NAPLÓK: Ötvös Németh Edit naplója Legutóbbi olvasó: 2019-12-12 06:37 Összes olvasás: 6121| 148. | [tulajdonos]: vers | 2019-12-07 09:16 | álmatlanul
üres lében semmi sem fő
nyafogás és unott idő
többen mondják szar@k bele
pillantásuk mégis ferde
rémek között telik napjuk
szaladgálnak a jó papjuk
alkoholba fojtott bánat
dagaszthatja csak a májat
éjjelente plafont nézve
jár az agyuk mérges kérge
a falka szent Isten adta
rohadjon meg aki balga
holnap ismét megmutatjuk
harcba szállunk nem hagyhatjuk
hogy a csürhe ember legyen
akármiért revanst’ vegyen
uram bocsá’ más a hibás
az élet egy komédiás
mossuk kezünk meleg vérben
gyengeségünk dicsfényében
írta: Ötvös Németh Edit
2019. dec. 7.
| |
| 147. | [tulajdonos]: hetes | 2019-12-03 21:31 |
hitvallásos
fantáziálok az utópiáról
az üstházban pálinka csorog
az enyvesfazék mellett billegve
elmúlt korokra gondolok
az újjászületés örömöt hozhat-e
gondtalan világos napokat
vagy rég elveszett minden
és illúzió osztja a lapokat
kaméleon színe csupa játszma
hiába akarja levetni
kényszeríti a környezete
muszáj a feladványt megnyerni
jönnek újra a friss honfoglalók
gyökerekből víz fakad
lapuló szavak kavicsok között
átlátszó hanggal csörgő jégdarab
| |
| 146. | [tulajdonos]: próza | 2019-11-30 13:30 | Minden a kiflikkel kezdődött. Géza a reggeli bevasárlásból érkezve letette az ötpéksüteményt tartalmazó zacskót a konyhapultra, mellé a két fél kilós kenyeret. Az asszony a kifliket bedobta a fagyasztóba, abból a meggondolásból, hogy jó lesz vasárnapra, megmelegítve. Mindig így szokta, ha úgy látta jónak.
Géza szombat reggel kereste a görbe alakzatokat. Dühösen nyitogatta a kenyértartót.
-Hol vannak a kiflik, amiket tegnap vettem?
- Azok vannak! - felelte az asszony.
-Minek fagyasztod le mindig, nem jó az úgy ! - tajtékzott.- Hazudtál is, miért hazudsz? - vörös fejjel nézett a nőre.
Ilon egész picire húzódkozott össze. Felvágott egy kiflit, tegnapelőttit hat darabra vágva betette a pirítóba.
- Megpirítom neked- nézett embere felé.
-Nem lehet, nem fér bele, meg ki mondta, hogy pirítva akarom enni? Különben is mindjárt elég.
Valóban Ilonka is érezte a furcsa szagot. Gyorsan lekapcsolta a szerkezetet. Igaz egy körömnyit megfeketedett az egyik szelet.
- Megígéred, hogy többet nem fagyasztod le a kifliket- kérdezte Géza.
- Ígérem!
Reggeli után mindenki ment a dolgára. Két órával később , mikor Ilon hazaért, Géza köszönésképpen ráförmedt.
- Te meg azt sem veszed észre, mikor hazudsz? Azt mondtad, hogy a tegnapelőtti kiflik azok amiket hoztam. Nyakán megfeszültek az erek.
Az asszony gyomra összeszűkült. Megint kezdődik. Hiába bizonygatta volna, hogy nem azt mondta. Mindegy volt. Csendesen hámozni kezdte a krumplit. Arra gondolt, hogy hamarosan felváltja az ereit, csak még megfőzni a főzeléket és kisüti a hüst.
A fagyasztóból kivette a zacskót az öt kiflivel és odatette a konyhapultra olvadni.
| |
| 145. | [tulajdonos]: vers | 2019-11-29 19:34 | negatív
satnya világ satnya élet
vigyenek hát a pribékek
sajtoljanak hordó alá
ki énekel az nem zabál
taláromra fektessenek
igazhitű eretnekek
turpisságuk tündökletes
függőleges számegyenes
hetek múlnak évek telnek
koporsóba átemelnek
selyempárnán nyugszik fejem
felvágtam tán mégis erem
írta: Ötvös Németh Edit
2019. nov. 29.
| |
| 144. | [tulajdonos]: vers | 2019-11-29 08:56 | Újragondolt Ablak Zsiráf
Göbösödöm,
egyre nehezebb letisztázni magamról
az idő elkorcsosult pöszmöteit.
Mindig tetszett a Anna név
patyolat színe miatt.
Kiskoromban Mártika akartam lenni,
akkortájt egy Annát sem ismertem.
Szeméremdomb,
annyira hülye szó, szerintem
miért nem hegy vagy inkább kegy.
Szeméremkegy.
Az idősödő fókák zsírosak,
az idősödő nők is zsírosak,
persze van kivétel,
a szabály, ami erősít.
A kalifa nézi a bakfis fókákat,
ahogy ügyesen pörgetik a labdát,
fizet is a hajlékonyaknak,
akik biztosan nem fókák, de fiatalok.
Ez a kalifázás.
Hinta-palinta, énekli Juliska,
közben élvezi a játékot,
Julianna korában
már kevésbé fogja szeretni
élvezhetetlen életét.
Paraván mögé bújva
vigyorog a vén szatír.
Száját nyalogatva
bámulja a ringyó világot,
ami már nem izgatja fel.
Adott szavak alapján: (göbösödés, Anna, szeméremdomb, fókák, kalifa, hinta-palinta, paraván)
írta: Ötvös Németh Edit
2019. nov. 27.
| |
| 143. | [tulajdonos]: hatásos volt | 2019-11-28 21:35 | Ma egy előadáson voltam. A ceremónia mester hírhedt a szakmájában. Azt gondolom okos pasi. Elmondta, hogy mindenki saját életéért felelős, ahogy a lelki békéjéért is, amit nem feltétlenül szükséges megszerezni, döntés kérdése. Szerintem sok ember fejében elültette a magot. Első lépés, hogy őszinték vagyunk- e magunkhoz. Kérdések formájában célszerű eldönteni. Boldog vagyok- e, őszinte kapcsolatban élek, stb. Lehet választani. A szüleink mintáját követve, vagy bátran felvállalva a langyos szarban való üldögélést, már aki abban van. Neki merünk- e menni az újnak, vagy panaszkodva rohadunk a jól megszokottban, amiről tudjuk, hogy jobb nem lesz,de tudjuk milyen. Néhány ember zavart nevetése, keresztbe karba való végtagok szorítása azért elárulta, hogy nem csak kíváncsiak, hanem igenis rászorulók üldögélnek a nézőtéren.
Miről ismerhető fel vajon a lelki békével rendelkező ember? Mosolyog, rugalmas, gyors, tud bocsánatot kérni, nyugodtan alszik, nem kattog az agya.
Sok egyébről esett még szó, ez maradt meg nekem. | |
| 142. | [tulajdonos]: vers | 2019-11-20 19:52 | penészírtó
mocskos gúnyában
fekszem küszöbödre
oltalmazz ha tudsz
mielőtt körmömre ég
a fondorlat tükre
vonyítok az éjszakába
irgalmatlan hideg van
keskeny kabátom anyagát
mérged löttye fröcskölte
az égett lyukak maradéka
kevés még egy télre
írta: Ötvös Németh Edit
2019. nov. 20.
| |
| 141. | [tulajdonos]: javítás | 2019-11-13 21:00 | Jav. látsszak.
Tudom nem tökéletes, de most ezt pörgette a kerék, nem volt több bónuszom.
Köszönöm A. | |
| 140. | [tulajdonos]: vers | 2019-11-13 18:49 | Ötvös Németh Edit
Krémesség
Tapasztalatból engedem magamnak,
ne látszak a cukrászda előtt vaknak,
toporogjak délután szendén,
papucs nélkül, egy hócsizmás estén.
Képzelem, a fény törése nagyítja,
egyéjszakás kalandom vele nem savanyítja
ízét, pompás vanília ragyog belőle rám,
nem sivár, hisz virágos a porcelán.
Rémes krémes ül a tányéromon,
aprókat harapni belőle ezernyi okom,
iszony, hogy benyelem egy falásra,
reggelim ezentúl kis tálka zabkása.
2019. nov. 10.
| |
| 139. | [tulajdonos]: vers | 2019-11-06 21:49 | Elveszetten
Apró, gyűrött szalmabáb,
izgága az élet,
holnapután megreccsen,
szalagszakadt térdem.
Gyöngédség a nagy álmom,
simikáló fricska,
kifordított, kósza űr,
kinyílik a bicska.
Hókifli a vacsorám,
pedig még csak ősz van,
hájam gyűlik szaporán,
nem segít a hőtan.
Időgépem elromlott,
alkatrész meg nincsen,
androgünként heverek,
a szétszakadt priccsen.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
