| KIEMELT AJÁNLATUNK |  |
| Új maradandokkok |  |
| FRISS FÓRUMOK | |
| FRISS NAPLÓK | |
| VERSKERESő |  |
| SZERZőKERESő | |
| FÓRUMKERESő | |
|
NAPLÓK: Baltazar Legutóbbi olvasó: 2018-09-23 13:55 Összes olvasás: 306847| 3651. | [tulajdonos]: Lázár Ervin | 2018-09-23 08:44 | Előző posztomhoz kiegészítés, egyben jelzés annak a naplóírónak, aki látványosan magára vette a benne foglaltakat.
Én erre a magatartásformára gondoltam.
https://www.szepi.hu/irodalom/lazar/hetfeju/hetfeju17.html
A kislány, aki mindenkit szeretett.
Sajnos még a vadászt is. | |
| 3650. | [tulajdonos]: tovább | 2018-09-22 17:44 | Bejegyzéseimet azért írom, mert valamiért egy konkrét pillanatban fontosnak tartom őket. Ha az vezetne, hogy kedveljenek, egy részüket nem írnám meg, legalábbis nem tenném közzé.
Az az ember, aki úgy vág neki az életnek, vagy épp a Dokknak, hogy mindenkinek kedvére legyen, ugyanúgy megosztó személyiség, mint aki vállalja, hogy időnként népszerűtlen. Hiszen aki mindenkinek tetszeni akar, azt pont azok nem fogják szeretni, akik szemében ez a magatartás ellenszenves. Én például ilyen vagyok.
Ez a kis poszt csak részben reagálás Miklós előbbi szavaira. Tovább mentem kissé, általánosítva a dolgot. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 3649. | weinberger: hit , csoda | [tulajdonos]: csoda | 2018-09-22 17:32 | A bejegyzéseidet, Tamás, lehet kedvelni vagy kevésbé kedvelni, az azonban biztos: elgondolkodtatnak. Most például ez a (rész)mondat: "... a csoda [...] hitet adhat annak, akinek nincs." Nyilván működhet így is, de talán fordítva is: hogy a "csoda" mint olyan fogalma egyáltalán csak annak a számára létezik, aki már hívő. Aki nem az, az megpróbál inkább magyarázatot találni, és ha nem sikerül, akkr azt az elégtelen tudásával magyarázza. Még valami: a csoda fontos szerepet játszik a római katolikus vallásnak egy érdekes folyamatában, általában egy már nem élő ember szentté avatásában. Ha valamit itt nem eléggé szabatosan fogalmaztam meg, azt a témában való elégtelen jártasságom mentheti.
A bejegyzésed lényege természetesen nem pontosan ez - végiggondoltam, és nem érzem, hogy a címadás és a "csattanó" átlépte volna a jó ízlés határát. | |
| 3648. | [tulajdonos]: csoda | 2018-09-22 16:28 | Nyilván nem szép dolog a mások örömét elrontani, nem is ez a szándékom, csupán sóhajtani szeretnék. Mégpedig azért, hogy egy picit legyünk komolyabbak. A játékban muszáj komolynak lenni. És úgy általában muszáj, de legalábbis illik, illene, nem is tudom hova puhítsam még, figyelemmel lenni mások érzékenységre. Ez itt nem divat, pedig az oldal jellegzetessége, hogy művészi tehetséggel többé-kevésbé megvert emberek járnak ide, akiknek bőséggel jutott az érzékenységből is.
Vissza a sóhajhoz. A csoda, kivétel nélkül, valami pozitív dolog, valami, ami Istenre mutat, miközben az ember hitét növeli. Isten a csoda nélkül is Isten, az ember a csoda nélkül is ember, de a csoda a maga váratlanságával és megmagyarázhatatlanságával hitet adhat annak, akinek nincs, és növelheti annak a hitét, akinek van. Nem tudok elképzelni olyan csodát, amelynek a legkevésbé is büntetés-jellege van, még annyira sem, ahogy orrára koppintanak valakinek. Megszégyenítő jellege sem lehet, nevetségessé sem tehet valakit, és így tovább. | |
| 3647. | [tulajdonos]: két Mauriac | 2018-09-22 12:42 | A fiú idézi apja szavait 1962-ből.
„Az, hogy egyre kevesebbet olvasok, nem a szellemi hanyatlás jele, nem, ellenkezőleg, minden percet olyan gazdagnak, teljesnek, az élet minden pillanatát oly tartalmasnak érzem, hogy nem győzöm figyelni – csak körül kell néznem, az életet olvasom könyvek helyett, amelyekben ehhez képest csupa szegényes és közepes dolog történik…”
| |
| 3646. | [tulajdonos]: napló, megint | 2018-09-22 11:43 | Tegnap vásároltam egy naplót, szerzője Claude Mauriac, annak a François Mauriac-nak a fia, akit a minap úgy említettem, mint egy olyan könyv szerzőjét, amelynek utolsó oldalára újra és újra odalátogatok, ha egy kis megrendülésre vágyom.
Belelapoztam már több helyen is; érdekes szerkezete van: nem időrendben követik egymást a bejegyzések. Egy 1975-ös bejegyzés után simán jöhet egy 1944-es. Ma délelőtt viszont formabontó módon ez első oldalán nyitottam ki. A fordítást és a válogatást végző Bajomi Lázár Endre előszavával kezdődik a kötet, egészen pontosan ezzel a mondattal: „Illyés Gyula 1947 elején meglátogatta azt a kiváló francia írót, akit „korunkbeli nagy szellemnek” nevezett.” Ma reggel Deák Laci naplójának éppen Illyés Gyulát érintő részével kapcsolatban írtam valamit, most megint Illyés neve merül fel. Nyilvánvaló, hogy létezik egy olyan kulturális univerzum, amelynek vannak időnként elhalványodó csillagai, de hozzátartoznak a nagy egészhez, mert nélkülük minden másképpen lenne. Illyés Gyula mindenképpen ilyen. | |
| 3645. | [tulajdonos]: napló a naplónak | 2018-09-22 10:41 | Deák László költő 1987 végi naplóbejegyzésében teljes vehemenciával, keresetlen szavakkal esett neki az akkor már több mint négy éve halott Illyés Gyulának, azért kárhoztatva őt, hogy naplóiban az 1956-os forradalom és azt követő hónapok időszakáról egyetlen bejegyzése sincs.
Átfut az agyán, hogy esetleg Flóra óvatossága miatt van így, de az nem jut eszébe, hogy maga a rendszer, a lassan végnapjaiba érkező szocializmus nem tudta volna elviselni az Illyés Gyula által tartott tükörbeli képét.
Kár, hogy Deák László nem érhette meg az „Atlantisz sorsára jutottunk” címen megjelent naplót, mely Illyésnek a vonatkozó időszakban íródott feljegyzéseit tartalmazza.
| |
| 3644. | [tulajdonos]: hat/három | 2018-09-20 22:41 | | Kedves Miklós, köszönöm, világos és korrekt, amit írsz. | |
| 3643. | [tulajdonos]: javított utolsó bek. | 2018-09-20 22:39 | | Ami a költészet számomra legérvényesebbnek tekintett olvasatát illeti, általában hírneves szerzők általam fontosnak és pontosnak érzett gondolatait szoktam idézni, hátha valaki megérti, mit szeretnék általuk üzenni. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 3642. | weinberger: megjött a liftbe | [tulajdonos]: üzenet a liftbe | 2018-09-20 22:38 | Szükségszerűnek éppen nem nevezném, Tamás, amit az is bizonyít - amint az időben ki is fog derülni -, hogy a beküldött sorok többsége híján van a hat szótagos összecsengetésnek, és egyet sem küldtem vissza "javításra", ahogyan azt itt szokás kifejezni.
Örültem az eddigi részvételi kedvednek, ne hagyd továbbra sem, hogy lankadjon. Természetesen észlelem a hangulatod borúsabbra fordulását, sajnálom is. Az viszont, hogy kiírod magadból, nem hátrány. Igazad van abban, hogy magam is - talán most már valamivel ritkábban - megütök olykor kritikus hangot. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
|
