DOKK

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2805 szerző 36088 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Varró Dániel
  Szösz néne
Új maradandokkok

Albert Zsolt: Halfogás II.
Farkas György: Tűzvész után
Köves István: Ez újrahasznosított hazában
Gyurcsi - Zalán György: szombati rutin
Czékmány Sándor: apokrif látomás
Tóth Gabriella: A bevándorló
Tiszai P Imre: Négy-negyed (2)
Petz György: Én fehér zászlóm
Vezsenyi Ildikó: Hetedik napon
Ötvös Németh Edit: premier ( 3. utolsó, javított változat)
FRISS FÓRUMOK

Vajdics Anikó 5 perce
Nagyító 54 perce
Vezsenyi Ildikó 1 órája
Ötvös Németh Edit 1 órája
Szilágyi Erzsébet 2 órája
Petz György 2 órája
Zsuzsanna Grande 2 órája
Farkas György 2 órája
Szilasi Katalin 3 órája
Iványi Mónika 3 órája
Sági Ferenc Dénes 5 órája
Tiszai P Imre 5 órája
Böröczki Mihály 6 órája
Natalie Danaisz 7 órája
Bara Anna 7 órája
Markovics Anita 7 órája
Wesztl Miklós 7 órája
Dezső Ilona Anna 19 órája
fa 21 órája
Tóth Gabriella 22 órája
FRISS NAPLÓK

 Baltazar 8 perce
történések 30 perce
Hetedíziglen 1 órája
Jó, ha a vége jó 3 órája
Játék backstage 4 órája
leállósáv 18 órája
Zúzmara 18 órája
Juli 19 órája
Felvil.levelek (feladó:random) 23 órája
DOKK estek 1 napja
fa világa 1 napja
Bátai Tibor alkotói naplója 1 napja
Ötvös Németh Edit naplója 1 napja
Gyurcsi 1 napja
Conquistadores 2 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: Ötvös Németh Edit naplója
Legutóbbi olvasó: 2019-04-24 17:03 Összes olvasás: 635

Korábbi hozzászólások:  
12. [tulajdonos]: vers2019-04-22 19:39


lepleződés

fodros bodros
lélektorna
pokolban sült
diótorta
gyomrom lángol
kereszt csörren
elfekvőben
sózott könnyem

bámulom csak
nyálam levét
tenyeremen
cincér zenél

védenem kell
arcom testem
közakarat
megöl engem

írta: Ötvös Németh Edit
2019. ápr. 22.

11. [tulajdonos]: vers2019-04-21 16:44
K. T. emlékére

hitét elvesztette
dagonyás ingovány
tekeredett köré
rugdalódzott fejvesztetten
csak lejjebb csúszott

nyakában nagy
keresztet viselt
ezüstből
szanaszét
kunkorodtak tincsei
rendezetlenül

élt duhaj módra
itta a hegy levét
üzletelt Luciferrel
ám a hamis hatalom
megtréfálta
Istenét kérte
óvja tisztán
vajon és kenyéren
mégis
fogást talált rajta
a Halál

írta: Ötvös Németh Edit
2019. ápr. 21.

10. [tulajdonos]: vers2019-04-21 13:35
Szerző: Ötvös Németh Edit
Éjszakai sünvadászat

Arcom simogatja lágyan,
őszi napfény selyemtükre,
ez az, amire már vágytam,
trillázik egy fülemüle

Sün család araszol hosszan,
levélsátor alá bújik,
kajla fülű kutya moccan,
zsákmányt remél, arrébb kúszik.

Nem bírom az éjszakázást,
sötét kényszer lábam remeg,
üldözőm mégis vadászát,
még egy éj és eret metszek.

Hajnaltáji viháncolás,
obégatás, sikongatás,
ebmorgásra felébredek,
függöny résen kicsit lesek.

Reménykedve nézek szerte,
ügye nem megint a "beste",
aprócska tüskéjű rémek,
tönkreteszik minden éjem.

Persze tudom, éhes pocak
törvényt megszeg katat matat,
életemre, uzsonnára
vágyik ő is a csodára.

Sajnos mindig ugyanaz van,
Floyd pofája tüskés barlang ,
el nem eresztené gyáván,
lyukat vágna sün ruháján.

Hiába a kunyeraszó,
rimánkodó részrehajló,
ki nem nyitná soha száját,
állatkáját őrzi báván.

Meggyengülhet szorítása
ezért imádkozom, már ma
szánja meg valami angyal,
ne játszon a kis kacattal.

Nyugodt éjszakára vágyom,
ne szakítsa édes álmom,
sün riadó búbánata,
melynek leszek áldozata.

9. [tulajdonos]: próza2019-04-21 11:08
Szerző: Ötvös Németh Edit
Halpucolás

- Pucold meg a halat! - adta ki az utasítást az asszony. A kislány rémülten nézett.
- Megint egy feladat, ha nem csinálom, kikapok - gondolta.
Keserves tekintetet vetett a fadaraboló rönkön tátott szájjal, dülledt szemmel, kimerevedve pihenő, ezüstszínű szörnyetegre. Az asszony magára hagyta, megint magára hagyta.
Igazából nem haragudott rá, hiszen az anyja volt, az édesanyja. Igaz, erről a személyről, mármint az ANYÁRÓL, csupa nagybetűvel, élt benne egy kép, amolyan szeretetteljes, kedves, akihez oda lehet bújni a jó puha fészekbe, melegbe. Neki ez vágyálom maradt, bezzeg a húgának nem. Neki szerencséje volt, nyolc hónapra született, törött kulcscsonttal. Ezzel eldőlt az élete. Tulajdonképpen semmi baja nem lett, helyrejött a lemaradás, a csont tökéletesen összeforrt, de az asszony úgy gondolta, még a széltől is óvnia kell a kis jószágot. A nagylány, a hat évvel idősebb erős, dolgozzon csak. Nem volt ezzel probléma, megcsinálta ő, nem is tehetett mást, mert a vessző ott pihent a sarokban és figyelt. Ha nem úgy történtek a dolgok, ahogy az asszony akarta, fürge táncot járt a csípős ütleg a kislányon. Nagyon fájt. Olyan vastag, kemény hurkák maradtak a combján, hátán, hogy testnevelés órán félve vetkőzött le, állandóan ruhája takarásába bújva, nehogy észrevegyék a lányok és kinevessék. Utoljára akkor kapott verést amikor nem akart elmenni misére. Félt a paptól, mert egyszer hátba vágta. Megmondta, hogy nem megy a templomba vasárnap reggel. Észre sem vette, már a földön találta magát, magzatpózban feküdt, kezével védve testét, persze eredménytelenül. Közben ordítva kérte sz asszonyt:
- Édesanyukám, ne bántsál, jó leszek! Kérlek, ne bántsál!
Az asszony eltorzult arccal állt fölötte, ütött és suhintott, amíg vastag gyöngyökben nem hullott a kövér verejték kivörösödött arcáról a konyha kövére.
Hirtelen megrázkódott, kis zajt hallott. Úristen! Mindjárt visszajön és én még neki sem álltam.
Kezébe vette a kést. Nem tudta, hogy álljon neki, soha, sehol nem látta, hogyan tisztítják a halat. Levágta a fejét, utálta, ha nézik, a szörny pedig bámulta azokkal a hideg szemeivel. Utána felmetszette a hasát, zöld lé csorgott ki belőle, meg a kifordult belsőség buggyant a kezébe. Undor fogta el, fájt a hasa. Meleget érzett a lába között, de nem figyelt rá. Belek és mindenféle belső szerv fityegett ki a nyíláson, kitépte és beledobta a vödörbe, amit anyja hagyott ott neki.
- Na, jutottál valamire ? - jött nagy léptekkel és furcsa arccal az asszony. - Miért nem szóltál ?
A kislány nem értette, miről kellett volna szólnia. Tekintetét látva az asszony megsajnálta.
- Hát, hogy nagylány lettél, te, miért nem szóltál, hogy megjött?
Megint érezte a melegséget, lenézett. Apró piros sávban folyadék csordogált a lábszárán, már a bokájánál járt. Megijedt.
Az asszony bevezette, megmosdatta, elmondta, mit csináljon a puha, fehér valamivel, aztán tejet melegített neki és ágyba dugta, betakarta, kicsit meg is simogatta verejtékes fürtjeit.
- Talán mégis szeret? - gondolta a kislány és lassan álomba szenderült.

8. [tulajdonos]: szöveg2019-04-21 11:05
Hajtogatott

Építünk és rombolunk. Gyűrött papírvárosok fekszenek a porban, szeméttárolókban. Tulajdonképpen az életünk.
Pedig csöppnyi odafigyeléssel egymás iránt, nem kéne kidobni az apró gonddal megtervezett origami darabokat. Hisz vannak köztük igazi remekművek is. Vagyis, lehetnének.

7. [tulajdonos]: vers2019-04-20 20:31
anyám

régen mindig
templomba járt
nem ismerte
hol a határ
hol kezdődik
a föld az ég
mit ér a pillanat
az éj peremén
szenvedélybe
fulladt bele
nem mérlegelt
belegázolt
tengerből
épített sátort
cseppnyi öröm
kárpótolta
cunami
szét szakította
álmát
cafatokra tépte
képlékeny lett
teste kérge
hat hét alatt
addig fogyott
hálóingét
csont tartotta
pillesúlyát
elaltatta
megvárta
míg elindulok
Ő is ment...
egy másik úton

írta: Ötvös Németh Edit
2019. ápr. 20.

6. [tulajdonos]: vers2019-04-19 20:10
kihűlten

fáradt vagyok
forog a szoba
ringlispíl szédít
ölemben zacskó
hörög az éjszaka
recseg a hajnal héja
megszületik a pirkadat
csatakos hajjal
üdvözlöm

talaj menti zúzmara
bújik a reggelbe
fagyott hörcsögök
lapulnak az avarban

újságban gyűrt hír
szédülten
tartom markomban
halott hatalmam

írta: Ötvös Németh Edit
2019. ápr. 19.

5. [tulajdonos]: vers2019-04-17 20:27
várakozás

becsekkol a lét
görnyedten ül
székén a remény
tapintás útján
szalad a hír
röntgen falja
fénysejtjeimet
tobzódik a nép
peregnek a percek
szúette a gerinc
hátizom meg satnya
vízköves a váll
sokkoló
a pillanat hatalma
javaslat csendül
víg harang imája
gyökeret szül a
látszat fonákon
csapott pofája

rezdül egy pille
van mégis élet
a túlvilágon innen
hol üldöznek
a rémek
érvek anyja
kérlek
pofozd fel
ki bántott
ki betette hajamba
a skarlátos
hajpántot

2019. ápr. 17.

4. [tulajdonos]: vers2019-04-15 05:41
az írás

élvezem a tinta ízét
átjárja rostjaim
egy körömmel
szántja ívem
néha
csiklandoz
máskor meg
tépked
mikor már majdnem
megmarkol egy kéz
összegyűr
bedob a kosárba
az fáj

2019. 04. 11.

3. [tulajdonos]: 2 apeva2019-04-13 20:25
könnyedén

hab
felhőn
gondolat
szellőszárnyú
utazó követ

neszezés

halk
zajt kelt
nyöszörög
a késpenge
nyakhajlatomon







Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2019-03-28 09:15 lista
2019-02-11 10:51 Kosztolányi Mária
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
2018-09-28 23:41 furim
2018-08-27 10:16 Vajdics Anikó -- kedvencek
2018-08-21 09:29 Vezsenyi Ildikó
2018-08-21 09:17 vim
2018-08-17 21:42 válogatott versek
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2019-04-24 17:57   új fórumbejegyzés: Vajdics Anikó
2019-04-24 17:54   Napló: Baltazar
2019-04-24 17:08   NAGYÍTÓ /Vezsenyi Ildikó:Gratulálok, Gyuri,/
2019-04-24 16:37   Napló: történések
2019-04-24 16:32   Új fórumbejegyzés: Vezsenyi Ildikó
2019-04-24 16:09   Új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2019-04-24 15:42   Új fórumbejegyzés: Szilágyi Erzsébet
2019-04-24 15:35   új fórumbejegyzés: Petz György
2019-04-24 15:30   új fórumbejegyzés: Petz György
2019-04-24 15:23   Új fórumbejegyzés: Petz György