, akit az én véleményem érdekel. Az előző írásommal is így voltam.

MEGKÖVETEM

személyesen - és most itt is megteszem - Duma Gyuri barátomat az álnevesekre mondott szavaimért, biztos, hogy nem neki szántam azokat. Gyuri, ne haragudj!

Ingerültségemre nincs jó ok, de magyarázat azért van, lebírhatatlan iszonyom azoktól, akik mögött nem látok élő személyt. Ez az én "betegségem", ezt nekem kéne kezelnem, és semmi jogom másokra ráerőltetni.

Most már azt is tudom, hogy mindaz, ami mostanában zajlik, semmiféle törvényt nem sért,

A JOGSZABÁLYOK

Az én problémám csupán, hogy nem érzem magam komfortosan ott, ahol csak a jogszabályok korlátozzák a tetteket. Mert, ugye, mindent szabad, amit szabály nem tilt.

Semmi nem kötelez arra, hogy köszönjek, ha bárhova bemegyek. Arra se, hogy megköszönjem, ha adnak valamit, legyen az egy hivatalos irat egy irodában, vagy húsz deka felvágott a hentesnél.

Semmi se tiltja, hogy reggel hétkor telefonáljak annak a barátomnak, akiről tudom, hogy éjszaka szokott dolgozni. Nem említem meg a másiknak, hogy a barátnőjének akkora segge van, mint egy hordó, pedig erre sincs paragrafus.

Nem szakember barátaim nem kérnek kölcsön szerszámot. pedig még azt is tudják, hogy oda is adnám, bár ideges lennék, mert féltem.

Én úgy gondolom, hogy a jogszabályok a szélsőséges viselkedések korlátozására szolgálnak, hogy ne lehessen kirívóan átlépni, megszegni azokat a szokásokat, ami megkönnyíti, hogy jól érezzük magunkat egy közösségben.

Azok a barátok, ismerősök, akik tényleg jól ismerik egymást, tekintettel vannak egymás bajaira, betegségeire, rigolyáira, és bár nincs rá jogszabály, nem hozzák egymást kiélezett helyzetbe.

Az Interneten is születnek barátságok, de ezek nagyon beszűkültek, mert kevés szálon szövődnek. Sok dologban többet tudunk egymásról, mint a saját családunk, de sokkal többen meg szinte semmit. Ha ismernénk egymás fóbiáit is, talán elkerülnénk, hogy kifeszítenénk egymást.

Persze, az, hogy tekintettel legyünk másokra, nincs benne a BTK-ban.


Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-18 09:42 lista
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
2018-09-28 23:41 furim
2018-08-27 10:16 Vajdics Anikó -- kedvencek
2018-08-21 09:29 Vezsenyi Ildikó
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2019-11-12 09:41   Napló: N. D. S. L. (Vajdics Anikó)
2019-11-12 09:07   Napló: Hetedíziglen
2019-11-12 08:34   Új fórumbejegyzés: Gulisio Tímea
2019-11-12 04:14       ÚJ bírálandokk-VERS: Francesco de Orellana szembejövő fo(r)galom
2019-11-12 04:11   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2019-11-12 00:00   Napló: Qui?
2019-11-11 23:59   Napló: N. D. S. L. (Vajdics Anikó)
2019-11-11 23:57   Napló: Qui?
2019-11-11 23:40   Napló: Qui?
2019-11-11 21:46   Napló: történések