Világosság nyolc napig*
Fény folyik át az égbe emelt karok lassú ágain.
Ötezer-hétszáznyolcvannégy gyertya kell.
Minden ami történt látható legyen,
de a testet előbb meg kell tisztítani,
hogy betöltse a jelenlét tüzes fellege.
A test igazi templom húskövek szikláin.
De ha nincs benne Isten, akkor a korpusz
lángok nélküli gyertyatartó, lakatlan emberváz.
Szavak mossák az évezredek sötét penészfoltjait,
az ezüst jád mutat, fény hangján olvas a száj.
Lámpástűz világít a test ablakpárkányain,
kátrányon guruló vörös gyöngy az utca szeme.
Szombat királynő hol ködbe szúr, hol felhőoszlopra
száll, vagy egy híd korlátjára támaszkodva figyeli,
ahogy jön a világosság és marad nyolc napon át.
* hanukai vers
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2025-05-06 20:46:35
Utolsó módosítás ideje: 2025-05-06 20:46:35