. . A LEGUTÓBBI ILLÉS-VÁLTOZATOKHOZ, AVAGY EMLÉKEZÉS EGY MÁRCIUSI NAPLÓBEJEGYZÉS(EM)RE . . »114. [tulajdonos]: No lám... 2017-03-09 23:02 . A Nagyitóban elmérgesedett „vita" nyomán rákattintottam Csillag Tamás oldalán az ominózus versre, majd alatta a „Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások” feliratra, és mit nem találtam? . Hát ezt, amit most ide beágyazok: .
. A moderált poszt alatt az „Ide kattintva olvasható” feliratra nyomva mit látnak szemeim? Csak azt, amit a beágyazott részben ugyanerre a feliratra kattintva bárki láthat : . „Én már az első mondatnál elakadtam: "meghasonlott októberi éjszaka, aztán: kifosztott ősz, reménytelenül szép"? Jól hangzik, csak nincs értelme. / De egy ilyen nagy költőt, ne kritizáljunk.xd / (A verseid J.A. utánzatok beoltva egy kis Radnótival.)” . A fenti posztot „amidala” nick alatt múlt év december 12-én követték el.« . Eddig az idézet ez év március 9-ei naplóbejegyzésemből. . Van folytatása is, de azt most nem kopizom ide. Azt remélem, hogy akit érint, enélkül is veszi a lapot, hogy mi a célom a mostani bejegyzésemmel, és miért is tartom lábjegyzetnek az alatta olvasható, eggyel korábbi posztomhoz. . .
. . CSOÓRI SÁNDOR VILÁGA – KÖZELKÉP TISZTA FORRÁSBÓL. DOKUMENTUMFILM, 56 PERC. . .
A dokumentumfilmben Csoóri Sándor, a 75. évét ünneplő költő egyedi ajándékkal lepi meg a nézőket: beavat a népköltészet legrejtettebb titkaiba. "A népi kultúrának a modern világképben felismert helyét és szerepét éppen az minősíti, hogy Csoóri Sándor a modern költészet tapasztalatai felől fedezi fel a népi kultúra korszerű értékeit. Csoóri Sándor a bartóki modell fogalmának azáltal ad új értelmezést, hogy a maga rendkívül sokrétű élménykörével szembesíti. Azok is elismerik koncepciójának különös értékét, érvelésének élményszerű gazdagságát, drámai sokszínűségét és elevenségét, akik egy-egy ponton vitatták nézeteit." (Görömbei András)
Az 1943-ban született, Kilencek költőcsoportjával indult, mára már számos díjjal elismert Kiss Benedek, az MMA rendes tagja összegyűjtött, valamint a számára főbb tematikájú (többek között a szülőföld, szerelem, édesanya motívumú és Szent György-hegyi, közéleti) verseiről beszél és ezek közül egyet-egyet fel is olvas. A bolgár műfordításairól és gyermekverseiről is híres költő műveiből kitűnik természetszeretete, a költő- és kortársak tisztelete, de az elmúlás gyötrelme is. Feltárul költészetének rejtett vidéke, a vívódó, majd megbékélő, bölcs gondolatiság. Világa etikai, erkölcsi jellegű is, művei pedig olyan kultúrát hordoznak, amely internetkorunkban lassacskán eltűnik. . . A felvételen elhangzó versek: Gubancos fák alatt; Cavatina; Ha meglep a dér; Vadgalamb; Tékozló, boldog mosolygásom; Létem, temetőm!; Téli alkonyon; Szarvas-ének; Ősfa; Öreg tőkék közt; Nyáresti delírium; Hogyan tovább?; Rímek kavargása; Litánia; Hagyj jelet!; Anyám, én és a szárnyak; Isten csavargója.
.
. .
Kedvenc versek
Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
