Simon Márton : Karodba víz

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2827 szerző 36772 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Tiszai P Imre
  Velük
Új maradandokkok

Tóth Gabriella: azok az idők
Szilágyi Erzsébet: Teremtés
Petz György: Gyermekkor, bérház emelet
Tóth János Janus: szárnytalan
Szakállas Zsolt: TALÁN AZ OVÁCIÓ szürrealista kispróza
Bánfai Zsolt: Viharmadár
Tamási József: séták a sárban
Tóth Gabriella: múltbéli anzix
Kosztolányi Mária: a róka
Petz György: Este előtt
FRISS FÓRUMOK

Péter Béla 17 perce
Szilasi Katalin 1 órája
M. Szabó Mihály 1 órája
DOKK_FAQ 3 órája
Mórotz Krisztina 13 órája
Albert Zsolt 13 órája
Kosztolányi Mária 17 órája
Vadas Tibor 18 órája
Nyári lászló 23 órája
Józsi Gyöngyi 1 napja
Gyors & Gyilkos 1 napja
Aranyi Gábor 1 napja
Gyurcsi - Zalán György 1 napja
Szakállas Zsolt 2 napja
Tóth Gabriella 2 napja
Filip Tamás 2 napja
Rigó Tibor 2 napja
Bátai Tibor 2 napja
Oláh Imre 2 napja
Bara Anna 2 napja
FRISS NAPLÓK

 Vendég 1 órája
Hetedíziglen 1 órája
Qui? 9 órája
Baltazar 11 órája
Játék backstage 14 órája
Etzel Mark Bartfelder 16 órája
Sorrento 17 órája
Bátai Tibor alkotói naplója 19 órája
történések 19 órája
Bara 1 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 1 napja
Ötvös Németh Edit naplója 1 napja
Gyurcsi 1 napja
Juli 1 napja
Conquistadores 1 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Simon Márton
Karodba víz

Karodba víz gyűlt, így mondták,
magyarázták megbolondult szerveid
mit csinálnak. Én csak azt láttam,
hogy megdagadt, elképzelhetetlenül.
Ott benne az víz, de mégis hol -
ez az értetlenségem megmaradt.
Isten útjai kifürkészhetetlenek,
ő csinálta ezt is: az volt ott
a karod, benne a víz, abban meg az isten.
Azután föltámasztották a kezeid, feküdtél
mintha csak nyújtózkodnál. A vizet
- gondolom - magaddal vitted.
A tenger, a monoton zúgás, amire gon-
dolni szoktam, ha nem tudok elaludni,
- bár ettől még sosem sikerült - ez jut eszembe.
És azóta bennem rejtőző visszhangjaid.
Nem tudom. Fáradtan, óvatosan veszem
elő a fájdalmat és nézem, mint egy képet.
Egy gyertya a tortán, üvöltök rajta vagy
ásítok, eldönthetetlen. Te nem látszol
csak a kezed, ami ringat; víz a fényt,
szemetet, bármit, önmagát.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Jelenkor, 2006/10


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-18 09:42 lista
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
2018-09-28 23:41 furim
2018-08-27 10:16 Vajdics Anikó -- kedvencek
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2019-12-08 11:34   új fórumbejegyzés: Péter Béla
2019-12-08 10:25   Napló: Vendég
2019-12-08 10:23   Napló: Hetedíziglen
2019-12-08 10:18   új fórumbejegyzés: Szilasi Katalin
2019-12-08 10:16   új fórumbejegyzés: Péter Béla
2019-12-08 10:06   új fórumbejegyzés: M. Szabó Mihály
2019-12-08 08:15   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2019-12-08 02:21   Napló: Qui?
2019-12-08 01:20   Napló: Qui?
2019-12-08 01:00   Napló: Qui?