NAPLÓK: Ötvös Németh Edit naplója
Legutóbbi olvasó: 2022-07-05 08:55 Összes olvasás: 28787| 537. | [tulajdonos]: vers | 2022-06-27 20:55 |
közeleg az idő
kúszom az árral szembefeszülök
központi témám az alacsony küszöb
ténfergek néha e kontár világban
megbotlom sokszor a cipőkanálban
lapulok majd párnázott üst alatt
belőlem egyszer csak a füst marad
szikár az élet keményített filc
kövér az árnyék terhelést nem bír
ugatni könnyebb gyenge aki sír
fájdalma nincsen megássa a sírt
lapulok majd párnázott üst alatt
belőlem egyszer csak a füst marad
években mérve tettem amit kellett
alamizsna az ételre is nyeszlett
matekozik néhány utasított kéz
lehet hogy mégis cukrozott a méz
lapulok majd párnázott üst alatt
belőlem egyszer csak a füst marad
írta: Ötvös Németh Edit
2022. 06. 27.
|
|
| 536. | [tulajdonos]: vers | 2022-06-16 20:28 |
angelica
soha nem féltem mellette
sportosan vezetett a besorolásnál
igazi férfi módjára csusszant be
két autó közé elegánsan
pedig hamisítatlan nő volt az a
mindene megvan típus
tavaszi nap sütötte bőrén
bukfencet vetett a napsugár
edzésre mentünk ketten
a parkolóház zsúfolásig
a sorompó után szembe hajtott
nem értettem eleinte
forgalom zérus csak egy gépjármű
közeledett araszolva letekert ablakkal
a borostás bariton ujját feltartva
figyelmeztette a szabálytalanságra:
-egyirányú!
angyali mosoly fröccsent a férfira
-köszi tudom!
majd mérnöki pontossággal
beparkolt az egyetlen szabad helyre
a nagy számok törvénye nem érintette
ő még úgy tanult vezetni hogy
pálcikaemberek segítették a hátsó szélvédőn
katonás sorrendbe állva
írta: Ötvös Németh Edit
2022. 06. 16. |
|
| 535. | [tulajdonos]: vers | 2022-06-12 15:06 |
egy pláza előtt
elegánsan ült a padon
nem szokványosan az ülőkén magát megtámasztva
a hosszú rész keskeny oldalán
foglalt helyet lábait keresztbe vetve
majd átkulcsolta egyikkel a másikat
ahogy csak a vékony lábú nők tudnak ülni
a dundik esélytelenek ebben a pózban
okkersárga kalapkája félgömb
körben keskeny szegéllyel zsinórból pödrött masni
öleli saját anyagából ráhurkolva
blúza fekete fátyolszövet egyenes hátán
semmi ránc szoknyája azonos színű sőt
formás lábán is sötétlett az üvegszálas burkolat
cipője sarka öt centis talán harminchetes
fényes cserebogár markolatú botja a támlához
simult, mintha nem az övé lenne miért is kellene
egyik keze úgyis foglalt cigarettát tartott két ujja között
szemüvegén megcsillant a nap sugara
írta: Ötvös Németh Edit
2022. júl. 11. |
|
| 534. | [tulajdonos]: vers | 2022-06-09 14:51 |
vízkeresztség
a medence szélén álltam
néztem a profikat
micsoda kartempó kiváló lábmunka
főleg az utóbbit tanulhattam volna meg
jobban csapást mérni azokra a
lütyőkre akiknek nem volt bátorságuk
visszarúgni olyan batár nagyot
hogy tele legyen klóros vízzel
a bajnokok orrlyuka
persze nem minden professzionista
csinálta a hepajt valamelyik belátással bírt
a kutyafülűek iránt
elnéző mosollyal jutalmazta
ügyetlen csapkodásukat mielőtt
torpedó módjára kilőtt és csaknem
végigszántotta a medence hullámtaraját
a medence szélén ültem fejemen úszósapka
nem hallottam a hátam mögé settenkedő lépteket
alig löktek rajtam
aki figyelt a másik oldalról
pillét látott felrepülni a vállamról
írta: Ötvös Németh Edit
2022. 06. 09.
|
|
| 533. | [tulajdonos]: vers | 2022-06-02 06:15 |
az utolsó mohikán
egy táskát akarok
de nem akármilyet
ami eltüntetné minden kacatom
a mostani túl alacsony
kapaszkodom kávájába
mert elnyel a Balaton
belebillentette a flakont
ügyetlenül a karom mert
a táska mint mondtam kicsi
egy táskát akarok
blődség lenne kívánnom nagyot
pedig az kéne beleférne
három rohamosztag meg a kémek
minek ennyi cucc ?- kérdezi ki a
női táskák titkát helyesen nem értelmezi
egy táskát akarok
amiben kellemes körülmények között
henyél az összes kopott csecsebecsém
a parfüm nélküle a bőröm meztelen
pénztárca és iratok elmesélik ki vagyok
ajakápolóból kettő mert ha egyiket sem találom
lecserepezik szám az ácsok vagyis a tetőfedők
a tarka kavics fontos meg a fehér toll
amit egy angyal hagyott az udvarunkon pont ott
ahol álltam amikor eláztam
a szemcsepp nélküle leválik szememről a fáradt hártya
dezodor és hajkefe mivel a fésülködőasztal
összecsukva sem fér bele
a csillapító pirulák amik kinyírják a fájdalom
óvodás és aggkorát
golyóstoll és Gojko Mitic legszínesebb fejdísze
ha hirtelen esnék rá egy elhagyatott tepsire
a bicskám is, amin van valamennyi bizgentyű
de tenger nyű hogy bármennyire hadonászok
semmimet nem találom ebben a pici retikülben
ami akkora mint egy félbevágott párna
ráadásul az aprócska velociraptorom is elveszett
ami megvédett a vad kutyáktól
írta: Ötvös Németh Edit
2022. máj. 31. |
|
| 532. | [tulajdonos]: vers | 2022-05-30 17:31 |
zimankóban
önkéntesnek jelölt ki az élet
zászlót hordoztam pedig nem akartam
hinni a deres télnek mikor bekopogott
- megjött a fagyhalál! - ordította
a bajusza alatt röhögve sunyin
megijedtem nagyon nem tagadom
végül nem vitt el az öreg vakon
tapogatózott csupán
szenet szórtam a szemébe izzót
tétován vonszolta el
az üres koporsót
írta: Ötvös Németh Edit
2022. máj. 30.
|
|
| 531. | [tulajdonos]: vers | 2022-05-29 11:58 |
mértéktelenül
ha megaláznak nem tűröd el
agyad bedurranva várja
szaladjon egy kisegér a raktárba
nyakára lépsz mohón hörpölöd
a csurranó vérét eufóriát érzel
hiszen régóta álcázod a mércét
nem ismered gyáva fegyvered
a szitok a pusztító átok mely mindig
visszaszáll rád még ha
ellen is állsz
írta: Ötvös Németh Edit
2022. máj. 29. |
|
| 530. | [tulajdonos]: vers | 2022-05-26 14:39 |
pokolbéli élményeim
távol áll tőlem kócolni az elmét
duhaj hévvel aprítani másnak a jókedvét
gáncsot vetni A-nak B-nek és K-nak
bősz vihart gyalulni a Nap öregapjának
ki mondja meg hogy mit hogyan és hová
a pokol tornácára ki varázsol pompát
mesét mondani mindenféle kósza népnek
partedlit kötni a sátán gyermekének
írta: Ötvös Németh Edit
|
|
| 529. | [tulajdonos]: vers | 2022-05-26 06:06 |
Egy halott vizsla emlékére
szaffi
pihen a pihe kézfejemen
táncol a nap lába
belebújt csillogó
aranytopánjába
rám rázza
szédülten a vizet
egy barna vizsla
kit a gazdája
előbb fürdetett meg
arany a háta akár
a nap topános lába
fénylő lámpás
az est homályában
írta: Ötvös Németh Edit
2022. máj. 24.
|
|
| 528. | [tulajdonos]: vers | 2022-05-17 21:18 |
fúga és kantáta
palántaszinten megfagy az agy
rostjai merev jégcsapok
duruzsolnak ilyenkor a fülbe
megfáradt tenor dallamok
sokszor nézem dideregve
mi lesz ha egyszer én is megfagyok
a föld felett lebegnek tíz centivel
a lerágott körömdarabok
írta: Ötvös Németh Edit
2022. máj. 17.
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
