TÉBOLY
Ki vár rám? Mi vár rám?
Gyere, ölelj át, gyere, duzzogok, gyere, nyisd ki a szám!
Szárazon úszok, ellöknek az angyalok.
Mindenkinek hátat fordítok. –
Vaskalapos, konok végszóra érkezz;
irigykedjenek a templomok…
Mocsok, mindenütt mocsok! –
Asszonyok, ti büszke asszonyok, lim-lomoktól alig láttok:
s ti liliomok, ezért nyíltok?
Jótevők, balgák, hancúrnak engedő cédák, lefogjatok! –
Még várok…
Kire?
Mire?
Talán egy erős kötélre, ami elbír.
Talán egy kósza hírre, felőled.
S te végszóra megérkezel.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2020-01-20 09:54:05
Utolsó módosítás ideje: 2020-01-20 09:54:05
