NAPLÓK: Baltazar Legutóbbi olvasó: 2025-04-27 20:41 Összes olvasás: 599364| 5947. | [tulajdonos]: interjú | 2025-04-27 13:35 | „Kanyargós és titokzatos, legyen az ösvény...”
– Beszélgetés Filip Tamással –
– Számos verseskötetei között hogyan született meg a Kafka bukósisakja...?
Sok évvel ezelőtt publikáltam egy hasonló kötetet, Mentés másképpen címmel. Ki akartam lépni a költőszerepből, és meg akartam mutatni az objektivitásnak szánt álarc mögötti magamat. Több személyességet vittem a jegyzeteimbe, mint általában a verseimbe. Alighanem ugyanez a késztetés működött bennem a Kafka bukósisakja összeállításakor is.
– Különbözik-e, s milyen szempontból a korábbi prózakötetétől?
Ez a kötet valószínűleg hasonlít is, de különbözik is a korábbi prózakötetemtől. Szerkesztetlenebb, mint az volt, mintha ezúttal beteljesíteném annak a munkacímét: Tűk a szénakazalban. Napló, de mellőzi az időrendiséget, konkrét időpontok csak elvétve szerepelnek benne, inkább csak annyi, hogy „ma”, „tegnap”, „nemrég”, ami egy örök jelenben bízó ember szemléletmódja. A naplójegyzetek szerintem nem is annyira a mindennapjaim történéseibe engednek bepillantást, hanem abba, ahogy én látom a világot, legalábbis azt a részét, amellyel találkozom, amely mutatja magát, számít a figyelmemre. Ezek lehetnek álmok is, különös összekapcsolódások dolgok, események között, műalkotások, váratlan megrendüléseim, játékok a nyelvvel, és hasonló dolgok. Van közöttük novellának tekinthető írás, esszé, és egészen rövid szöveg, nevezhetjük akár forgácsnak is.
– Voltak-e előképei, mintái... – szerzők a hazai, vagy világirodalomból, esetleg más műfajokból?
Általában véve nagyon vonzódom a naplókhoz, boldogan veszek bele Illyés Gyula, Márai Sándor, Karinthy Ferenc, Lázár Ervin naplóiba. Ami a Kafka bukósisakját illeti, az Európa Kiadó valahai Mérleg sorozatának két darabja volt a legfőbb ösztönzője, Cioran: Füzetek (1957 – 1972) és Canetti: Feljegyzések című kötete. Ezek szinte mindig a kezem ügyében vannak, varázslatos erejű műveknek tartom őket, világlátásuk mélyen megérint, észrevételeik felvillanyoznak, szüntelen hatnak rám még akkor is, amikor be vannak csukva. Ezeknek a könyveknek az erőterében próbáltam én is valami hasonlót létrehozni.
– A Kafka bukósisakját műhelynaplónak, személyes feljegyzéseknek, vagy kifejezetten olvasóközönségnek szánta?
A naplóírás, ha magas polcra tesszük, az eltűnő idővel való harc eszközeként is felfogható, de lehet egészen primer szükséglet is, az „én felmagasztalása”, de tekinthetjük éppenséggel az írói készségek karbantartására való eszköznek is. Hogy az enyém műhelynapló lenne? Ez egészen találó műfaji meghatározás, de a könyv sok részlete azért kibújik ez alól. Mindenkori szellemi, érzelmi állapotom, kapcsolódásaim lenyomata is. Amikor a feljegyzések születtek, különböző digitális felületeken egy részüket publikáltam, tehát már akkor is olvasóknak szántam őket, mivel arra gondoltam, elég érdekesek és egyediek ahhoz, hogy megszólítsanak másokat.
– A költői pálya indulása óta készít ilyen jellegű prózákat? Milyen gyakorisággal jegyzetel, és melyikből van több, versekből vagy az egyéb írásokból?
A naplóírás nálam gyakorlatilag egyszerre jelentkezett a versek írásával, de hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy kötetté formáljam a feljegyzéseimet. A Mentés másképpen, ha jól emlékszem, 2005 utolsó előtti napján jelent meg. Amúgy szinte mindig jegyzetelek, gyűjtögetek, ami elég fárasztó dolog, néha megmosolyogtat engem is, de nem tudok elszakadni ettől a késztetéstől.
– Érdekelnének a műfaji átmenetek... Miben látja a különbséget saját prózai és költői világaiban... ? Egyéb, „igazi” novellák, regények is rejtőznek-e még a fiókban, vagy tervei között?
A költői világom valószínűleg elég sajátos, gyakran úgy tekintek magamra, mint egy prózaíróra, aki érthetetlen módon versekbe gyúrja, tömöríti azt, amit megírhatna prózaként is. Irigylem is azokat a lírai költőket, akik „cselekmény” nélküli verseket tudnak írni, nekem ez csak nagyon ritkán sikerül. Amennyiben van hasonlóság a költeményekben való megszólalásom és a prózai írásaim között, annak feltehetően ez az oka. Szeretnék több prózát írni, de lelkialkatomnak a vers sokkal jobban megfelel. A vers gyorsan megszületik, a szerző azonnal érzi, hogy valamit létrehozott. A próza nagyobb türelmet, fegyelmezettséget igényel, egyikből sem állok túl jól, de azért bizakodom, hogy nem dobom be idő előtt a törülközőt.
– Legújabb verseskötete a Töredék Yoricknak, utalhat Tandorira ...? Beszélne a könyv szerkezetéről, koncepcióiról...?
Igen, nyilvánvaló az utalás Tandori korszakos jelentőségű kötetére. Az utalás azonban nem több mint egy pillantás felfelé, egy költészeti csúcsra. Yorick messze van Hamlettől, de sok közük van egymáshoz. A verseskötet a legutóbbi, a Nulladik nap óta született versek újabb darabjaiból állt össze, a korábbiak még várják, hogy megjelenjenek. Így előállt egy furcsaság, hiszen a 2021-2022 közötti időszak darabjai visszavisznek majd egy komorabb, sötétebb világba, de ennyi játék belefér az én történetembe is. Ráadásul csaknem egy újabb kötetnyi új vers is született a Töredék Yoricknak óta. Talán már a Yorick-kötet is egy oldottabb, személyesebb hangot intonál, de az azóta íródott verseim mindenképpen. Egy szerelem működik bennem, éltet, ösztökél, hogy megírjam. És hasonló működik a feleségemben is, Kégl Ildikóban, akivel épp a napokban állítottunk össze egy kéziratot, az egymáshoz írt, egymástól inspirált verseinkből, izgalmas lírai párbeszéd formájában. Jövő tavaszra ígérte a kiadó a megjelenést.
– A beszélgetés végén, önt idézve, azért még megkérdezném, hogy... „Hol vannak az írók, és hol / van a hozzájuk vezető éjszaka?”
Az írók itt vannak a szemünk előtt, de nem látjuk őket elég tisztán és világosan, ezért keressük azt az ösvényt, amely valahogy közelebb visz hozzájuk. És mindenképpen kanyargós legyen az ösvény, titokzatos, és feltétlenül éjszaka legyen az odatalálás napszakja, hiszen akkor az írónak és a látogatónak mesterséges fényre van szüksége, hogy lássák és értsék egymást.
Boldogh Dezső
| |
| 5946. | [tulajdonos]: 16 napja | 2025-04-27 13:01 | Ezzel szólítottam meg április 11-én a Versmaraton 20 órakor kezdődő beszélgetés résztvevőit és azokat, akik a helyszínen vagy online követték az eseményt.
******************************************************************
Nagyszerű költőkkel ülök egy asztalnál, most először a kérdező, a beszélgetőtárs szerepébe bújva. Kérem önöket, kérlek titeket, nézzétek el, ha gyakorlatlanságom időnként megérződik.
A Szépek és bolondok című film ugyan a labdarúgó játékvezetőkről és partjelzőkről szól, nem költőkről, de akár a költőkről is szólhatna, mert ők is szépek és bolondok, de legalább annyira irigylésre méltóak is, hiszen azt tehetik, amit szeretnek: verset írnak.
Amikor felkészültem erre az eseményre, eldöntöttem, hogy lesz néhány kérdés, amit semmilyen körülmények között nem teszek fel. Olyanok például, mint hogy miért írsz, min dolgozol, mik a terveid. Viszont: ha valaki, bármilyen kérdésemre éppen ezekről akar beszélni, boldogan fogadom.
Mivel egy antológia bemutatóján veszünk részt, úgy illik, hogy az abban szereplő verseitek legyenek a középpontban, én a verseitekből akarlak benneteket megismerni, a vers magjaiból sarjadjon ki a mai beszélgetés fája. Sőt: alfája és ómegája. | |
| 5945. | [tulajdonos]: versem románul | 2025-04-27 12:07 | Ha a versem angol fordítását megmutattam, akkor jöjjön a román nyelvű változat is.
A műfordításért Corina Știrb Coopernek vagyok hálás.
HOTEL SEVERUS
Din ce raft al magazinului din vis
te-ai întins către mine?
Cum ai ajuns să-l vezi
Pe cerșetorul din Zalău cu cămașă albă,
care nici nu și-a dat seama că cerșea
pentru că
se credea cel ce obţine totul?
Toate cărţile au devenit ale tale,
cuvintele bâjbâitoare, de asemenea.
Mâna mea rătăcitoare și-a găsit casa
în părul tău, doar ochilor mei deschiși
nu le ajunge sărbătoarea de tine.
Și îmi iubesc foamea de tine. Să-ţi
scriu poeme este o legănare nesfârșită,
și-i atât de maiestuos felul în care lumina ta
luminează venele din inima mea.
| |
| 5944. | [tulajdonos]: Hirtling | 2025-04-27 11:56 | | A Csáth-előadás egyik színésze Hirtling István volt, akivel ugyanabba az általános iskolába, a csepeli Kolozsvári utcaiba jártunk valaha. Amikor elhangzott a parancs, hogy "716-os számú Petőfi Sándor úttörőcsapat vigyázz!" -- mindig az ő harsonája szólt. Ahogy sétáltunk lefelé a lépcsőn tegnapi előadás után, láttam, hogy néhány kollégájával beszélget, rápillantottam, de nem léptem oda hozzá. Két évvel felettem járt, aligha emlékezne rám. | |
| 5943. | [tulajdonos]: tavasz | 2025-04-27 11:03 | Elkészült a PRIMĂVARA POEZIEI * A KÖLTÉSZET TAVASZA * SPRING OF POETRY 2025 című antológia. A május elején kezdődő zilahi fesztivál résztvevőitől egy-egy vers szerepel benne az eredeti nyelven, románul és angolul. Tőlem a Hotel Severus, amely megidézi a tavalyi fesztivált, pontosabban a találkozást azzal az asszonnyal, aki azóta a feleségem. Ez a vers angol változata, Gyermán-Tóth Márta nagyszerű fordításában.
HOTEL SEVERUS
From which shelf of the dream shop
did you stretch yourself to me?
How did you get to see
Zilah’s white-shirted beggar,
who didn’t even perceive
he was begging because he believed
he was the go-getter?
All the books became yours,
the groping words, too.
My wandering hand found its home
in your hair, only my fair eyes
cannot feast enough on you.
And I love my hunger for you. Writing
poems to you is an inexhaustible sway,
and so majestic the way your light
illuminates the veins within my heart. | |
| 5942. | [tulajdonos]: nézőtér | 2025-04-27 10:42 | | Hiába igyekeztünk, nem értünk oda 15 órára a Vígszínház Házi Színpadába. Valószínűleg ez volt tegnap, de lehet, hogy idén az egyetlen előadás, ami pontosan kezdődött. Ötperces késésünk nem tette lehetővé, hogy beülhessünk az akkorra már fekete függönnyel elhatárolt nézőtérre, csupán hallgathattuk a Csáth démonai első felvonását. Élmény volt így is, szerencsére. A szünet után beültünk a második felvonásra, s mivel a jegyek nem konkrét ülőhelyre szóltak, nem tudhattuk, ki hol ült korábban, nem lehet hatvan embert megkérdezni, hol van olyan hely, ahol korábban senki nem ült. Ez van, választottunk két helyet magunknak. Majd bejön egy asszony és leül egy helyet kihagyva mellém. Utána elkezdi magyarázni, hogy a helyünkön egy másik pár ült korábban. Addigra már pont elegem volt szeretett hazámból, és megkérdeztem, hogy netán az ügyvédje ennek a derék párnak, akit emleget. Váratlan lehetett számára az én némileg arcátlan megjegyzésem, és közölte, hogy nem. Amúgy mindenkinek jutott hely, és vagy tizenöt szék üresen maradt. De itt még nincs vége az elmegyógyintézeti hangulatnak, a feleségem mellett ülő fiatal csávó úgy vetette át az egyik lábát a másikon, hogy cipője egészen közel került a feleségemhez, udvariatlanul, pofátlanul és kihívóan. Erős szemkontaktust teremtettem a sráccal, és mondtam neki, hogy tegye a lábát a földre. Megtette. Jól tette, nagyon jól. | |
| 5941. | [tulajdonos]: pénz | 2025-04-27 10:20 | A spanyoloktól vagy éppen katalánoktól udvariasságot, segítőkészséget tapasztaltam, kedvesek, jóindulatúak. Az élet úgy hozta, hogy itthon magyarként, tegnap segítőkész lehettem egy turistával. A Westendben egy euróval a kezében megpróbált bejutni a mosdóba egy amerikai turista. A biztonsági őr mutatta, melyik a pénzérmés automata, de hiába, kellett volna egy kétszáz forintos érme. A nő tanácstalanságát látva adtam neki egyet, megörült, mutatta, hogy odaadja cserébe az egy eurós érmét, de mondtam neki, hogy a magyar pénzérme csak fél eurót ér, nem fogadhatom el. Még egyszer megköszönte.
| |
| 5940. | [tulajdonos]: bzdmg | 2025-04-27 10:08 | Amúgy egészen békés, nyugalmas, befogadó város, amelyben persze nagy kavargás van, a turisták seregének köszönhetően. A Sagrada Familia közelében az embersűrűs gigászi vadonban sokakhoz hasonlóan nem vettük észre, hogy a bicikliúton vagyunk, fényképezés, ámuldozás, amikor egy bevándorló külsejű biciklis fiatalember, minősíthetetlenül elkezd kekeckedni a feleségemmel, nyilván azt nehezményezve, hogy a nagy tömegben féllábbal a biciklisávban van. Ha fél méterrel odébb megy, semmi gond, de neki valamiért könnyebb volt megállni, és harminc centiméter távolságból kiabálni vele. Ráüvöltöttem, hogy legyen elég, mire tovább indult, majd újra megállt, mint aki vissza akar jönni, hogy a nála mintegy harminc kilóval nehezebb turistát lerendezze. Egy spanyol is keményen rászólt, a fiú tovább ment, de a vállán át félig visszafordulva felém köpött egy vaffanculót.
| |
| 5939. | [tulajdonos]: kocc | 2025-04-27 09:57 | Kíváncsi voltam, mennyire érezhetőek a bevándorlás következményei Barcelonában.
Az első élmény a repülőtérről a szálloda felé vezető taxiút során ért. Egy piros lámpánál a mögöttünk haladó autó beleütközött a taxinkba. Nem volt nagy dolog, de kicsi sem: egyértelműen érezhető volt a koccanás. Aztán mellénk hajtott az autó, a taxis (utólag megtudtuk, Fernando a neve) lehúzta az ablakot, mondott valamit az autóban ülőknek, majd visszahúzta az ablakot s mentünk tovább. A másik autóban három fekete fiú ült, széles mosollyal néztek a spanyol taxisofőrre, aki nyilván rájött, hogy a történetnek ezzel vége, nincs miről beszélni. | |
| 5938. | [tulajdonos]: egy év | 2025-04-26 10:49 | Ma egy éve találkoztam valakivel, aki megváltoztatta az életemet. Hálás vagyok érte a sorsnak. Sok verset írtam hozzá, ez az egyik.
Felnőtté tettél
Felnőtté tettél, aludni ment
bennem a durcás kisgyerek.
Még körbevesznek olcsó
játékaim, kérlek, hajítsd ki
mindet. Míg alszom, kék
krétával, hogy jól illjen rád
nyíló szememhez, rajzolj
körém egy új életet.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
