Keletlenül
Már minden reggel görbe reggel.
Meggörbültek a reggelek,
jönnek csak egyre, nagy sereggel,
ahogy magamból felkelek,
s holnapról szólnak. Lesz-e holnap
parázs a régi tűzre még?
Vadóc világok feldalolnak;
talán ha újra küzdenék,
hinném a szépet. Összetépett,
papírkosárba hűlt salak
halott lapokra tör zenéket,
egy dallamot, hogy lássalak...
Veszett kis szólam hajtja rólam
magam magamba görbítő
méz-álmaim, s a vérvalóban
fölfájni hajt a tört idő.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2016-01-21 17:31:48
Utolsó módosítás ideje: 2016-01-21 17:31:48
