NAPLÓK: Bara Legutóbbi olvasó: 2021-07-26 06:21 Összes olvasás: 26227Olvasói hozzászólások nélkül| 439. | Bara: részemről lezárva | Busznyák Imre: öröm | 2021-07-18 09:45 | Kedves Busznyák Imre!
A válaszod második felére teljesen felesleges bármit reagálnom, mert vagy nem érted/érzed, vagy nem akarod érteni a különbséget.
Amit Jónás Tamás "fogadtatására" reagáltál onnan kezdve, hogy "illetve mégsem, mert Jónás Tamást más úton megkeresve ő rövid idő alatt eloszlatta volna a kétségeimet.": elfogadom.
Ami a pig-et illeti sztem(!) ő is megtehette volna. Akár azt is, hogy előtte veletek konzultál, hiszen nem minden nap jelentkezik be/merne bejelentkezni/ valaki ezen a néven.
(Az igaz, hogy Tamásnak valójában az üzenőfalára írt hozzászólások megtekintésének/megválaszolásának lehetősége okozott problémát. Amúgy valóban "beléphetett", csak nem beazonasított/"teljes értékű" felhasználóként".)
De félreteszem a rosszindulatot, - bár sztem a rosszindulat nem nálam kezdődik, még akkor sem, ha nagyon ritkán én is véleményt nyílvánítok, esetenként akár sértettségből, sértődésből -.
Amennyiben belegázoltam a pig és bárki más lelki világába, úgy elnézést kérek! *
Vallási hovatartozásom jelzése nélkül - mert sztem ezen a helyen ennek semmi jelentősége -
üdvözlettel.
* (Azért a válasz sem volt vattába burkolva.)
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 438. | Busznyák Imre: öröm | [tulajdonos]: Isten hozott - volna - Jónás | 2021-07-18 08:56 | Kedves Naplóvezető!
Tényleg öröm legtöbbünk számára, ha Jónás Tamás visszatér a Dokkra, akár csak néhány bejegyzés erejéig.
Nem is akadályozta az alapítót semmi és senki abban, hogy bármelyik naplóba (akár a saját üzenőfalára) írjon a portáligazgatónak, vagy a dokkolóknak szóló üzenetet. Egyetlen problémát látok, azt, hogy a portál által generált belépési jelszó eltér a személyes üzenőfal kezelési jelszavától, de erről a portáligazgató a egyértelműen írt a válaszában.
Azonban a tartózkodó válasz indokolt, ugyanis a DOKK_FAQ oldalra akárki beírhat (akárki nevében) azonosíthatatlanul. Jómagam is hasonlóan viselkedtem volna, illetve mégsem, mert Jónás Tamást más úton megkeresve ő rövid idő alatt eloszlatta volna a kétségeimet. A jelenlegi pig nincs személyes kapcsolatban Tamással, ezért indokolt, hogy email útján kérte a kapcsolatfelvételt. Nem kell mindig rosszra gondolni.
Megjegyzem még, hogy jelen bejegyzésem esetén a megszólításban eszembe sem jutna a valóban bizalmaskodó "Kedvesem!" megszólítás, de a Dokk közösségéhez tartozók akkor is lehetnek kedvesek számomra, ha nem várok tőlük semmiféle viszonzást. Erről már részletesen írtam a Párbeszéd a DOKK jövőjéről című naplómban, nem ismétlem most. Az érzékeny olvasók kedvéért a továbbiakban hozzáteszem majd a "Tisztelt Dokkolók" kifejezést is, de a keresztényi közeledésre emlékeztető megszólítástól a szűkítő értelmezés nem tántorít el, bocsáss meg ezért, kérlek. | |
| 437. | [tulajdonos]: Isten hozott - volna - Jónás | 2021-07-18 07:12 | Tamás!
Velem nem sokat veszít a Dokk, ha lelépek. De, hogy egy olyan lehetőséget elszalaszt, hogy hosszú évek után az alapító Jónás Tamás be szeretett volna lépni a Dokkra....
örömujjongás helyett javaslat... :(
Én biztos 120-as pulzussal, remegő kézzel a klavin, imélezgetés nélkül - mindent megmozgatva - hárítottam volna el az akadályt az elől a költő elől, aki sok-sok év után be szeretett volna ide lépni.
Nem lepődnék meg, ha elment volna tőle a kedve.
| |
| 436. | [tulajdonos]: Csatlakozom P.A.-hoz | 2021-07-05 06:01 | Kedves Imre!
(...s nem Kedvesem!)
Valószínű, hogy jószándékkal használod rendre ezt a megszólítást, de a magam nevében (is)
kijelentem, hogy soha nem voltam és nem leszek itt senkinek kedvese, sem kis-, sem nagybetűvel. Tehát én sem érzem magam megszólítottnak a Kedveseim-ben. Ez egy bizalmasdkodó, sőt akár lekicsinylő, lenéző megszólításnak is érezhető, ami sztem itt nem helyén való.
| |
| 435. | [tulajdonos]: az egyik szemem sír, | 2021-06-27 21:17 | a másik meg mű
...hááát...megérett a világ a pusztulásra. | |
| 434. | [tulajdonos]: apropó... | 2021-06-25 19:27 | | Van egy cicám. Nem igaz mert kettő. A van egy cicámat úgy hívták, hogy Cuki. Manapság inkább Kicsim. Nem teljesen igaz ez sem, mert nem is olyan kicsi. De nagyon okos. Ma is érti, ha úgy hívom, hogy Cu-ki! Olyannyira, hogy most hasunkat fogva ezen nevetünk. | |
| 433. | [tulajdonos]: valahol valami | 2021-06-25 09:29 | már megint dübörög
valahol mélyen
egymásnak feszülve küzdenek
szólánctalpakon tarolnak le minden
józan gondolatot
meddig s majd hogyan
levegőtlen vagy véresen
s lesz aki ezen pezsgőt bont
majd kéjesen
hideg lesz vagy pokolian tüzes
ismeretlenül is megérdemel egy
halomra hajló füzet
vagy csak betont
esetleg követ faragatlanul
talán egy mázas urna
amibe belehullva
teste por
lelke kortalan marad
s a kék madár
ragasztócsíkon ragad | |
| 432. | [tulajdonos]: időtlenül | 2021-06-23 21:38 | avagy
"ahogy a napok rövidülnek"
valamikor meghitt
biztos és lassú volt
még színekkel is
felruházta magában
az együtt zöldben
a hiány kékben
a múlt s a jövő egyaránt
megfoghatatlan fehérben
hiszen a rég is
bármibe öltözhetett
ahogy a jövő is
az egyik már
a másik még
megfoghatatlan
ám a most rövid
gyorsan múló
alig érintő
a most egy pillanat
amit nincs idő
színekbe álmodni
a most szinte elérhetetlen
megfoghatatlan
és áttetsző
fehér
*
Kibédi Ervin versének a címe | |
| 431. | [tulajdonos]: Ha kellett... | 2021-06-22 09:28 | fájós lábait tűsarkúba gyűrte, s ellentmondást
olykor véletlen sem tűrve, nevelt és levert nem volt
sohasem. Ha mégis cipőt cserélt és mesélt a gond
maga sem tudta, hova lett. Családja szerint ő volt
az angyal. Megküzdött hőséggel, csontrepesztő faggyal.
Csüggedni sem láttad fiatal korában. Érzéseit
könnyen tartotta kordában. Kihordott, behordott, s
lehordott, ha kellett. A matek, fizika, s minden amit
sejtett vele lett könnyebben emészthető. Míg ezer
felé figyelt magára nem jutott idő. Most, ha tudna
újra keresztre feszülne, ahogy régen, s közben tán
meg is őszülne. Mindent megtenne, amit gondolatban.
De nem tűsarkúban. Csak nagymama-mamuszban
távozik.
| |
| 430. | [tulajdonos]: visszakanyar | 2021-06-12 15:36 | gondolatban lerombolta a falakat
átnyúlt az úttest felett
s visszarakosgatta a hámlott ruhájú
kertes házakat
az út két oldalát a kanyargós emlékeihez igazította
s hagyta hogy a majd félévszázados
zörgő-zakatoló tuják végig döcögjenek
a rég felszedett síneken
még rápillantott a templomra
azután a főutcán felszállt az egyesre
és meg sem állt a kálvin-térig
ahol a szél mintha a parasztkantáta
akkordjait sodorta volna felé
hegedűtanára lakásából
gyermeki örömmel kanyarodott be
a péterfiára
örült mert újra anyja mosolya jött felé
apja kitárt karjában
és a sarki presszó kávéillatú zsongásából
a vasárnapi fagylaltozások málna ízű álmai
már meg sem lepődött hogy
a palacsinta képű Nap fahéjas almás ruhája alól
anyja szilvás gombócai gurultak elő
de a kapuhoz érve a pláza ormótlan tömbje
hullámokat kavart emlékfolyama tükrén
hát csalódottan becsukta az ablakot
a kanyarbérház zajos és poros világából
az erkélyen pihenő galamb ijedten felrebbent
és elszállt egyenesen a krematórium felé
vajon hol találkozunk
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
