NAPLÓK: Bátai Tibor Legutóbbi olvasó: 2025-10-12 20:43 Összes olvasás: 151474| 1990. | [tulajdonos]: Szécsi Margit 44. | 2025-10-12 01:13 | Nyár, napfény
.
A boldogság súlyos aranyban,
vértesen vonúl,
megcsörren a kukorica tőle,
haja fodorúl.
Lég sínein, mennyei úton
fehér géprajok,
dorombol vakító mellük,
árnyuk is ragyog
Ily sugárzó lesz-e a végső
látomás? s a rét?
Vagy nem látom forró fényét
csak rettenetét?
. | |
| 1989. | [tulajdonos]: Szécsi Margit 43. | 2025-10-10 23:48 | Tavasz
.
Pesten az emeleten
fészkel a nappali hold,
önmagát nézegeti,
valaki belékarolt –
Vigyázz, vigyázz, rád is
eljön a veszedelem:
rádnézhet a szerelem
gyöngéden s félelmesen.
. | |
| 1988. | [tulajdonos]: Szécsi Margit 42. | 2025-10-09 23:15 | Rózsaág
.
Ó lefülledt ég alatt
szunnyadó világ!
Hogy kapirgál szíveden
a vadrózsaág!
Súlyos kőnek hűvösén,
vasnak vánkosán
reng a lét – a rózsaág
sírdogál csupán.
. | |
| 1987. | [tulajdonos]: Szécsi Margit 41. | 2025-10-08 23:59 | Végrendelet
Ki porból lettem s porrá válok,
halálra gyógyszert nem találok.
Síromra kérek szép virágot,
életet, s mindent eltestálok.
Szívemet kössék rongylabdába,
játszó kicsikék vigalmára.
Nem fáj kedvesek rúgására,
beröpül majd a boldogságba.
Hamvamat lábbal-hordott pornak,
szőnyeg-poroló jóasszonynak
ajánlom – vígabb hajnalokon
lebegő, piros porsátornak.
. | |
| 1986. | [tulajdonos]: Szécsi Margit 49 | 2025-10-08 01:31 | Este a Mátrában
.
Tücsökhegedű, álmatag,
szól a sötétkék fák alatt.
Világos ablakomra jár
s koppan a tündér vagy bogár.
Amit belémvert ostoba
erők faragott ostora,
kiűzi tündér üzenet,
kitárom néki szivemet.
Világ szívére helyezem
csókomat, s szádra, kedvesem.
Piruló, hűvös bort igyál!
A borzalom, nézd, szundikál.
. | |
| 1985. | [tulajdonos]: Szécsi Margit 48. | 2025-10-05 23:44 | Emlék a jövendőről
.
Tükre az én gumicsizmám,
mészből ezüst érmet vet rám,
világít helybeli eleganciámon.
Márványos kavicsa a virágom.
Ő a szilárd e visszás földön,
s régi dolgaimnak nem lesz börtön:
üveggolyóm is mennyé tárul,
belőle örök szívárvány hull,
Egy kiskutya, bújócska-társam
keres a fényben, hő-omlásban,
a teljes nyárban, lét medrében,
szívárvány alatt üget szerényen.
. | |
| 1984. | [tulajdonos]: Szécsi Margit 47. | 2025-10-04 23:48 | Kikötő
.
Kátrányos derekú uszály
e kikötőben megpihen,
minden árbóc: égő kard,
minden kötélcsomó: szivem.
Minden vérerem ideköt.
Szórakozik velem szilaj
emlékezet: energia
a daru síró láncaival.
. | |
| 1983. | [tulajdonos]: Szécsi Margit 46. | 2025-10-03 23:54 | Ígéret kertje
.
Tüzes margaréta
lengedez hosszan, kéjjel.
Családok, vert világok
róla álmodni éjjel.
Villamos, arany vad,
sárkány-dereka csörren,
tükör a sáfrány-ablak,
benne a kert ring zölden.
Füves köldökéből
felnőtt fekete-meggyfa,
sorsodat kis gallyal
fölkapja, csillogtatja.
. | |
| 1982. | [tulajdonos]: Szécsi Margit 45. | 2025-10-02 23:59 | Most búcsúzom az ifjúságtól
.
Ájtatos madár fütyüli,
barbár jóság minden hangjegy.
Jön a tavasz, tündököl,
csókoltat, de mégis elmegy.
Négy fogacskám elhagyott
s az ifjúság bölcs varázsa,
ó négy márvány liliom,
négy világtáj pusztulása.
Bánatos virág-szivem
fekete almát kuporgat.
A cigányos alázat
tündér álmaimra forrad.
. | |
| 1981. | [tulajdonos]: Szécsi Margit 44. | 2025-10-01 23:49 | Zúg a rozs
.
Zúg a rozs kék tajtékkal,
fogolynaszádok eveznek.
Érett gyémánt-vonóval
szigorú tücskök neszeznek.
Zúg az emlék untalan,
irígy halotthad benne kél.
Minden halott: ellenség,
ezért kiáltok életért.
Kikötő: halál előtt
fényes kitérő ez a nyár.
Boldog, mert tudatlanul
érik a kék gabonaszál.
Margit, füstölsz, mormolod:
nem nyugtat el az értelem.
Rozs ring: holnapi dalod,
s messziről int a szerelem.
. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
