NAPLÓK: Zúzmara Legutóbbi olvasó: 2019-08-24 11:43 Összes olvasás: 51535| 1200. | [tulajdonos]: csak úgy | 2019-08-20 03:11 |
Merengő
Jól álcázza magát a testem, némi
smink is besegít, nem látszik,
hogy vaskerekével koptatja az idő.
Keserűen felnevetek.
Lesz, hogy mankóval sem jutok el
elfelejtett célomig, talán fenyítést kapok.
S majd elmondani sem tudom,
hogy belül már rég halott vagyok.
De addig új nap, új reggel kezdődik,
zenére tornázok kifulladásig,
és kikacagom csámpás ifjúságom. | |
| 1199. | [tulajdonos]: Egy kis közhelyes gondolat | 2019-08-18 00:33 |
Mondd: bűn-e, ha olykor elragadtatod magad?
Ráébredni a természet bölcsességére, erejére – ki ne élte volna át?
Gyönyörködni a mezei virágok egyszerű szépségében, az erdő madarainak csodás énekében, erőre kapni a magas fák alatt, mélyet szippantani az oxigéndús levegőből. Az égre festet felhők játékos vonulása, az eső utáni szivárvány színei mind-mind örömmel töltik el az embert.
Ha épp úgy tartja kedve természetanyának, megmutatja dühét is. Felkorbácsolja a tengert, özönvizet bocsát
falvakra, városokra, üvöltő szelek nyomán pusztulást okoz. Megrázza magát a Föld, kieregeti füstjét, hegyek belsejéből tüzet okád, sűrű vérével emberlakta területeket foglal el. Eközben ad is, termőre fordítva a földeket.
Az ember utánozza a természetet műanyagokkal. Kifosztja a Föld kincseit önös érdekei miatt. Szennyez, és ezt a szennyet képtelen eltakarítani. Pusztítja az otthont adó planétát, saját létét is veszélyeztetve.
De az ember csodákra is képes. Művészet, tudás. E kettő nélkül sivárak lennénk. Léteznek ilyen lelkek nem is kevesen.
No, alaposan elkanyarodtam a témától. Állandó rohanásunkat olykor lassítsuk, mélázzunk el, gyönyörködjünk, annyi szépség van körülöttünk, csupán észre kell venni. | |
| 1198. | [tulajdonos]: Egy kis közhelyes gondolat | 2019-08-18 00:33 |
Mondd: bűn-e, ha olykor elragadtatod magad?
Ráébredni a természet bölcsességére, erejére – ki ne élte volna át?
Gyönyörködni a mezei virágok egyszerű szépségében, az erdő madarainak csodás énekében, erőre kapni a magas fák alatt, mélyet szippantani az oxigéndús levegőből. Az égre festet felhők játékos vonulása, az eső utáni szivárvány színei mind-mind örömmel töltik el az embert.
Ha épp úgy tartja kedve természetanyának, megmutatja dühét is. Felkorbácsolja a tengert, özönvizet bocsát
falvakra, városokra, üvöltő szelek nyomán pusztulást okoz. Megrázza magát a Föld, kieregeti füstjét, hegyek belsejéből tüzet okád, sűrű vérével emberlakta területeket foglal el. Eközben ad is, termőre fordítva a földeket.
Az ember utánozza a természetet műanyagokkal. Kifosztja a Föld kincseit önös érdekei miatt. Szennyez, és ezt a szennyet képtelen eltakarítani. Pusztítja az otthont adó planétát, saját létét is veszélyeztetve.
De az ember csodákra is képes. Művészet, tudás. E kettő nélkül sivárak lennénk. Léteznek ilyen lelkek nem is kevesen.
No, alaposan elkanyarodtam a témától. Állandó rohanásunkat olykor lassítsuk, mélázzunk el, gyönyörködjünk, annyi szépség van körülöttünk, csupán észre kell venni. | |
| 1197. | [tulajdonos]: mindegymiez | 2019-08-08 19:49 | Kissé csalódott vagyok, de izgulok is, hogy milyen kategóriába kerülnek a verseim. Remélem, hamarosan eldöl, mert a várakozás nem jó. Mindig türelmetlen vagyok. Mondjuk, ez az én bajom.
Lehetséges, hogy egy ideig nem leszek internet közelében. Tüdőszanatórium van kilátásban. Remélem, nem így lesz, de félek. "A jövőt nem sejtheted, ahogy lesz, úgy lesz." | |
| 1196. | [tulajdonos]: csak úgy | 2019-08-06 16:28 | riselt terítőt készítettem
mellettem nyüzsgött leánykám
nem hatotta meg hogy pénzt kerestem vele
egyre közelebb jött hozzám majd kért hogy játszak vele
megszántam ölembe vettem így varrva tovább
egy darabig figyelt majd
csalódottan felkiáltott
te csak varrod mégis lyukas
sziszifusz jutott eszembe és sajnálni kezdtem magunkat | |
| 1195. | [tulajdonos]: Hmm | 2019-08-03 18:50 | | Feltettem egy gügye verset a nagyi büszkesége címmel. Kíváncsi vagyok a reakciókra. | |
| 1194. | [tulajdonos]: csak úgy | 2019-08-03 18:03 | . tagadlak (négysoros)
egyetlen percbe sürített érzelem
fekete lyuk féregjárat vagy verem
átkozlak nincs bennem szánalom
hiányod csak fantomfájdalom | |
| 1193. | [tulajdonos]: Hmm... | 2019-08-03 00:29 |
Élesen megmaradt emlékezetemben egy visszatérő álom:
nagyanyám sírjára léptem és magával húzott a mély. Csúf gnóm dörrent rám, ilyenkor felriadtam.
Rettegve vártam minden estét, s kínok kínja volt ébredésem.
Egy éjszakán megjelent nagyanyám, lágy hangon ígérte, hogy mindig vigyázni fog rám. Az ezt követő éjjelen
a gnóm újból várt. Gyengéden megérintett, intett, menjek vele. Hosszú lépcsőn felvezetett a külvilágra. Gyönyörű, virág illatú liget tárult elém. Boldogság fogott el, és csak szaladtam, szaladtam a zsenge füvön. | |
| 1192. | [tulajdonos]: Csakúgy | 2019-07-31 19:16 | Egyszerű ember vagyok egyszerű gondolatokkal. Nem hétköznapi dolgokra gondolok.
A csillagászat, az űrkutatás eredményei izgatnak. Talán, mert addig sem érzem a világ kínjait.
| |
| 1191. | [tulajdonos]: Na ja | 2019-07-31 18:58 | | 3 versem is várakozik, ezért gondolom kuka lesz belőle. :( | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
