NAPLÓK: Zúzmara Legutóbbi olvasó: 2022-01-29 08:06 Összes olvasás: 89164| 1598. | [tulajdonos]: Ujjé! | 2022-01-23 14:02 | | Atyám! Egyre több hibát fedezek fel irományomban. Az újragondolás újragondolása következik. :)) | |
| 1597. | [tulajdonos]: újragondolva | 2022-01-23 13:57 | (T)örvény
1. fejezet
August minden erejét összeszedve hatalmasat csapott a villanykapcsolóra. Sápadt fény gyúlt a szobában, a megszokott tárgyak sejtelmes árnyakat vetettek a falra. Mozgás nem volt, nem tudta megállapítani, hogy álmában milyen irányból jött az a hátborzongató hörgés. Még most is felállt karján a szőr. Néhány lassú lépést tett az ajtó felé. Hallgatózott. Semmi nesz. Rátette kezét a kilincsre. Ekkor az ajtó felpattant és fellökte. Nagyot koppant feje a komód szélébe. Elájult.
A halántékán és a homlokán érzett fájdalomra ébredt. Felnyögött, és ekkor suhanás hallatszott. Mintha huzat lebbentette volna meg a függönyt. Nehezen felült, és meglátta magát a gardrób tükrében. Kíváncsian bámult bele. Eltorzult arc nézett vissza rá. -Ez nem én vagyok -állapította meg. Az arc egyre nőtt, feketedett, mintha füstfelhő gomolygott volna körülötte. Már majdnem összeért az ő arcával, aztán mint egy buborék, szétpattant, és eltűnt. August értetlenül üldögélt egy darabig, meg sem próbált felállni. -Álmodtam az egészet -dünnyögte. Megtapogatta a fejét, a dudor ott volt. -Agyamra ment az egyedüllét-gondolta keserűen. Kikászálódott a fürdőbe.
August a negyvenes éveiben járó, magas, izmos, szőke férfi volt. Felmenői nemesek voltak, de a vagyon nagy részét elvesztették. Régóta visszavonultan élt egy kisebb birtokon egytagú személyzetével. Őt Thomasnak hívták, még mindig koromfekete, hosszú haját copfba fogta. Betöltötte a 70-et, de mintha megállt volna vele az idő. August és embere között különös kapcsolat alakult ki. Az öreg mindenhez értett, kéretlenül is adta a jó tanácsokat, amit a fiatalabb vagy megfogadott vagy inkább nem. A múlt éjszakán szabadnapját nem a házban töltötte, így nem tudhatta, mi történt gazdájával. Szokása szerint reggel bevásárolt a faluban, majd elkészítette a reggelit, és csak ezután ment felkelteni az urát. Csodálkozva vette észre, hogy az már fent van. Annak furcsa tekintete megijesztette.
-Mi történt önnel, uram? -kérdezte aggodalmasan. August némán megrázta a fejét, széttárt kezével jelezte, hogy ő sem tudja. -Érdekes-gondolta az öreg. | |
| 1596. | [tulajdonos]: Conquistadores | 2022-01-20 21:17 | | "mert barátom a medvesajt" | |
| 1595. | [tulajdonos]: Ne má!!! | 2022-01-15 15:02 | | A 273-as bejegyzésre reflektáltam. | |
| 1594. | [tulajdonos]: pamacs | 2022-01-15 14:10 | Az, hogy én pamacsnak nevezem a festményeimet, és mulatok rajtuk, pont elég tiszteletlen Márk Úr!
A megnevezésem a maga dolga, fújódjon fel tőle. Bocsi, de az öreg hárpia magához egyetlen egyszer sem szólt...idáig, és eztán sem. | |
| 1593. | [tulajdonos]: jogdíj | 2022-01-15 13:32 | Így kicsit másabb.
Bár sokáig fent volt az a vers, csak a mai rendszerben kínosnak vélhetik az örökösök...Megértem, bár nem szükségeltetik az én véleményem. Bocsánat, befogom pörös számat. | |
| 1592. | [tulajdonos]: na újra, helyesen | 2022-01-15 07:12 | "Egy érdemem van: mélyre láttam
S szerettem, aki szenvedett,
A Jövendő fehéreit.
Óh, szűz proletár-seregek,
Daloljatok."
Ady
József Attila Szocialisták c. versét már eltüntették, hamarosan ezt is. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 1591. | z: ... | 2022-01-15 00:13 | | József Attila | |
| 1590. | [tulajdonos]: ilyen is volt | 2022-01-15 00:08 | Egy érdemem van: mélyre láttam
S szerettem, aki szenvedett,
A Jövendő fehéreit.
Óh, szűz proletár-seregek,
Daloljatok.
Ady: Szocialisták című versét már eltüntették, hamarosan ezt is.
| |
| 1589. | [tulajdonos]: evvan | 2022-01-14 23:32 |  | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
