NAPLÓK: az univerzum szélén Legutóbbi olvasó: 2025-06-21 03:12 Összes olvasás: 68714
942.
[tulajdonos]:
2025-06-21 00:08
Antal, ez az identitás dolog. Vannak olyan pillanataim az életben, amikor csak megérzés szintjén vagyok ott, ahol lennem kell, a litván ilyen, szerelmes vagyok.
941.
[tulajdonos]:
2025-06-20 21:39
"Lehojolva nézek egy bitang kozákra" - ezt magyaráznom kell, az eredeti szövegben a "lepšis" szó a megfelelője, ami a köznyelvi szó az érdestinórukra. Szláv helyeken és itt-ott nálunk is kozáknak hívják ezt a fajcsoporto.
940.
[tulajdonos]:
2025-06-19 21:05
939.
[tulajdonos]:
2025-06-19 15:11
Előre is elnézést a jegyzet magyaros hangulatáért, de cseddzipitivel verset írni (eleve...), olyan mint szárazon megbaszni egy frottírtörölközőt.
Esetemben lengyel-litván háttérről lehet szó, a nevem szlávos, a litvánban a vörös színt a 'raudona' jelöli, lengyelben ez 'czerwona'. A magyar fülemnek a lengyel értelmezhetetlen, a litvánba viszont könnyű belezúgni, dallamos nyelv és rendkívül sokszínű, ide-oda utaztat a balti környezetben nevelkedő szanszkrit-görög rokonnyelv, ami szlávosodott, de hatással volt rá a finn is..
Sokszínű nyelvekkel sokat lehet játszani, pl. egy totális véletlennek köszönhetően ezt is:
'Írni', litvánul 'rašyti'. A szó a szanszkrittal mutat rokonságot, de egy igekötős szerkezettel a 'bejegyzés' (szó szerint) kifejezés képezhető, ami pedig 'įrašas' (az į hosszú í). Felsorolásban a 11-nél nagyobb tőszámnevek esetében úgy tűnik, változik ez-az, amiért megtehetem azt, hogy pl. egy napló fejlécébe ezt írom:
"A(z) 578. írásom/ įrašo nr. 578" - az 'm' hangzót leszámítva nincs jelentős kiejtésbeli különbség. :)
Antal, a képet kicseréltem kattintható hivatkozásra, ettől eltekintve változtatás nélkül a hozzászólásod:
"950. Pálóczi Antal: LITVÁN VAGY ÉSZT: BALTI 2025-06-18 12:17 Folytatom alábbi hozzászólásomat: Keresni azt az identitást, amellyel úgynevezett „kakukktojásnak” érzett (és annak is bizonyuló) személyiségünk jobb megértését tesszük lehetővé, önmagunk számára, akár évszázadokra visszamenő családfa kutatással is, nagyon kortárs dolog. Most nincs időm hosszan erről írni, de kedvenc karmasterem szintén kakukktojás. Egyszerűen NEM OLYAN mint a „többi” karmester. Más. És hasonlít rád, ezért elküldöm, hogy megismerhesd. Ugyanis azért más, ennek a nagyon szerb, nagyon délszláv, nagyon balkáni zenekarnak az élén, mert ő is balti. Csak nem litván, hanem észt származású. De antropológiailag még hasonlít is rád. Ő Kristian Järvi. Aki kelet-balti típusnak született és az is maradt (ezt nem a rasszizmus, hanem az elkötelezett antirasszizmus mondatja ki velem). Hiába vitték a szülei 7 éves korában Amerikába. „Balti”t. S a klippen balti „kakukktojásként” (mint valami kedves észak-erdei manó) dirigál egy nagyon délszláv, vagyis balkáni zenészcsoportot, nagyon balkáni népdalfeldolgozás előadása közben, s együtt világszámot hoznak létre. Mert tökéletesek. Ime: egyszerre egyetemes valaki és mégis a legszorosabban kötődik „önnön eredetéhez”. Megőrizve hitelességét. A linkre klikkelj, ott nyílik a klip. A kép csak illusztráció.
Ennek a "nyelvi naplónak" most nagyon ürülök, mert tegnap volt a Blooms-day. James Joyce ünnepe. Minden évben június 16-án tartják. Ha lesz időm föl is teszem az ezzel kapcsolatos naplómat, addig csak egy fotót: hogyan ünnepeltem én a Blooms-dayt az egyik Joyce szobornál. Aki korszakosan nagy íróként egyben nyelvzseni is volt és a világnyelvek mellett megtanulta kisebb népek nyelveit is, egyszerű tájnyelvek is érdekelték. Nyelvi bejegyzésed neki is tetszene. Ezért énekeltem neki magyarul - és törökül. (Nálam egy kun-származási sejtelem vitt az utóbbi felé. Írói névként is ezért választottam a Pálóczit a dédanyám után, de ilyen alapon lehettem volna Sebestyén is. Ebben egy Can Togayyal folyó face-bejegyzésem foglalkozik, amit akkor szintén fölteszek, mert ha téged is ennyire érdekel ez, akkor lehet, hogy korszak-mintázatot látunk!
Lehet, hogy ennek az ideje jött el?
Kalandra fel!
935.
[tulajdonos]:
2025-06-17 12:19
Ez egy litván gombász versike, ami két szempontból érdekes: hogy gombász versike és mert litván. Dédapám, ill. a család eredete után kutatva az öreg egy jegyzetéből pár hónapja kiderült, hogy a történetünk Litvániábanból indult az 1700-as években.