NAPLÓK: Ötvös Németh Edit naplója
Legutóbbi olvasó: 2020-01-23 16:42 Összes olvasás: 6745| 162. | [tulajdonos]: vers | 2020-01-21 20:24 |
csírájában elfojtva
fogaim között a reggel
pépesre zúzott magja
bilincsem bokámra csatolom
ettől lesz hite és rangja
a nyakatlan kovácsnak
ki báván néz bambulva
nyitná az elmét fogóval
koponyát bezúzva
súlyos kulcscsomóval
nem jutott neki más
csak a gyenge aura
avas szagú léte
eldugult furulya
lyukain át tekintete vézna
könyvbe bújtatott észérv
nem könnyítené sorsát
közönyöse horpadt
oltára szűk holtsáv
metszett száján torz vigyor a máz
a tanoncok készen állnak
kötényük ócska
hulladékból varrt mámor
mozgásuk bizonytalan
lakatlan koszlott sátor
ponyvája alatt
hitvány üres szavak
röppennek szerteszét
a ködbe omlanak
éhkoppon bendőjük
szénsavas ruhája
slampos életükben
semmi sem drága
falatra ugranak
mit uruk dob oda
földön vasforgács
így nem olyan mostoha
torkukra fagyott hó
az őszi szilva
hamvasan bátorít
hisz senki sem tiltja
dermedt az üllő
hol darabolják a lelket
tűzbe mártják mohón
mert kicsit rágós nyersen
írta: Ötvös Németh Edit
2020. jan. 21.
|
|
| 161. | [tulajdonos]: vers | 2020-01-21 05:58 |
dermedtség
sovány jégviasz
most a napsugár
didereg ő is
egy rázós nap után
fagyott lehelet
simítja merev testét
aranya kopik
minden másodpercnél
horizonton fürdik
jeges szappanhabban
vigasztalást nem lel
a dermedt alkonyatban
írta: Ötvös Németh Edit
2020. jan. 20. |
|
| 160. | [tulajdonos]: vers | 2020-01-19 12:38 |
Türelmetlen
Állnak némán a fák,
hó karolja válluk,
szitálja a csendet serényen,
könnyű cukrot hint rájuk.
Lassan folyik bennük az élet,
visszhangzik bennem csepergése.
Mikor lesz már tavasz ? - mondjad
hiányzik a gerlék nevetése.
írta: Ötvös Németh Edit
2020. jan. 19.
|
|
| 159. | [tulajdonos]: vers | 2020-01-14 17:12 |
januári depresszió
semleges lett a szenvedély
hiába huhog rám a sarkon
laposban jár a talpam szaporán
őszen lengedez a varkocs
a vadludak ők tudják
mikor harsogó zöld lesz minden
szokásjog hullámzik a tavon
újra fonom huncut kis tincsem
írta: Ötvös Németh Edit
2020. jan. 11.
|
|
| 158. | [tulajdonos]: vers | 2020-01-09 16:33 |
szervkereskedős
feléledt egy gondolatom
szív kamrában vért pumpál
romlandó a hangulatom
attól tartok rám untál
minap aztán veséd vettem
kicsit hangos műtét volt
nem esett jól eme tettem
csörömpölt az edénybolt
operett szólt folyékonyan
csinnadratta plüss bohóc
repedt fülem porcelánja
elgurult egy húsgombóc
egymás között szétszakított
érhálózat vért pumpál
veszett hangom eltemetem
ráterítem a bundám
írta.: Ötvös Németh Edit
2020. jan. 8.
|
|
| 157. | [tulajdonos]: vers | 2020-01-04 16:04 |
Egy privát oldalon levő felhívásra készült sete-suta.
Lelke eltűnt vitte szellő,
papírokat fellibbentő,
szakember kit kirendeltek,
rubrikákba terhelt rendet,
adathalmazt töltött belé,
kidolgozta már a belét.
Vaskoporsó készen állott,
nem szövődött bele bársony,
testét ebbe tették páran,
kik a sarki bárban ittak bátran.
A liftet sem rá méretezték,
állva volt csak benne egység,
autóval vitték tovább,
nem Szent Mihály kehes lován,
csikordult a kerék agya,
alá került a tél sara,
felfűtötték a kemencét,
nyitva várta vézna testét.
Élő sejtből képződött kín,
elszállt lassan szél fodrain.
|
|
| 156. | [tulajdonos]: vers | 2020-01-03 12:10 |
fénysötét
valahányszor lyukat üt
az égen egy csillag
és felfénylik pufók teste
kedvem szottyan nevetni
ha leesne az ölembe
vele jóllakhatnék
itt a pincében
bolond a sötét is
hályogot süt
minden szemre
ezt adja
a többit elveszi
írta: Ötvös Németh Edit
2019. jan. 3. |
|
| 155. | [tulajdonos]: vers | 2020-01-01 14:24 |
csendesedve
reszket a tó vize
reszket a szó
nád közé bújni
az volna jó
halkan feküdni
csönd tetején
felhőkre nevetni
csak te meg én
írta: Ötvös Németh Edit
2020. jan. 1.
|
|
| 154. | [tulajdonos]: vers | 2019-12-30 15:28 |
dinka fricska
lomha szandál lépeget
kék falatnyi lágy eget
szemvillanás nézeget
szűkös szemrés rám vidul
kacsintásnyit elpirul
szeme alja belilul
holnap rest lesz bedagad
hangos gangra kiszalad
elhasal a pad alatt
írta: Ötvös Németh Edit
2019. dec. 30.
|
|
| 153. | [tulajdonos]: vers | 2019-12-26 21:33 |
gondolatok a paradicsomról ( is )
egyesek szerint az alma volt az oka mindennek
ki tudja a szereplők tartózkodtak akkor ott
abban az édenkertben
kiskoromban minden este elmondatta velem anyám az imát
az elejére nem emlékszem mert mindig a végét vártam
erős fejtörést okozott egy kép megfejtése
ami így hangzott: “ éltek mint Ádám és Éva a paradicsomban”
nem tudtam elképzelni hogyan másztak be a
szűk üveg száján és mit csináltak a piros sűrű szirupban
ami ott sorakozott nálunk is a kamrapolcon
anyám főzte be csinos fodros fityula integetett mindegyiken
az Ádám bácsin és Évikén
vajon fürdőruha volt- e rajtuk vagy csak úgy pőrén csusszantak
a piros lébe pancsolni
mint az apró fröccsöntött játékbabáim
mindenesetre egy picike létrát azért oda helyeztem gondolatban
az üveg bemeneti nyílásához nehogy beleessenek
hasonló gondot okozott a nagy görög alkotó művének
gondolati megfilmesítése
Homérosz műveiről az iskolában hallottam
rengeteg számomra idegen furcsa nevű ember
hadakozott egymással ebben a görög szappanoperában
az utazóra viszont mindig félelemmel néztem
akkor még túl marcona volt nekem
pedig úton útfélen nimfák kényeztették
a tanár szúrópróbát gyakorolva feleltetett bennünket
az anyagot tudtam őt viszont nem szerettem
szerintem senkit nem kedvelt csak magát
mintha önmaga keresztanyja lett volna
(máig nem felejtem el az arcát mikor
egyik osztálytársnőm bemondta teljes természetességgel
hogy az apácák “rezervátumokban élnek”
a kolostor helyett mondott ilyet
védelmére szolgáljon hogy akkortájt indiánosat játszottunk
és az olyanok valóban rezervátumokban éltek)
alamizsnaként osztogatta a jegyeket
örüljön néha a pórnép
néha kitörő kacajjal gúnyóltuk háta mögött
izgága középiskolás mivoltunk lázadásából
ma már csendes szánalommal gondolunk rá
megkeseredett asszony lett belőle
pedig válthatott volna stílust
önmagáért is
írta: Ötvös Németh Edit
2019. dec. 22. |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
