| KIEMELT AJÁNLATUNK |  |

| Új maradandokkok |  |

| FRISS FÓRUMOK |  |

| FRISS NAPLÓK |  |

| VERSKERESő |  |

| SZERZőKERESő |  |

| FÓRUMKERESő |  |

|
NAPLÓK: A vádlottak padján Legutóbbi olvasó: 2021-01-23 14:26 Összes olvasás: 18521264. | [tulajdonos]: quasimodo | 2021-01-20 08:17 | neked...
amikor megvádolnak nem védekezhetsz eléggé
ha netán védenéd magad alapot adnál vádlóidnak a vádra
akkor lehet csakis igazad ha te nem válaszolsz semmit
ha a vádak ellened alaptalanok akkor is rád ragadnak ez a cél
alaposan összekened magad velük bezzeg a port látod mikor beszívod
a vádak mindig láthatatlanok és fénysebességgel terjednek
nem lehetsz soha gyorsabb náluk már akkor megvoltak éltek
amikor te még meg sem születtél azóta csak egyre nőnek ellened
a vádlottak padjára ritkán ülnek le teljesen bűntelenek
a vádlók padjára soha sem ülnek le bűntelen ártatlanok
ilyen a világ neked magyarázzam; a háború azért van hogy túléld...
*
amikor az első hó fehérre festi a Börzsöny hegycsúcsait tudható hogy hamarosan kemény fagyok jönnek
érdekes épp ezekben a kemény fagyokban lágyul el a lélek annyira hogy megnő mindenkiben a szeretet és sorra kivágjuk a legszebbeknek látott fenyőfákat...
*
valamikor még számolgattad miből mennyid van ha kevesed volt szomorúság töltött el arra gondoltál akkor hogy veled van a baj hited viszonzásául azt vártad hogy javaid szaporodjanak
javaid észrevétlenül szaporodtak az elmúlt évek során (talán ez az észrevétlenség maga az ajándék) és lám eljött az idő amikortól nincs üres pénztárcád gyerekeidet is becsülettel felnevelted és már nem csábít semmi
most amikor már nem számolod javaidat (jó részüket szétosztottad) és nem csábít már semmi megszerezhető néha ugyanazt a szomorúságot érzed
türelmetlen vagy (pedig most már aztán igazán van időd) szeretnéd látni eddigi kitartásod értelmét vagy értelmetlenségét
*
kezdetben nem volt semmi de annyira hogy még a semmi sem volt az idő is ott szunnyadt a megnevezhetetlen nihilben és nem várt semmire mert nem volt semmi várható majd egy csoda folytán ez a semmi -a tudósaink elképzelései szerint a nem létező makroenergiából (ami mégiscsak volt mert így könnyebb elképzelni az egészet)- felrobbant s egy szempillantás milliárdod része alatt (bár a jelen fizikai törvények szerint a fénynél semmi sem lehet gyorsabb) akkorára duzzadt hogy megteremtette a mai világegyetemet majd lehűltek és lelassultak a megteremtett anyag részei és lelassult ez a gyorsuló folyamat is megszületett ekkor az idő (hiszen attól a ponttól mérjük)
néhány logikai bukfencet vélek felfedezni ebben a teremtéstörténetben ha a semmi felrobbanhat az akkor valami volt (ahogy mondják a tudósok a molekula milliárdod részére sűrűsödött anyag és energiahalmaz volt ami a minden esszenciáját tartalmazta) ha felrobbant és eszeveszett sebességgel dobta szét a teret és a térbe az anyagot akkor ha errefelé néznénk manapság mindent látó távcsöveinkkel a központban egy hatalmas üres gömböt kellene látnunk hiszen onnan repült szét minden ha tizennégymilliárd éve volt ez (bár az idő soha sem fedte fel előttünk titkait) és minden akkor keletkezett akkor miért jönnek fényjelek még tizennyolcmilliárd fényévnyi messzeségből is folytathatnám kételkedő gondolataimat de nem teszem
a tudósaink tézisei a tudománnyal megerősített kijelentések az idő múlásával azonban egyre több problémával találják szemben magukat hogy csak egyet említsek nem tudják máig hogy ha valami végtelen (például az idő) akkor annak milyen formája létezett a robbanás előtt illetve azt sem hogy lesz-e vége (ha kezdete a robbanás volt szinte törvényszerű hogy vége is legyen hát nem? hát de. (sic. Besenyő István))
jó játék ez a teremtésesdi bárhonnan is nézzük szellemünket fejleszti a gondolkodás ám ugyanannyi erő kell az ősrobbanásos változat elhívéséhez mint az isteni teremtésben való hithez
időnk van
írva vagyon: harcokról és háborús hírekről fogtok majd hallani ...nemzet nemzet ellen támad és ország ország ellen sok hamis próféta támad és sokakat félrevezetnek ...megsokasodik a gonoszság sokak szeretete kihűl sokfelé éhínség lesz és földrengés
de te ne félj csak élj az idő nem létezik csak te érzékeled a múlását a csontjaidban a gyerekeid növekedésében az aratások számában a Hold vonulásában az idő csak neked teremtetett hogy tudd
porból lettél és porrá válsz
*
sokan kérdezik hogy tudom összeegyeztetni a gondolkodó keresztényi emberi létet a durván brutális szinte naturális "ősemberi" viselkedéssel amikor szóba kerül például a kecskevágás
bevallom idén 39 kecskét öltem meg a legkisebb öröm sem volt bennem de a legkisebb megbánást sem éreztem kikapcsoltam az agyamat és tettem amit milliók férfiak és nők akik a családjukat el akarják látni friss hússal akik barátaiknak segítenek a piszkos munka elvégzésével mert minden munkát valakinek el kell végezni nincs mese
ebből talán az is logikusan következik hogy vannak akik alkalmasak egy-egy speciális feladat elvégzésére és így az nekik nem igazán megterhelő munkát jelent még akkor sem ha az történetesen az ölés
viszont érdekesebb gondolat már az hogy a különféle munkák közül melyik az értékesebb a társadalom jelenlegi helyzetében az öltönyös munkák azok amik a legjobban meg vannak fizetve egy-egy bankár vagy politikus keresete megegyezik 30-40 vagy akár 100 fizikai munkás keresetével de a tanároktól orvosoktól is lényegesen többet keresnek
mi ér többet: a bróker munkája aki pénzből csinál pénzt vagy egy favágó munkája aki 16 tonnát rak naponta mi ér többet: egy politikus munkája aki tévedhet akkor sem lesz semmiért felelősségre vonva
vagy egy sebészprofesszor munkája aki ha nem varrja össze normálisan azt a szívbillentyűt akkor a beteg meghal ellene pedig per indul mi ér többet: egy miniszter munkája aki addig míg az nem lett semmit sem tudott az adott szakterületről vagy egy ápolónő munkája aki mások rokonai után takarít vagy mások hozzátartozóit mosdatja
tudom maximálisan demagóg (vagyok) voltam
de kedves olvasóim ezeket a kérdéseket önöknek újra fel kell tenni és a válaszokat is meg kell adni rá önmaguknak mielőtt ez a közösen hatalmasra fújt lufi véglegesen ki nem durran
*
pom pom party kibékíthetetlen szirmokkal integet az elmúlás szentimentális borgőzzel bömböl a hajnal én vagyok az apád harangoznak az idő tornyaiban ez szép Kassák meg! terveim jó része anyám dugába dőlt az élettelenből csinált halottat lehetett volna szép is zárt fehérségben idegen országban bolha teste nevetséges fénynyaláb a lábon át haja barna szeme ében így élt zarándok bolhák köldökében mintha utoljára kutya lába nagyon büdös no strings attached szisszenj fel mindig velem ezentúl mindenen éjnek leple alatt halott angyalok
*
azt mondja az egyik barátom (aki helyettem verset küldött be egy lapba s az a napokban meg is jelent) hogy ha sikeres akarok lenni akkor olvassak sokat s tanuljak csak így lehet belőlem költő és érhetek el valamit az irodalom berkeiben
mondja ezt NEKEM aki néhány hónapja betöltöttem a sokat jelentő 56-ot mondja ezt NEKEM aki tizennégy éves koromra elolvastam a szülőfalum könyvtárában található könyvek jó részét akinek a hetvenes évek végén a Nyírségben a nagy szegénységben több mint háromszáz saját könyvem volt mondja ezt NEKEM aki elrontottam a szemem az évek során a rengeteg olvasással aki most is folyamatosan könyvekre költöm pénzem egy részét akinek elektronikus könyvtárában tízezernyi kötet lapul bitek formájában akinek a szobáiban több ezer kötet porosodik mert már szinte mindet elolvastam többször is oda-vissza
tudjátok mi a baj velem?
a könyvek megtanítottak az önálló gondolkodásra s a szüleimtől megtanultam hogy ha valami rosszat látok körülöttem azt mondjam is ki vagy írjam le
nem akarok hóttig tanulni nekem már nincs szükségem erre
nektek lenne szükségetek arra hogy figyeljetek oda mit gondolok és mit mondok
56 évesen az ember már nem lesz forradalmár
56 évesen az ember sokáig forgatja az ételt a szájban mert már megtanulta élvezni az ízeket
56 évesen az ember már nem akarja megváltani a világot mert rég rájött ő is csak egy aki megváltásra vár
56 évesen az ember nem sajnálja a soha el nem olvasott könyveket mert megtanulta jól a csillagokat sem tudja megszámolni sohasem
*
kacatok közt kutatsz újrafestett régiségek (mindegyikből giccs lesz így de ezt az eladó nem tudja) és frissen eldobott újdonságok adják a választékot
választékos vagy
a könyvhalomból azonnal kiszúrod Szent Orpheus breviáriumát persze a harmadik kötet sehol azt még fel kell kutatnod ebben a földi Seolban időd van nem búsulsz szembe jönnek mindig azok a tárgyak-dolgok amik neked fontosak (a többit meg szard le mondaná jóbarátod aki csakis a javadat akarta míg el nem dobott mint egy kajlafülü szatyrot)
aztán az egyik sarokban (mindig sarokba állítják a jókat nem vetted még észre?) rápislantasz arra amiért ide evett a fene ebbe a lepukkadt lomtelepre Jézust látod bele a képbe de lehetne egy eunuh is akár neme megállapíthatatlan de szinte biztos vagy benne hogy egy templomból lopott és egy régi mester keze nyomát viseli magán a vászon a kerete mindenesetre nagyon régi (van olyan művész barátod aki megőrülne érte mert friss képeit csakis ilyen régi vacakokba csomagolja)
óvatosan kérdezel rá az árra ne lássa az eladó hogy érdekel odébb csoszogsz tőle és úgy teszel mintha az a kibelezett szejko érdekelne de már te is tudod érte jöttél
mennyi ez a kép kérdezed és mit tud róla egy ismerősömmel bartereztem mondja úgy került hozzám tizenöt az ára (bezzeg a hármat sem érő rozsdás varrógépért húszat kér)
most itt állsz még nem tudod milyen gazdag lettél birtokodba került néhány tárgy amik másoknak semmit sem jelentenek s ha elmész nem tudod mi lesz a sorsuk
azt hiszed hogy néhány percre megmentettél valamit az örökkévalóságnak
*
ezer év sem volt elég hogy levessük álarcunkat s meglássuk végre a fény vagy amit annak hittünk csak egy pisla gyertya volt csupán és nem „az a szép fényes Nap”
ezer év sem volt elég hogy észrevegyük eltévedtünk emberek s a visszautat mi magunk robbantottuk fel önmagunk után így csak az előre van: hejjjj
ezer év sem volt elég hogy megszeressük a "mást" pedig ősi népünk már rég a föld alatt porlad házaikban "idegenként" élünk s mi szülünk nekik magyarokat
ezer év sem volt elég ahhoz hogy észrevegyük a királyunk meztelenül áll az Isten elé akár csak mi hogy észrevegyük a haza egyenlő részben szétosztatott
ezer év sem volt elég hogy megtanuljuk felemelni a fejünket s elfogadni a jövőt hogy megtanuljuk elfogadni a jelent és a múltat mert bűnhődtünk már eleget
ezer év sem volt elég hogy ne bamba bárgyú arccal bámuljunk tarka délibábokat hogy ne tessen a kivilágított Parlament addig míg mások falatnyi kenyérért alázkodnak
ezer év sem volt elég hogy meglássuk uraink állandó rossz szándékát akik évszázadok óta ránk hivatkozva uralgnak és csak a „javunkat” akarják
ezer év sem volt elég hogy észrevegyük: nincs értelme a szónak az értelemnek a szellemnek ebben a hazában ebben a hazának nevezett országban..!!??
18468 | |
263. | [tulajdonos]: bőőő | 2021-01-19 11:01 | olvas... (Petőfinek)
olvasom a sok-sok verset nem érzek mást csak türelmet gyakorolok velük szembe s néha az jut az eszembe minek-minek-minek-minek kinek-kinek-kinek-kinek könyvtár helyett ott a „felhő” a sok gyerek ezen felnő (elkúrtuk már kimondhatjuk csúnyább szóval már baszhatjuk) okos tábla buta gyerek a történet így lesz kerek apjuk anyjuk lót és rohan közben új gyermekük fogan pedig azzal ami „kincsem” foglalkozni idő nincsen aki erre figyelmeztet veheti fel a keresztet s míg a szókincs újra megnő nem lesz más hang csak az hogy: bőőőőőőőőőőőőőőőőőő
(18410)
| |
262. | [tulajdonos]: oda | 2021-01-13 00:12 | nem szeretnék megérkezni elsőnek kellemetlen lenne ha a szavak bennragadnának s a kedélyes beszélgetés helyett unalom telepedne ránk
ha utolsónak érkezek nekem meg sem kell szólalnom addigra már kialakultak a beszélgetőpárok a témákból mindig kifogyhatatlan a sok valódi partiarc
a sarok az enyém régebben mindenkivel szemben utaztam buszon vonaton manapság xanaxszét hullottam magamba néznék inkább
hallom a beszédet dübörög a zene a falból elnyomni hivatott a gondolatokat kevés az öröm benne némán tűröm sorsom
sose szabad elsőnek utolsónak sem igazán jó a legjobb el sem menni oda ahol kellemetlenségek várnak maradj otthon
vagy szaladj fuss az erdő a rét a liget a tó a patak a hegycsúcsok mind barátaid lehetnek akarnod kell csupán
hiszed? nem? egyszer megérkezel oda hova annyira vágytál hova mindig indultál ha helyben is jártál
| |
261. | [tulajdonos]: köd | 2021-01-12 11:19 | a ködben lámpával világítunk jeleinket az univerzum mindenütt fogja az ember léptei hatalmasak lettek amióta hétmérföldes a csizmája
az időt és a teret magára szabta a glóbuszt üveggolyóvá zsugorította és zsebébe tette akár egy gyerekjátékot fölöslegesnek tartja a tények szépítését
nem elég maga az élet a halhatatlanságra vágyunk immár intézményesítettük a lélek szárnyalását ám a gravitáció ellen még nincs ellenszerünk
csak az űr az ami segíthet rajtunk az űr a semmi a néma üresség a kongó templomokban a lélek harangszavát elnyelik a fényesre aranyozott képek-falak
csecsszopóként indul mindenki aztán lesznek sokan akik felnőnek de a mennyek országa csakis a gyerekeké | |
260. | [tulajdonos]: Vissza | 2020-12-20 11:07 | Visszatértem (??) óta láthatóan megállt körülöttem a levegő. Talán félnek hozzám szólni, talán akkora a harag mindenkiben ((nemtelen (??)) lelépésem óta, ami megbocsáthatatlan. Ahogy a művelt japán mondaná: "Isten látja lelkemet", én csakis jót akartam. Lelkiismeretfurdalásom azért van, mert úgy bántottam meg embereket, hogy nem is akartam megbántani senkit. Az emberek, főleg ha személytelen a beszélgetés (interneten), hajlamosak arra, hogy pillanatok alatt félreértsék a másikat. Rossz szándékom sosem volt senkivel szemben, egyetlen nagy "bűnöm", hogy általában elmondom a véleményemet.
Amióta visszatértem, több embertől is bocsánatot kértem. Volt aki megbocsátott, mert még megvan benne a megbocsátás. Valószínűleg ő is tudja, hogy ha nem bocsátasz meg másoknak, nem várhatsz magad sem bocsánatot. Vannak, akik azt mondták, örülnek, hogy itt vagyok újra... ez volt a polkorrekt megfogalmazásuk, az üdvözlésük. És van, aki nem tud megbocsátani. Pedig keresztény, és nem halálos bűnt követtem el, amikor ezt a jobb sorsra érdemes Dokkot kritizáltam, illetve a tehetetlenséget, a nemtörődömséget. Amikor jobbat akartam. Haragot arattam.
Elkeseredésemben perrel fenyegettem a tulajokat. De csak azért mert nem adták meg azt, hogy kiléphessek ebből az egészből. Utánajártam, nekem lenne igazam, de "az egyesület jól fizetett" ügyvédeivel kellett volna harcolnom Nagyorosziból, Budapesten, egyedül. Átgondoltam a dolgot, kiléptem, nem írtam ide, volt, amikor hetekig rá sem néztem a Dokkra.
Minden más szarral együtt akkorára gyűlt bennem a stressz és a feszültség, hogy tö9rvényszerűen bekövetkezett a várható: infarktus. Egy lábon, egy kórházi ellátással. Állítólag majdnem meghaltam. Vagy meghalhattam volna. (Mindenki meghal egyszer.) Átértékeltem sok dolgot (bődületes közhely), felállítottam egy fontossági sorrendet. Sport, nyugalom, megszabadulni azoktól és olyanoktól, akik visszarángathatnak egy újabb infarktus közelébe. 4500 kilométer biciklizés, napi 2-3 tonna súly emelése, gumiszalagozás, kávé, alkohol kilőve (eddig sem volt sok), pipa kilőve, gyógyszer-hegyek naponta. Élek. Lélekben megbocsátottam mindenkinek, mert MÁR NEM ÉRDEKEL KOMOLYABBAN SEMMI. Csak a családom - általában ez marad az embernek, s "végül az ember csak Istennel marad beszélőviszonyban". Unokám született. Most várjuk a másodikat, fiam, két lányom megnősült-férjhez ment, már csak egy lányom "hajadon". Fiam után most legidősebb lányom ajándékoz meg bennünket unokával.
Megbocsátottam a Dokknak is. (Előző tulajdonrészem árát költő barátom megsegítésére fordítottam.) Néha be-benéztem. Aztán naponta. Aztán naponta többször. Így van ez egy Dokk-függőnél. Aztán amit láttam, megint szólásra kényszerített. Szóltam. Egyszer, többször. TGF-nek egyszer említettem tréfából, hogy ha egyszer meg akar szabadulni a részétől, hívjon. Akkor még semmi szándékom nem volt a Dokkal, csak zavart az, hogy amiért anno megvettük-újraélesztettük, az gellert kapott.
Aztán kaptam egy üzenetet, ha kell a résztulajdon, az enyém. Átvettem. Magam sem tudom, miért. Talán azt hittem, intelligens, értelmes emberek egymásnak meg tudnak bocsátani, ha intelligens, értelmes célért küzdenek.
Újra csalódnom kellett. Újra tisztába szeretném tenni magam körül a dolgokat. Kiléptem a Spangár Körből, a Sugárkankalinból, 15 év megfeszített munkája után december végén a legutolsó Börzsönyi Helikon számban elbúcsúzok az olvasóinktól, szerzőinktől. (Tudom, cserben hagyom őket, de magam nem vagyok értelmiségi, így nem is tudok "értelmiségi árulást" elkövetni senki ellen.)
Elfogytak az illúzióim a költőkkel-írókkal, az irodalommal kapcsolatban. Láthatóan "önkielégítenek", csak az az érdekes, hogy miért mindig a tudatlanabbak, butábbak elismerésére vágynak. Láthatóan lájkokat gyűjtenek csak, s maga az irodalom remélt-gondolt-hitt célja nem érdekli a nagy többséget. Az írók-költők országa lettünk. Mindenki okosabb a másiknál. Lehet egy elismert költőt bántani, lenézni, bratyizva elküldeni az anyjába - ilyen ez a szép új világ.
Közben a Dokk is haldoklik. (Mindig lehurrognak, hogy köszönik szépen, a Dokk jól van, csak én károgok.) Igen, a nagybeteg is "rendben van", hiszen él. Ugye? Ám csak ennyi lenne a cél? A puszta lét?
Most ott tartok, hogy már nem is reagálnak a felvetéseimre. (Szinte látom magam előtt a leveleket, amikben megbeszélik a staratégiát: "Nem kell válaszolni neki, majd "hazamegy"." Köszönöm az irányomban tanúsított közönyt. Értek belőle...
De "nem fogom be pörös számat".
Szervu(d)sztok!
| |
259. | [tulajdonos]: bezár | 2020-10-02 13:48 | lakatokat látok mindenhol rám zárult az ózonpajzs nem látom a csillagokat
eltűntek a repülők az égről a mindennapi kenyérért nem imádkoznak az emberek
legyen meg az akaratuk itt a lenn földön is a mennybe úgysincs bejárat | |
258. | [tulajdonos]: újszül | 2019-02-08 12:27 | Alább idézett blogomhoz ékes bizonyító hozzászólást írt egy itten "erőset defekáló erős matéria", amikor ezt írta egy hozzászólásába:
""...a németek itteni autógyárai extraprofitot termelnek s a hozzánk érkező EU-támogatás "kétharmados többségét" - MOST TESSENEK FIGYELNI - EU-s nagyvállalkozóknak kell visszaosztani, amit visszavisznek az EU-ba...""
Nos, ez egyértelmű hazugság, mármint a hír... ugyanis a német vállalkozók nyereségéhez (amit aztán hazavisznek, de mint magánemberek, mint magáncégek!!!) az égegyadta világon semmi köze nincs az Európai unióból kapott támogatásainknak!!! Az eus támogatások jó része le van nyúlva!! Mint közismert tény, a magyar vállalkozásoknak, pályázati nyerteseknek 20-45 százalékot kell visszaosztaniuk a pályázatot "odaadóknak". Ezen pénzeket a kormány egyébkánt úgy adja, mintha a sajátjából adnak, holott a kormánynak egy fillér saját pénze sincs!!!! A pályázatból származó eus pénzek pedig beépítődnek közterekbe, napelemekbe, hőszigetelésekbe, kamerarendszerekbe, mind-mind hasznos, elengedhetetlenül fontos dolgokba!!
Az eus támogatásokat és az országban nyereséget termelő német cégek hazavitt pénzét összemosni egy ilyen kontextusba megvalósítja a hazugság, a hírhamisítás tényét!! | |
257. | [tulajdonos]: olvas | 2019-02-08 12:08 | https://egyenesbeszed.blogspot.com/2019/02/a-tevecsatornak-szlengesedese-avagy.html | |
256. | [tulajdonos]: un oooom | 2019-02-06 08:36 | "Nagy része volt a Dokk megmaradásában." - írom egy társunk tulajdonosi körből való kilépésére. S ebből az egyszerű magyar mondatból, ami annyit jelent, hogy nagy része volt a Dokk megmaradásában, egy réztulajdonos ezt a következtetést vonja le:
""Nem igaz, hogy ha BAM nincs, akkor nincs DOKK. Ez egy szokásos hamiskárogás. Karaffa már nem egyszer jósolta meg tévesen, ki ,úgymond, "mikor veri szét a Dokk-ot", miközben, szemben az ő bojkotthisztériáival, a megvádolt építőleg lépett fel. Most ugyanígy téved, ha ellenkező előjellel is. ""
Ismét megtalálta az alkalmat arra, hogy Karaffába rúgjon egy nagyot!! Holott Karaffa semmire nem célzott, semmiféle bojkottra nem szólított most, nem károgott megszűnésről, szétverésről, pedig íme, ez a réztulajdonos igen, az ilyen hozzászólásaival épp a szétverést műveli!! Unom, hogy állandóan követ, akár egy lompos bolhás kutya! Unom, hogy állandóan belep-.fázik abba, amit mondok, és olyanokat állít, amiket nem mondtam, hiszen az állítása csak hamis következtetések eredménye! Unom, hpogy ez az ember egy BAM kaliberű társunkról szóló pár sorra így reagál, ahelyett, hogy megköszönné, amikor a Dokk veszélyben volt, BAM saját pénzéből szép summát tett le azért, hogy a Dokk ne bezáródjon, ne megszűnjön, hanem elérhető és használható legyen továbbra is. Unom, hogy ez az ember rögeszméit ideokádhatja napról napra, gyakorlatilag bármilyen más témához hozzászólva ezt hozza elő, ezt hozza ki magából!!
Szakadjon már le rólam kéremszépen réztulajdonos úr! | |
255. | [tulajdonos]: ránc | 2019-02-05 11:56 | amikor felültünk a teherautóra és végigzötyögtünk néhány földúton tudtuk mindannyian sok ilyen út vár még ránk míg megérkezünk oda ahová egyszer elindultunk
néhányan kiszálltak menet közben néhánya pedig más irányba szerettek volna menni mindig de összezárt bennünket a plató oldalfala meg a keretre feszített ponyva akla
néha kinéztünk az úton de a látvány nem volt épp felemelő senki sem írt róla verset odahaza sem dicsekedett volna el ezzel senkinek a részletek titokban maradtak
most úgy néz ki talán megérkezünk legalább is a sofőr azt mondta be az imént a hangosbeszélőbe igaz azt is hozzátette kiszállni most is ugyanolyan veszélyes mint mikor elindultunk | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
|