NAPLÓK: A vádlottak padján Legutóbbi olvasó: 2022-05-21 19:40 Összes olvasás: 23145| 296. | [tulajdonos]: Müller | 2022-05-20 11:31 | Kezembe akadt ma egy könyv (egy mentett könyv a sok ezer közül), Müller Péter Titkos tanítások című könyve. A kötet keményfedeles, kötött, fűzött, élmény lapozni, kézbe venni egy ilyen könyvet. A fizikai érintése megborzongtatja az embert, s ha egy sort sem olvasna belőle, akkor is a lelke egy "másvilágba", egy más világba repülne néhány pillanatra általa. A könyvek nézésével is így vagyok egyébként, sokszor érzek borzongást, ha csak végignézek a lakásunkban jelenleg "állomásozó" 8-9 ezer köteten.
De visszatérve Müller könyvére: Soha nem olvastam tőle semmit. Idézőjelben "Müller szűz" vagyok, s ahogy szinte mindenben, az első élmény erősen meghatározó. Nos, a bevezetőt elolvasva már találtam három olyan mondatot, amit aláhúzok majd (nem volt kéznél ceruza). Van nekem egy rettenetes szokásom: Minden könyvben a megborzongtató mondatokat aláhúzom. Van olyan Wass Albert könyvem, amit szinte végi aláhúztam! Van olyan Hamvas könyvem, amit szinte teljes egészében aláhúzgáltam. Van olyan Konrád György könyvem, amit ugyancsak minden oldalon a sorokból tízes nagyságrendben aláhúzgáltam. Van olyan eletronikus könyvem nem egy, amiben rengeteg helyen könyvjelzőztem, vagy megjegyzést tettem hozzá.
Maga a sorok, mondatok (gondolatok) aláhúzása is egy külön élmény számomra az olvasás során! Borzongató élmény, ahogy Müller írja, ez is a katarzis.
Summa summarum, ezt a Müller könyvet biztosan elolvasom. Rengeteget írt, így utána lehet utánpótlást szerezni, ha nem találok a mentett könyvek között, akkor a digitális gyűjteményemben (az is kb. 7500 darabos) már legalább tíz Müller könyv van lementve a netről epub vagy pdf formátumban.
Ha olvasás után kedvem lesz, ha a beltartalom is borzongással tölt majd el, talán arról is beszámolok itt nektek!
Tudjátok, a miniszterelnökünk megmondta: Naponta olvasni kell!!!! Én megteszem. Tegyétek ezt ti is. | |
| 295. | [tulajdonos]: fogás | 2022-05-17 15:09 | Baltazar írja, hogy én állandóan fogást keresek rajta!!! Ez a gondolat tragikus, és csak az Istent tudnám tanúként állítani ahhoz, hogy ez NEM ÍGY VAN!!!
-hosszú, néma csend!-
Azt viszont már ezerszer éreztette, hogy én nem érek sokat. Olyanokkal bizonyította ezt, mint az "úristen, hová keveredtem" stb. mondatai.
Most is itt van egy: ""Egy kattintással meg lehet győződni arról, hogy egy átlagos "Filip Tamás szerki"-meó hogy nézett ki a maiakhoz képest.""
És nem jelent neki ez semmi rosszat!! Holott minősít benne, mégpedig pejoratívan, amikor azt írja, hogy az övé ilyen volt, a "maiakhoz képest"! Még szerencse, hogy a magyar nyelv egyértelmű annak, aki ismeri, s megnyugtatom Baltazart, én ismerem, és sokan mások is, akikről még csak nem is feltételez ilyet! | |
| 294. | [tulajdonos]: válas(s)z! | 2022-05-17 09:15 | Persona non grata-ként itt... Válassz! Igen, válassz kedved szerint, hogy csak ekézed, szidod, szapulod a szerkesztőket, a Dokkot, vagy te magad is teszel a Dokkért úgy, hogy önzetlenül, a magad érdekeit nem nézve te is beszállsz a beszélgetésekbe tartalmasan, hogy nem sértődsz meg, ha valaki kritizál, hogy elgondolkodsz, valóban elgondolkodsz a helyzet tarthatatlanságán és kialakul benned is a felismerés, csak akkor lesz jövője a Dokknak, ha tanul a múltjából, és a tapasztalatait felhasználva az épp aktuális folyamatoknak Dokkos keretet ad, felhasználja azok közül azt, ami hasznos, ami a jövőre nézvést jó!
Beszólni, lehúzni mindenki tud. Te légy egy kicsit konkrétabb, és ne mismásolj!
Baltazar azt írja: ""Azt hiszem, muszáj szembenéznem azzal, hogy sem a tulajdonosok, sem a főszerkesztő, sem a helyettese, sem a szerkesztők nem törődnek itt semmivel. Végül is igazuk van: a Dokkot nem kell gondozni, ellátja ő magát. Ha eddig is túlélt mindent, miért ne élné túl ezt az állapotot? Túléli, persze, hogy túléli. Csak az a gond, hogy közben kimúlt, kiszenvedett. A Dokk jelen állapota egy Örkény egyperces. Egy olyan egyperces, amit nem írt meg a Mester, hanem helyette kollektíve mi írunk meg.
Ez életünk legrosszabb műve.""
Nos, ennyit én is megteszek, megtettem már ezerszer! Felhívtam most is a tulajdonostársak figyelmét, hogy valami most sem kerek! Én javaslatot is tettem, de elemi ellenállásba ütköztem, míg a két másik tulajdonostárs rajtam kéri számon a tökéletes megoldás ötletét, ők maguk csak a jelenlegi helyzet konzerválását javasolják! Ez így tarthatatlan, valóban. Ez így valóban egy Örkény egyperces, amiben valóban csakis groteszk elem van.
Nem tehetek mást, mint vagy hallgatva folytatom a munkát, amit elvállaltam (még akkor is, ha vannak-vagytok sokan, akik kompetenciámat nem fogadjátok el, valóban nincs papírom róla, de 1987 februárja óta rengeteg versem jelent meg országos lapban, több kötetem van, több könyvet szerkesztettem, egy irodalmi-művészeti lapot 15 évig készítettem havi rendszerességgel, alapítója és tagja vagyok több irodalmi körnek, társaságnak, sok antológiában szerepeltem verseimmel stb.) szerkesztőként, vagy ismét lemondok. Nem, nem mondok le, mert nekem is elegem van az ide-oda dobált labdából.
Ám valóban elhallgatok (szomorúan), ha Imre nem enged "elveiből", és nem áll elő más, általam és másik két tulajdonostársam által elfogadható javaslattal a "hogyan továbbra".
Elhallgatok, mert ahogy Baltazar emlegeti, anno nem azért áldoztunk pénzt-időt-utiköltséget a Dokk megmentésére, hogy aztán ugyanazokkal a viselkedési formákkal tovább romboljuk. Bár Baltazar ahogy olvasom, egyik "élharcosa" az "ellenállásnak", ő sem tesz konkrét javaslatot, nem áll az élre önzetlenül, csak elvárja mástól ezt. És azt írja, az ő meói lehetnének az etalon a mostani szerkesztőknek! Elfelejtve azt, hogy mi nem überelhetjük őt, a József Attila díjas, országosan ismert költőt-szerkesztőt. Ezen kívül a sommás ítéletével nem tudok egyetérteni, nem minden meó "értéktelen" a mostani szerkesztőségtől sem. Ha már önmagáról írt adatokat, én is megteszem, az újbóli szerkesztői munkám során eddig 661 versre szavaztam, a meóim száma pedig 705. Hogy ez jelent-e valamit, azt döntse el ki-ki maga.
Mint a legutóbbi nagyítózás is mutatta, Baltazar (F.T.) anno maradósra szavazott a néhány napja értéktelennek ítélt versre... érdekes lenne tudni, akkor mit látott benne pozitívat, és most miért fordult át véleménye totálisan ellenkezőjére.
Kérek mindenkit, akinek számít a Dokk, aki akar valamit ettől az irodalmi oldaltól, az tegyen is a konszolidációért, aki pedig ezt a jelen helyzetet akarja konzerválni, az inkább hallgasson, és ha döntéshozó helyzetben van, akkor inkább mondjon le, vonuljon háttérbe.
Köszönöm. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 293. | karaffagye: aki | 2022-04-08 10:42 | | Akit zavar az eszmefuttatásom, s annak valóságtartalmát kritizálja, sőt, azt mondja, hogy ez nem egy önreflexiónak is értelmezhető hozzászólás/írás, azt kérem, jöjjön el egyszer Nógrád megyébe, a kisfalvakba, s egy idegenvezetéssel bemutatom neki azt a Magyarországot, amiről neki városiként gőze sincs. (Végeztem túravezetői tanfolyamot, végzett túravezető is vagyok.) | |
| 292. | [tulajdonos]: egyperces | 2022-04-07 13:22 | Összegzés - avagy vidéki Magyarország
Felmerül az emberben a kérdés, mi is történt tulajdonképpen? A válasz - ha függetlenítjük magunkat az érzelmektől, azaz lehiggadtunk már - végtelenül egyszerű: Semmi különös.
A jelenlegi politikai hatalomgyakorlók mindent egy dolog érdekének rendelnek alá, ez pedig a hatalomban maradás! A jelenlegi ellenzéki politikusok mindent egy dolognak rendelnek alá: ez a hatalom megszerzésének módja.
Ennek a viselkedésnek Magyarországon több évtizedes hagyománya van, gyakorlatilag a "rendszerváltástól" eredeztethető. Az akkor hatalomba került politikusok nagy része még most is ott ül vagy kormányon, vagy ellenzékben a parlamentben, vetésforgóban, tizenkét évvel ezelőttig, azóta csak monokultúrában!! A politikusi "szakma" hitbizományként lett elfogadtatva a magyar választókkal, akik ezt el is hitték, sőt, önként és dalolva maguk emelték saját fejük fölé a politikusokat, bármit is tettek azok értük, vagy ellenük! Ezzel maguk a választók építettek fel egy olyan rendszert, amiben a politikusnak nincs felelőssége! Magyarországon egy-két politikus bukott csak meg legrosszabb esetben, jobb esetben eldugta saját pártja a háttérbe, és csak csendben asszisztált a parlamenti szavazáskor. Ez is munka ugye?? Méghozzá milliókat érő, havonta. (A tanárok meg majd most kapnak 10 százalék emelést ha jól viselkednek, ami az inflációt sem kompenzálja.)
A magyar politikus nem készül a pályára, hanem azzá lesz. Megválasztják, és onnantól ő A POLITIKUS. Ha van ehhez affinitása, ha nem, ha alkalmas erre, ha nem. Még most 2022-ben is vannak suksüköző képviselők a parlamentben, egy a lényeg, ha kell, elintézze a városában azt, hogy 10 forinttal olcsóbb legyen a benzin, mint máshol. A politikusi állás kihalásos alapú lett. Lassan akár örökölhetővé is válik, ahol a gyerek viszi majd tovább a "munkát", ha az apa vagy az anya kiesik.
És akkor térjünk át végre a mostani szavazásra:
A jelenlegi választási rendszert a hatalom megőrzése miatt a kormánypártok úgy írták meg és át, úgy módosították 1700-szor, hogy a pálya csakis feléjük lejtsen! Ebben még semmi rendkívüli nem lenne - mondhatná bárki, de NEM ÍGY VAN! Ez egy eleve antidemokratikus, tisztességtelen, rosszakaratú és gazember tett volt. A kormány már ekkor arra készült, hogy soha többé ne adja át a hatalmát. Igen, de erre azt is lehetne mondani, hogy a szavazatokat a szavazók adják le, azok az ellenzékre is szavazhattak volna kétharmaddal! Így is van! Adhatták volna...
De nem adták - és ez a magyar valóság! Nem adták, mert a magyar politikus - ha kormánypárti, ha ellenzéki - csak négyévente egyszer kedveskedik a választóknak, akkor ígér fűt meg fát, aztán lesz ami lesz. A választó meg elfelejti az ígéretek be nem tartását, mert újabb, szebb ígéretet kap! Amikor kampány van, volt már krumpliosztás, kenőmájas osztás, rétesosztás, tartós-élelmiszer osztás stb. Most is osztogattak a kormánypártok rendesen ahogy hallom, de most erre nem nagyon volt szükség, mert egyrészt az ellenzék sikeresen devalválta ennek létjogosultságát (parlamentbe bevitt krumpliszsák), már a kormánypárti politikusnak is "égő" volt osztogatni. Igaz, a szegényebb országrészeken ma is dívik ez a szokás, épp ezzel mutatva, hogy valójában ki is nézi le a választóit!!!
A mostani helyzetben két dolog játszott szerintem nagy szerepet: az egyik az, hogy a kormány sikeresen (bármiféle magyarázata ellenére) leuralta a magyar médiát, a köztévét-rádiót, most az internetet, a fészbukot, a youtoube-ot fizetett hirdetésekkel, a magyar plakáthelyek nagy része csakis kormánypártinak volt kiadó, s emellett megtámogatott állami közpénzből néhány induló kamupártot, ahogy azt tette már három ciklus utáni választáskor! Ezek a kamupártok milliárdokat tettek zsebre, még csak erőfeszítést sem tett a kormány később, hogy behajtsa rajtuk. Mindemellett a kormány összes tagja (nem párttagként, hanem kormánypozíciója szerint) a kormánypártok mellett kampányolt, MUNKAIDŐBEN, KÖZPÉNZEN!! És ezzel még dicsekedtek is, hogy mennyi munkát fektettek be! Igaz, közben a magyar gazdaság a maga sajátos módján elzötyög a szakadék felé nélkülük is. Maga a miniszterelnök volt a közpénzen kampányolás élharcosa, aki még a menekülteket is felhasználta ehhez a harcához!! Békeharc- milyen szép kifejezés! Nem? Hát de!
A másik dolog ami rossz pályára vitte a magyar demokrácia és tisztességes választás ügyét maga a szomszédban dúló háború!
Elég volt hazug módon azt szajkózni, hogy ha az ellenzék nyer, akkor másnap már nem lesz benzin, a fiatalok mennek a háborúba akaratunk ellenére, és azonnal belesodródunk a háborúba! Ez egy végtelenül gátlástalan és hazug mondat volt, gyakorlatilag egy félelemkeltő pszichológiai zsarolás, ami be is jött!!! Olyanok is a kormánypártokra szavaztak, akik egyébként felfogták, hogy az ellenzék csak annyit mondott, HA A NATO ÚGY DÖNT, AKKOR NEKÜNK MINT TAGNAK, AZT KÖVETNI KELL, semmi egyebet!! Az ellenzék ráadásul nincs és nem is volt döntéshozó helyzetben!!! Amit akar, azt semmit sem tud megtenni, az eddig álságos kétharmad, most pedig a jelenlegi álságos kétharmad miatt!! Akkor miről is beszélünk? A magyar választók lenézése ez a politikusi magatartás, amikor hazugsággal nyernek el szavazatokat!! (Tipikus hazugság volt az, hogy Putin csak nekünk, ötödáron adja a gázt! A miniszterelnök és a külügyér ezt mondta a kampányban! Ez a hazugság dőlt meg a legelsőnek, már két nappal a választás után "kiszivárgott", hogy nem ötödáron, hanem valós piaci áron, csak fizetési halasztással kaptuk-kapjuk a gázt. Ez felveti azt, hogy akkor ha valamit ennyiért veszünk, ám olcsón adjuk a felhasználónak, akkor a különbözet veszteségként jelentkezik... hacsak nem szorítunk meg máshol!! De ezzel az egyszeri szavazó nem foglalkozik - olcsó gáz, neki csak ez számít. Alantas dolog egy politikustól ezt és így kommunikálni a választókkal!)
Ez a "békepárti" báránybunda jól mutatott a egyébként farkasként viselkedő kormánypártokon és a miniszterelnökön, meg is termelte a "vételárát", jó befektetés volt! Igaz, hogy közben magunkra haragítottuk még a V3-akat is, de ez egy más kérdés. Az a lényeg, hogy Putin nem haragszik, sőt, gratulált a választás nyertesének. Mintha csak üzente volna, ez az, így kell ezt csinálni!
Sajnos a nyertes kormánypárti "arcoskodás" egyértelműen megmutatja, hogy Magyarországon (az ellenzék parlamenti tehetetlensége/ellehetetlenült érdekérvényesítési helyzete miatt amit a kétharmad elsőprő viselkedése mutat) jelenleg a nem a kormánypártokat választóknak nincs érdekérvényesítő lehetősége, és eleve egyet tehet csak, elviseli a "többség" akaratát úgy, hogy a sajátját még csak kommunikálni sem tudja érdemben!!! Több millió embernek így nincs valós érdekképviselete, a kétharmad mindent visz! Több millió ember sokadrangú állampolgár lett, akikbe a kormánypártok emberei bármikor belerúghatnak. És a választókat ez nem érdekelte, mert nagyobb hatással volt rá a félelemkeltés, az ESETLEGES, mint a VALÓSÁG!!
A magyar valóság szomorú. Itt nem a néppel van a baj, hanem a politikával, illetve az uralkodó elittel. Már rég mind milliárdos, sok száz, sok ezer ember egzisztenciája (egzisztencia a munkaerő megújítása??) függ tőlük, amit ők könyörtelenül és embertelenül, keresztényietlenül alkalmaznak is!!
Röviden ennyi. Hosszabban is el tudnám ezt mesélni, de van aki meghallja???
(A fentebb kifejtett okok miatt ha tehetném, azt javasolnám, hogy az ellenzéki pártok ne vegyék fel a mandátumunkat, így tisztességesebb kép alakulna ki. Mert egyébként bármit tesznek, javasolnak, mondanak, kétharmados többségnél azonnal leszavazzák. Persze, persze, mindenki pénzből él! De kedves ellenzéki politikusok: az ország lakóinak legnagyobb része pár százezerből havonta és nem milliókból- azaz, önök is meg tudnának élni más munkából, míg egy más szemléletű ellenzék és valami csoda folytán egy más szemléletű kormánypárt meg nem születik. Ha erre az ellenzéki érdekérvényesítésre alkalmatlan helyzetben bejárnak majd a parlamentbe néha egy-egy felszólalást elmondani az üres kormánypárti székeknek, pusztán azért, hogy a fizetésüket felvegyék, a maradék tisztességüket is devalválják majd az ellenzéki választópolgárok előtt. A parlamenti demokrácia oda, ezt tudomásul kell venni, és más színteret találni az ellenzéki politizálásra. Úgy, ahogy azt a jelenlegi kormánypárt tette, amikor ellenzékben volt!) | |
| 291. | [tulajdonos]: regg | 2022-03-26 12:54 | | Nézem reggel az udvaron lévő madáritatót, egy rigó iszik épp belőle... szép látvány, ilyenkor az ember kicsit Istennek képzelheti magát... ő is gondoskodik az ég madarairól... | |
| 290. | [tulajdonos]: végtelenül | 2022-03-20 12:57 | A kedves úrnak itt válaszolok, hisz a naplójában nemkívánatos személy vagyok, de ennek ellenére kiírta ismét a nevemet oda: Szóval, két egyébként teljesen más témájú naplóbejegyzésemet egybemosta, mert a magyarázkodása így lehet teljes! Az egyikben valóban neki is írtam, a másikban egyáltalán nem neki, de abból kiragadva gondolatokat, megkérdőjelezi még személyiségemet is, akár egy pszichológus, elmondja milyen vagyok. Nem szerinte, hanem kijelentve, hogy milyen vagyok! Igen, egyszer már bocsánatot kértem a kedves úrtól, őszintén tettem. Ám a kedves úr amint azt látja, hogy nem az ő nézeteit osztom politikailag, máris elveszítettem a megbocsátását! Tovább is lép, és ismét az orrom alá dörgöl dolgokat, a múltat. És megint magyarázkodásra akar kényszeríteni, sőt, megint csak megaláz azzal is, hogy kéretlen pszichológiai látleletet állít ki rólam a Dokk közössége előtt. Nem magánban, hanem mások előtt. Sőt, belső levelezési dolgokra is hivatkozik nyilvánosban, sőt, a főszerkesztőt (mint a kormánypárt Sorost) is előveszi, és üt rajta egyet egy nem itt a Dokkon tett megjegyzése miatt!!!
Nem minősítem a kedves urat, de azért hadd tartsam fel magamnak a jogot arra, hogy boldog legyek! És nem azért vagyok boldog, mert őt "piszkálhatom". Túl sokat gondol magáról és fontosságáról a kedves úr, az életemben nem tölt be hatalmas szerepet, pedig volt idő, amikor azt gondoltam, barátom is lehet, barátja is lehetek. (Nem egy József Attila díjas költőnek, hanem neki, Filip Tamás költőnek-embernek.)
Hogy hol néz le a kedves úr? Miből olvasom ezt ki? Nos, az "úristen hová kerültem" (fészbuk), "ilyen ember" (Dokk) megfogalmazások egyértelműek annak, aki ismeri a magyar nyelvet. De erről ennyit, nem akarok versenyezni vele. (Ha ő is a nyírségi nyomorból jött volna, nemhogy polgári, hanem gyakorlatilag egy szegény földműves családból, szegénységből, megvetettségből (Pócspetriről már mindenki hallott), akkor talán neki is kialakultak volna bizonyos humánusabb nézetei a másik embertársa iránt nem csak anyagi világot értve, hanem szellemileg is.) Olyan lettem, amilyenné az élet tett. Most szégyelljem magam??? A kedves úr előtt???
A kedves úr természetesen naivat tettetve kérdezi, hogy miért mondom, hogy aki hazudik az csal,lop... Jeleztem, hogy nem én mondtam ezt, hanem egy Kossuth díjas zenész.
Szóval, nem volt szép belerondítani a munkáról írt jegyzetembe a személyes sértettsége okán! Én ugyanolyan vagyok most is, mint jó pár éve. Akkor is ugyanezeket a nézeteket vallottam, akkor sem volt kedvencem az ő kedvenc vezénylő tábornoka (Aki akár egy amerikai filmben, most a nemzetmentőt alakítja. Sajnos a mostani helyzet kialakulásáért én is felelős vagyok, 2010-ben rájuk szavaztam, csak azért, nehogy az a bizonyos miniszterelnök maradjon.)
Akkor is boldog embernek tartom magam, ha a kedves úr szerint én nem lehetek boldog, mert ahhoz is hülye vagyok. | |
| 289. | [tulajdonos]: miért is? | 2022-03-19 13:26 | "őszintén szeretném tudni a véleményeteket: szerintetek miért kell dolgozni?" - kérdezi valaki az univerzum széléről. Nos, mivel többes számban kérdezett, magam is jogosultnak érzem arra, hogy válaszoljak, de mivel nem tudom, kinél nem vagyok persona non grata, ezért itt mondom el a saját meglátásaimat.
A halál a születés pillanatában kezdődik. Ez egy ismert közhely. Ám ennek valóságát csak azok tapasztalják meg igazán, akik sokat élnek, s van idejük eljutni egy olyan szellemi szintre (majd azt mondtam tudatállapotba), amivel felfogja magát az életet és a halált mint fogalmat, illetve mint a valóságot! Ha sokat élünk, egyre inkább az elmúlásunk jár a fejünkben, ám fiatalon botor az, aki nem az élettel és annak szépségével foglalkozik. (Vagy "emós", vagy nihilista, vagy suicid hajlamú, vagy depressziós, vagy valamilyen zavar állt be a személyiségében)
A születés és a halál között van egy bizonyos időmennyiség. Fiatalon lassúnak tűnnek a napok, ám idősebben az idő is felgyorsul, szaladnak a napok, elfut az élet. A kettő közötti időben kell minden fontos dolgot megvalósítanunk, vagy csak egyszerűen élnünk. Az élet arra való, hogy továbbadjuk - ez is egy közhely, de én ugyanezt mondom. Négy másik embernek adtam én is feleségemmel együtt életet, s közben végeztük a hétköznapi dolgainkat, éltünk, dolgoztunk, felneveltük őket. Ennél többet szerintem az életben nem tehet egy ember. Persze dönthet úgy is, hogy nem adja tovább az életet, vagy nem tudja továbbadni pl. betegség miatt. Ez végtelenül szomorú. És épp ezért jutottam immár 59. éveben arra a következtetésre, hogy az életben az Isten nem áll mellettünk. Elindít egy útra a teremtés csodájával, a szülői testből teremtve (a lélek az egy most is megfejtetlen titok), de később nem áll ott és nem mondja, hogy erre vagy arra lépj. Egyszerűen hagyja, hogy élj! Persze hitem szerint ekkor is figyel, hogy mit és hogyan teszek, de szabad akaratot adott mindenre! Így azt teszek önmagamtól, amit jónak látok!
És akkor eljutottam szép lassan a kérdésben szereplő munkához: szerintem nem kell dolgozni. Lehet úgy is élni, hogy más csinál meg helyettem mindent. Lehet egy egész életen a szülőn csüngeni, nála lakni, lehet hajléktalannak lenni, lehet csavargónak, hobónak lenni, lehet szabadon alkoholista, drogos az ember, mind mind a szabad akaratából eredeztethető joga! És van egy olyan felfogás is, hogy ha már emberré lettem, akkor értelmesen tegyem a dolgom. Ez az értelmesen "tevés" a munka is lehet. Persze munka és munka között hatalmas különbségek vannak, én magam inkább a kétkezi felé hajlok, ha a munka fogalmát kellene definiálnom. A munka nekem mindig valami cselekvés, tehát nem az írás, nem a beszéd, nem a tárgyalás. Azok szerintem mind a munkára akaszkodott "pótcselekvések" még akkor is, ha szükség van a jó munkához vezetőre, logisztikára, tervre, előrelátásra, s ezt valaki megteszi helyettem. Ő is fontos dolgot csinál, de azt én magam nem tartom munkának.
A munka szükséges ahhoz, hogy pénzem legyen eltartani a családomat. Én magam 15 évig ingáztam, egy-egy utazásom ehhez 8-10 órás is volt, amikor semmit sem csináltam, csak szemlélődtem. Passzívan. A munka aktív, épp ezért saját munkámat sem tartottam a szó igazi értelmében vett munkának, nem is tudom kategorizálni, mit csináltam. Mert nekem a munka az volt, ha itthon lefestettem a tornácot, vagy kaszáltam a kecskéknek, vagy megcsináltam egy táskát.
A munka nem nemessé tesz, de kiteljesítheti az ember életét. Ha a munkámban örömöm telik, boldog ember lehetek általa is. A munka kényszer is, ha enni akarunk, és az ennivalót nem lopni akarom, hanem megvenni, megtermelni. A munka tisztelgés az Isten felé, mert ezt a "büntetést" szabta ránk:
Ter 3.16
Az asszonyhoz pedig így szólt: "Megsokasítom terhességed kínjait. Fájdalmak közepette szülöd gyermekeidet. Vágyakozni fogsz férjed után, ő azonban uralkodni fog rajtad."
Ter 3.17
Az embernek ezt mondta: "Mivel hallgattál az asszony szavára és ettél a fáról, jóllehet megtiltottam, hogy egyél róla, a föld átkozott lesz miattad. Fáradsággal szerzed meg rajta táplálékodat életed minden napján.
Ter 3.18
Tövist és bojtorjánt terem számodra. A mező füvét kell enned.
Ter 3.19
Arcod verítékével eszed kenyeredet, amíg vissza nem térsz a földbe, amiből lettél. Mert por vagy és a porba térsz vissza."
Ter 3.20
Az ember Évának nevezte feleségét, mert ő lett minden élő anyja.
Ter 3.21
Az Úristen pedig bőrből ruhát készített az embernek és feleségének, s felöltöztette őket.
Tisztelgés, hogy az ember elfogadja az Isten büntetését, jogosnak tartja, és élete minden napján a munkavégzésével is emlékezik arra, hogy fellázadt az Isten ellen.
A munka szép, de fárasztó dolog. Épp emiatt tanuljuk meg becsülni a pihenést, a "hetedik napot", a "sabbatot". Épp ezért értékeljük a szellem tevékenységét (a fizikai munka után), így az olvasást, a gondolkodást és a beszélgetéseket, vitákat!
Én szeretek dolgozni, bár már semmi feladatom nincs az önmagam és feleségem fizikai fenntartásán kívül, hiszen a gyerekeim kirepültek, már saját gyereket nevelnek, ÉS DOLGOZIK MIND A NÉGY !!
Én egy boldog ember vagyok!
| |
| 288. | [tulajdonos]: Már megint védekezésre... | 2022-03-17 08:44 | Azt írja az a bizonyos úr (nevemet nem említve, hisz persona non koronat lettem), hogy nem érdemes a posztommal foglalkozni, de a posztommal foglalkozik. Csak azért, hogy megtehesse politikai propagandabeszédét, ami nem egyéb, mint a jól betanult nettó hazugság, egy másik ember szavainak kiforgatása, hamis következtetések, ferdítések tudatos, megtévesztő szajkózása. No problem, az Isten mindenek felett, a Haza mindenek előtt, a hazugság pedig mindenkor!
Aztán kapom az ívet az univerzum szélétől is, aki azt írja: ""ugyanis könyvégetést hoz fel, amikor egy privát személy a privát könyvtárából privát okokból száműzne egy könyvet, jelezve, hogy átadná másnak a szóbanforgó (passz, nem tudom, hogyan írandó) kötetet. mindezt a privát naplójában. ellenben egy valaki, aki úgy gondolja, hogy helyette valakiknek kéne kiállnia egy bizonyos nemzeti egység mellett, kitaszítaná a társadalomból azokat, akik akármilyen személyes, vagy hivatásbeli oknál fogva nem állnak azon nemzeti egység mellett, amelyet ő propagál. ez a humán erőforrás könyvégetése, az egyik legantidemokratikusabb kijelentés, amit olvastam. baloldalról a legcikibb, mert az is lehetne a következő, hogy a saját nemükhöz vonzódó tornatanárok se oktathassanak.""
Ezzel szemben mit írtam én? ""A homogén könyvtárrá alakítás szerintem semmivel sem másabb, mint a könyvégetés, hiszen a szerzőt "likvidálja" az olvasó a "saját légteréből". Szíve joga mindenkinek nem egy légtérben lenni a leninösszessel, vagy az ezoterikusokkal, vagy a buddhistákkal, vagy a fasisztákkal, vagy a nacionalistákkal, szíve joga kidobni Wasst, Radnótit, Révész Sándort, a szcientológusokat, a bibliát, szíve joga kidobni Rejtőt vagy a mostanában divatos dombornyomott ponyvát... mindent kidobhatunk, ha akarjuk. Ám ha ezt nagydobra verve tesszük, akkor "könyvégetéssel" egyenértékű dolgot követünk el, ráadásul pszichésen befolyásoljuk ismerőseinket, barátainkat."" -tehát nem tettem egyenértékűvé a kedves úr cselekedetét a könyvégetéssel, hanem annyit jegyeztem meg, hogy egy tekintély, egy olyan ember, akinek a szavára sokan adnak, tegye ezt csendben, mert szavaival befolyásolja azokat, akik könnyen befolyásolhatók.
Kedves valaki az univerzum szélén! Ha ez a mondat ((Az értelmiségi, egy József Attila díjas költő a nemzet összetartozásáért kellene dolgozzon, de Tamás épp a megosztást gyakorolja, amikor lenézi költőtársait, a ás véleményen lévőket.)) nálad kiveri a biztosítékot, és arra késztet, hogy "cikinek" tartsd mind itt a Dokkon, mind a "baloldalon" (JELZEM, NEM VAGYOK BALOLDALI, SE LIBERÁLIS), akkor gyakorlatilag az IRODALOM szerepét kérdőjelezed meg az "egész népemet fogom"-mal együtt, a díj értelmét-létogosultságát-értékét kérdőjelezed meg, ha azt gondolod és hangsúlyozod, hogy egy költőnek nincs semmiféle felelőssége szavaiért (verseiért), kiállásáért, viselkedéséért, példamutatásáért. Szerintem van neki mind felelőssége, mind feladata. Nem véletlenül lett a díj József Attiláról elnevezve, ebben talán egyetérthetünk.
A kedves úr legutóbbi szavai is ex katedra kijelentések, holott azok szövegkörnyezetüktől megfosztott, kivágott szavak. Alkalmasak a tudatos hazugságra. És aki hazudik, az csal... Nem én mondom ezt, egy Kossuth díjas zenész mondja!!!
Mért kell engem folyton hülyének nézni?
A kétezredik év felé
Mért kell engem folyton az orromnál vezetni?
A kétezredik év felé
Mért kell nekem folyton befogni a számat?
A kétezredik év felé
Mért kell nekem folyton beszállni a táncba?
A kétezredik év felé
Az elfecsérelt éveket ki venné számba?
A kétezredik év felé
Hogy ki rontotta el, na hármat találhatsz?
A kétezredik év felé
Úgy szeretnék egyszer bűnbakot fogni!
A kétezredik év felé
S, ha nem sikerül legalább jól berúgni!
A kétezredik év felé
Mert aki hazudik, az csal,
Aki hazudik, az lop,
Hazudni, csalni: csúnya dolog!
Egész eddigi életemről kijelentették,
Hogy tévedés volt
És azt is mondták még, hogy nincs Isten,
és ne is keressem!
Az idegen szívüek között, ezernyi,
Hozzám hasonló remél
Nem igaz, hogy nem tehetünk semmit!
Nem igaz, hogy így kell ennek lenni!
A kétezredik év felé!
Nyomasztó az új rend, pedig már oly régi,
Csak az a baj, hogy nem látom a végét
A kétezredik év felé
Az elfecsérelt éveket ki venné számba,
A SZARNAK ÉS A KÁRNAK NINCS GAZDÁJA!
A kétezredik év felé!
Mert aki hazudik, az csal,
Aki hazudik, az lop,
Hazudni, csalni csúnya dolog! | |
| 287. | [tulajdonos]: mind ig | 2022-03-14 16:13 | Megszoktam már, hogy sokan sokszor "ilyen ember"-nek titulálnak, természetesen elítélő módon, a vádlottak padjára kényszerítve. Ezt teszi folyamatosan Filip Tamás is, pedig én csak egyszerűen, szelíden és tisztességtudóan írok választ arra, ami felkelti az érdeklődésemet. Ma az ő bejegyzése volt számomra érdekes. Nem bántam meg, hogy válaszoltam rá. Tamás eszköztárában benne van az, hogy nem jelenteti meg a hozzászólásomat, ugyancsak megjelentetés nélkül elküld melegebb éghajlatra, vagy csak egyszerűen tudomást sem vesz rólam.
Sajnos Tamás engem lenéz. Ezt sokszor éreztette már velem. Nem is értem, miért nem veszi a fáradságot ahhoz, hogy rosszindulatot nem feltételezve elgondolkodjon azon, amit írtam. Hasonlatokat, párhuzamokat írtam le, s jeleztem, ő azt dob ki a könyvtárából, amit akar! Ám épp mert személye megkerülhetetlen itt a Dokkon, és ő mindig előhozakodik valami provokáló "nekem nem tetszik" dologgal (utoljára a főszerkesztő egyik mondatát hozta ide a Dokkra, ahol semmi keresnivalója nem volt, de lehetett vele ekézni a főszerkesztőt), kénytelen az ember válaszolni, mert én/mi is emberből vagyunk.
Filip Tamás mindig a könnyebb dolgot választja, megkerülhetetlen magasságából kijelent, el-, és megítél, majd ha valaki válaszolni/védekezni mer, akkor megharagszik. Az én lojalitásom végteélen volt Filip Tamás felé, a háttérben sokan elítéltek, sőt, vádoltak, hogy neki akarnék megfelelni, elvtelenül neki adok igazat. Nem kérem, csak egyszerűen tisztelem(tem) TAMÁST. Ám a fészbukon valóban letiltott. Vitába nem szállt velem és az érveimet nem cáfolta, holott én soha sem elvtelenül és movskor módon vádaskodtam, mint az ő táborába tartozó véleményvezérek! Vidéki ember lévén mi sokkal erősebben érezzük azt a mélyrepülést, amiben vagyunk anyagilag, szellemileg, amit érzünk, az alapműveltség vidéken a béka segge alatt van. Az értelmiségi, egy József Attila díjas költő a nemzet összetartozásáért kellene dolgozzon, de Tamás épp a megosztást gyakorolja, amikor lenézi költőtársait, a ás véleményen lévőket.
Nemkívánatos személy vagyok neki a fészbukon, most itt a Dokkon is. Sajnálom Tamás, de hogy az általad sokat idézett mondatot elmondjam én is, most te az én vendégem is vagy itt a Dokkon. (Emlékszel, ezt hányszor mondtad el embereknek?) Akkor én most mit mondjak neked???
Áldjon meg az Isten jártadban, keltedben, munkádban, s világosítsa meg az Úr az Ő orcáját terajtad és könyörüljön terajtad! ... Fordítsa feléd arcát az Úr,. És szerezzen neked üdvösséget!
Nem kívánok veled többé foglalkozni, mert annyi megalázást adtál már, hogy én csak áldani tudlak. (Az ige szerint így az ellenségem vagy.)
Jónapot! | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
