AMOTT, HOL ÉLNEM KELLENE
Amott, hol élnem kellene,
úgy érzem, minden rendbe’.
Át se kell mennünk egymáshoz,
mindünknek át-érző lelke.
A dolgoknak furcsa nevük van,
nem pedig képzetük.
Silány árnyak, kuksolva ablakokban,
észrevétlen: elvesztik igézetük.
Hatalma árnyékába gyáván, le,
nem húzódhat senki se.
Mi csonka, azt ki lehet javítani,
s mindenkit élni hagyni: ez szabály.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2017-06-27 09:19:53
Utolsó módosítás ideje: 2017-06-27 09:19:53