DOKK


 
2847 szerző 39367 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Csapó Angéla
  őszül
Új maradandokkok

Bátai Tibor: Azonosítás
Kovács Mikó Edina: Lomtalanítás
Tamási József: kutyám szemei
Filip Tamás: Villámnál fényesebb jelenlét
Tímea Lantos: Kép a vitrinen
Bátai Tibor: Platónról több ülésben [a teljes ciklus]
Bátai Tibor: Rögtönzések egy dilemmára
Szakállas Zsolt: duzzanat.
Filip Tamás: Május felé
Tímea Lantos: Kontúr
FRISS FÓRUMOK

Tamási József 50 perce
Tóth Gabriella 1 órája
Tímea Lantos 1 órája
Szakállas Zsolt 1 órája
Péter Béla 1 órája
Ligeti Éva 13 órája
Szilasi Katalin 14 órája
Vezsenyi Ildikó 14 órája
Bátai Tibor 16 órája
DOKK_FAQ 1 napja
Hepp Béla/aLéb 1 napja
Bara Anna 2 napja
Varga Árpád 3 napja
Mórotz Krisztina 3 napja
Gyors & Gyilkos 3 napja
Kovács Mikó Edina 4 napja
Karaffa Gyula 5 napja
Filip Tamás 5 napja
Szőke Imre 5 napja
Duma György 7 napja
FRISS NAPLÓK

 Baltazar 45 perce
Bátai Tibor 9 órája
Zúzmara 10 órája
Lángoló Könyvtár 16 órája
Maxim Lloyd Rebis 18 órája
Janus naplója 1 napja
nélküled 1 napja
Hetedíziglen 2 napja
Gyurcsi 2 napja
N. D. S. L. (Vajdics Anikó) 3 napja
Ötvös Németh Edit naplója 4 napja
útinapló 5 napja
mix 5 napja
az univerzum szélén 5 napja
Conquistadores 5 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: Bátai Tibor
Legutóbbi olvasó: 2025-10-15 09:46 Összes olvasás: 151588

Korábbi hozzászólások:  
1993. [tulajdonos]: Szécsi Margit 47.2025-10-15 00:26
Kié legyen az élet
.
·····················································A kettőből kinőtt két kápolna-virág
·····················································az oltár tetejin összekapcsolódtak.
·······················································································Kádár Kata
.
Éjben, zuhogó-üstökü éjben
egyszerre fölijed az ember,
s míg áldja a sorsot a döbbenetért,
érzi, megtelik fönséges szerelemmel.
Mert rohan az idő, rátipor,
recseg a tüdő, meginog a gerinc, elborul a lélek.
Lerombolt szerveim sikonganak, vadulnak,
érzékeim roppanva kimúlnak.
Mégis imádlak, élet.

Játszom a mennyben, –
tüzes kehelyben.
Nagy hitek előtt alázkodtam,
mégis megcsaltak engem,
fiatalságomat megforgatták
górcsőben, vizsgáló szennyben –

de föld, idő, tér és ember
mégis szeretett engem.
Játszik a szív,
szólna, de mit?
Kinek szájával
szólnak a sóval-izzadó földek,
s ismét a villogó zöldek,
gázlángok, narancs-ibolya lángok,
külvárosi, szürkült virágok
szólnak belőlem –
szeretve vagyok az időben.

Ilyen megáldott szerelemben
mért kell nekem hulláktól leveretnem?
Mért kell –
végül is, mért kell vezekelnem?
Idegen vagyok-e én, idegen-e,
aki nem érzi vissza gyerek-talpa alá
az itthoni kövezetet,
maga alá a villamos-ütközőt,
aki rubint-kórót nem itt szakított –
mért vagyok én itt kitaszított?
Tündöklő augusztus-éjeken nem én szerettem-e
sziporkázó töltés mellett, dupla csillaghullásban?
Ki evett itt gyöngykásás krumplit,
bánatot harapva hozzá?
Kicsoda bűvölne engem itt rosszá?
Hát amit az én édesemnek adok,
ki mondja a mézre, hogy méreg?
Kié legyen az élet?

Íme, fölkelek,
íme, sóhajtva elmegyek.
Idegen jóléttől borzadok,
halálig szegényes jegykendőt hordozok.
Kongóban megfagyok,
Alpeseken könnyekké olvadok.
Jaj, jeges a gitárok húrja Braziliában,
szomorúak a csodák minden világban,
fanyar-izűek a latin Vénusz ligetei, erdei, –
jaj, de szomorú Sátán jött engemet megkísérteni.

Fölvitt a Sátán az öröm csúcsaira – nem bírt velem,
nem mondtam se igent, se nemet,
megtartott az én képzeletem.
Füleim mellett zendült bűvös
lélekharang,
tulipán-harang,
arról álmodok,
oldalt fülelek, bár megveretek
majd belehalok,
– a föld az istené, a ló az ebeké –
az én jegyesemhez hajtanak a bajok.

Ne méltass figyelemre, én nem átkozódom,
én már meghaltam.
Temetve vagyok az én jegyesemmel közeli
sírhantban.
Az ő sírja cifra-virágos,
megölték, s teszik mintha élne.
Az én sírom mind e zajos világ,
halott vagyok már élve.
Én tudom, az én szerelmesem, az élet
még megölel engem,
havas húsából csoda-virág kisajdul,
s álmomat: virágot, megölel engem.
Én halott leszek, én nem érzem az öröm kéjét,
nem érzem a gyalázat kínját: –
ölelkezünk, de szerelmünket
még a halálban, ott is leszakítják.
.

1992. [tulajdonos]: Szécsi Margit 46.2025-10-13 23:21
Madár sikolt

Madár sikolt a lombokon,
zizegő ébenkordonon,
mint akit látomás vadít,
villantja éles szárnyait.

Ki ő, ki ő – kiált, kiált,
valaki, őrült, erre járt,
a Hold havára mocskított,
véremből valaki ivott –

Ki ő, ki ez a fenevad
hogy megtagadjam magamat,
hogy emberségem sátora
bomoljon s fusson tábora?
.

1991. [tulajdonos]: Szécsi Margit 45.2025-10-12 23:33
A nádas igézése
.
Hínarával, sarával
nem jön utánam,
elküldött a világra
s visszakivánom,
gőztükrében forognék –
szép fehér holdban!
A mocsári házban én
királynő voltam.

Volt fiatal szerető
s parókás vénlány,
s boszorkányos barátnő,
s vagány és bárány,
bezizegett a mocsár,
a hold berémlett,
két orcámra színezüst
talpakkal lépett.

Nyúlketrecek zörögtek,
róka vonított,
vakond-halmok mozdultak,
tündöklő sírok,
hallottuk, hogy a vonat
sikongva elmegy,
s álmodtunk egy világot
– milyen volt? mindegy!

Veres levél-késekkel
fölkel a nádas,
mint a tiszta hideg éj,
már csont-száraz,
veszni innen indultam,
s nevemben győztök
arany nádi-jogarasok,
fellengzősök.
.

1990. [tulajdonos]: Szécsi Margit 44.2025-10-12 01:13
Nyár, napfény
.
A boldogság súlyos aranyban,
vértesen vonúl,
megcsörren a kukorica tőle,
haja fodorúl.

Lég sínein, mennyei úton
fehér géprajok,
dorombol vakító mellük,
árnyuk is ragyog

Ily sugárzó lesz-e a végső
látomás? s a rét?
Vagy nem látom forró fényét
csak rettenetét?
.

1989. [tulajdonos]: Szécsi Margit 43.2025-10-10 23:48
Tavasz
.
Pesten az emeleten
fészkel a nappali hold,
önmagát nézegeti,
valaki belékarolt –

Vigyázz, vigyázz, rád is
eljön a veszedelem:
rádnézhet a szerelem
gyöngéden s félelmesen.
.

1988. [tulajdonos]: Szécsi Margit 42.2025-10-09 23:15
Rózsaág
.
Ó lefülledt ég alatt
szunnyadó világ!
Hogy kapirgál szíveden
a vadrózsaág!

Súlyos kőnek hűvösén,
vasnak vánkosán
reng a lét – a rózsaág
sírdogál csupán.
.

1987. [tulajdonos]: Szécsi Margit 41.2025-10-08 23:59
Végrendelet

Ki porból lettem s porrá válok,
halálra gyógyszert nem találok.
Síromra kérek szép virágot,
életet, s mindent eltestálok.

Szívemet kössék rongylabdába,
játszó kicsikék vigalmára.
Nem fáj kedvesek rúgására,
beröpül majd a boldogságba.

Hamvamat lábbal-hordott pornak,
szőnyeg-poroló jóasszonynak
ajánlom – vígabb hajnalokon
lebegő, piros porsátornak.
.

1986. [tulajdonos]: Szécsi Margit 492025-10-08 01:31
Este a Mátrában
.
Tücsökhegedű, álmatag,
szól a sötétkék fák alatt.
Világos ablakomra jár
s koppan a tündér vagy bogár.

Amit belémvert ostoba
erők faragott ostora,
kiűzi tündér üzenet,
kitárom néki szivemet.

Világ szívére helyezem
csókomat, s szádra, kedvesem.
Piruló, hűvös bort igyál!
A borzalom, nézd, szundikál.
.

1985. [tulajdonos]: Szécsi Margit 48.2025-10-05 23:44
Emlék a jövendőről
.
Tükre az én gumicsizmám,
mészből ezüst érmet vet rám,
világít helybeli eleganciámon.
Márványos kavicsa a virágom.

Ő a szilárd e visszás földön,
s régi dolgaimnak nem lesz börtön:
üveggolyóm is mennyé tárul,
belőle örök szívárvány hull,

Egy kiskutya, bújócska-társam
keres a fényben, hő-omlásban,
a teljes nyárban, lét medrében,
szívárvány alatt üget szerényen.
.

1984. [tulajdonos]: Szécsi Margit 47.2025-10-04 23:48
Kikötő
.
Kátrányos derekú uszály
e kikötőben megpihen,
minden árbóc: égő kard,
minden kötélcsomó: szivem.

Minden vérerem ideköt.
Szórakozik velem szilaj
emlékezet: energia
a daru síró láncaival.
.


Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-10-15 09:37   Napló: Baltazar
2025-10-15 09:32   új fórumbejegyzés: Tamási József
2025-10-15 09:19       ÚJ bírálandokk-VERS: Tamási József valakinek a szemében
2025-10-15 09:09       ÚJ bírálandokk-VERS: Tóth Gabriella PRÓZA A megérzés (javított)
2025-10-15 09:06   új fórumbejegyzés: Tóth Gabriella
2025-10-15 09:02   új fórumbejegyzés: Tímea Lantos
2025-10-15 08:56   új fórumbejegyzés: Szakállas Zsolt
2025-10-15 08:44   új fórumbejegyzés: Péter Béla
2025-10-15 08:33   új fórumbejegyzés: Tímea Lantos
2025-10-15 08:18   új fórumbejegyzés: Tóth Gabriella