DOKK

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2829 szerző 37170 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Machó Zsófia
  Apokalipszis
Új maradandokkok

Kántor Zsolt: Gravírozás
Ötvös Németh Edit: átneveztelek
Bara Anna: a csend árnyékában
Albert Zsolt: CELLAINFORMÁCIÓ
Bártfai Attila Márk: 5
Kiss-Teleki Rita: Veszekszem
Petz György: Arany appendix
Vezsenyi Ildikó: Zsoltárok helyett
Albert Zsolt: ELTÉVEDNI INDULOK ÉS HA LEHET BELÉD SZALADNI
Nyári László: aranyszajha
FRISS FÓRUMOK

Szilasi Katalin 6 órája
Kiss Anna Mária 9 órája
Radics Zina 12 órája
Petz György 15 órája
Szakállas Zsolt 15 órája
Vezsenyi Ildikó 15 órája
Kosztolányi Mária 17 órája
Szücsi Csaba 17 órája
Bazsó Ádám 17 órája
Bara Anna 19 órája
Nyári László 21 órája
DOKK_FAQ 1 napja
Gyors & Gyilkos 2 napja
Szilágyi Erzsébet 2 napja
Szalay Károly 2 napja
Albert Zsolt 2 napja
Tálos Barbara 2 napja
Busznyák Imre 2 napja
Vajdics Anikó 2 napja
Király Ferenc 2 napja
FRISS NAPLÓK

 Kicsi Ólomkatona 8 órája
Játék backstage 9 órája
Hetedíziglen 16 órája
Bara 20 órája
nélküled 20 órája
fejlakók 21 órája
fejlakók... 21 órája
A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS 1 napja
az utolsó alma 1 napja
Conquistadores 1 napja
Bátai Tibor alkotói naplója 1 napja
törmelék 1 napja
Pssz!Ich-ézis 1 napja
történések 1 napja
Ötvös Németh Edit naplója 1 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK
nélküled bloggernek 3 feldolgozatlan üzenete van.
Kezelésükhöz itt léphet be.


NAPLÓK: nélküled
Legutóbbi olvasó: 2020-06-02 06:11 Összes olvasás: 98582

Korábbi hozzászólások:  
1274. [tulajdonos]: dokk2020-06-01 09:48
Úgy látom, megint 'jól meg lett keverve", s várhatóan most megint jön a cirkusz, amikor a verseknél fontosabb dolgok randalíroznak majd ismét.

De azért csak szóvá teszem, ami piszkál egy ideje. Szóval, számomra visszatetsző ez az új jelenség, h a szerki meóz, aztán nem dönt, hanem tartózkodik. Vagy egyelőre nem nyilvánít véleményt. Vagy előbb kíváncsi a szerkesztőtársak véleményére.

Nem vagyok ős-DOKK-os, a hőskorban nem voltam itt, csak a leszállóágát kaptam el, azt is passzív szemlélőként. (2009) De ez egy új módi. Ami szerintem nem jó.

Nyelvvizsgáztatok. Ott, egy-egy szóbeli felelet minél objektívebb megítélése érdekében a két vizsgáztatónak nem szabad a pontjait megbeszélni, egymáshoz igazítani. Mert a több szemtől nem feltétlen többet fog látni, hanem igazodik a másik véleményéhez. A csoportkohézió szép és fontos dolog. De osztályfőnökként s tudom, hogy hogyan tud érvényre jutni mindenki (a lehető legtöbb) gyerek véleménye. Nem úgy, h 'együtt megbeszéljük', ahogyan ezt a hagyományos osztályfőnökök teszik. Az is eredményez egy közösségi véleményt: a hangadókét, akikkel nem mernek szembemenni.

Többször is elképzeltem mostanában, milyen jó és tanulságos tudna lenni, ha a versek fölött nem lennének láthatóak a nevek, és a szerkesztőknek úgy bírálnák el őket. És nem lenne opció a tartózkodás, (amiről személy szerint nem vagyok nagy véleménnyel amúgy sem). Egyszóval, ha tényleg a vers 'győzne meg' olvasókat. Mert pl a saját esetemben is zavart, ha a mögöttes sztori itt a naplóban belejátszott az értékelésbe.

Még egy, ha már benne vagyok. Máskor is voltak már rossz periódusaim, mikor hosszú ideig semmi érdemlegeset nem írtam, de eddig sose éreztem azt, h emiatt be lennék skatulyázva. Hogy ez összefügg-e a csoportkonszenzusos véleményalkotás megjelenésével, azt nem tudom. (Lehet, h nem.)

1273. [tulajdonos]: t2020-05-29 12:03
I am no less in love with him than I was a year ago. I saw him yesterday, stone-faced, stretched skin on his bones, no gentleness, no joy, no sign of a heart about him. Disillusioned, perhaps. I would find no mercy with him if we met. But we won’t.

I started biking 3 days ago and while I was riding through the rich smell+sight mixture of the countryside all sorts of time fragments were floating through me, frozen moments of childhood mixed with his eyes. His eyes, always. Seen even when not seen. Gentle and unreachable.

There has been an absence always. That is what I have tried to fill with my former beloved ones too. It remains. But through the haze of May blossoming and blazing around me, I felt that none of them had been such a perfect match as him. Even if.

That was one reality, seeing him was quite another. It smashed those gentle eyes. And made me realise that I feel what I feel towards that person whatever he is. I had been afraid that I would suffer: I didn’t. (It was only luck.) I didn’t feel that warm glow around my heart that used to be love. I could see that the distance between us is final. That there is nothing else, just that distance. My mental images of him must fall dead into it. I cannot feel what I feel, I cannot imagine him in any place in my mind.

And, yet, I also knew that I could watch that face for a lifetime. Even if. Others don't love the way I do. (I may be mental, after all.) It doesn't make sense and definitely has not made me a better person. It has made me worse. It is an end in itself, nothing more. And, also, it is a fact that I cannot change.

1272. [tulajdonos]: ----2020-05-28 09:02
A jó büdös életbe már, h ezt a kib*tt iskolát úgy kell szervezni még virtuálisan is, h minél több szenvedés kihozható legyen ebből a hátralévő időből. Hogy mi a büdös francért nem szenvedtem még eleget, h milyen kurvára lehet abban bízni, h a vezetőség majd megteremt minden lehetséges alkalmat a felesleges, simán kikerülhető szenvedésre. Különösen izgalmas lesz. Még csúnyábbat is tudnék.
Nem, nincs a szenvedésnek vége. Még jön két-három, ha az igazgatónőn múlik, hat-hét adag. Én hülye, h azt hittem, megúszhatom ennyivel. Jön újra ugyanaz a szar még hatszor. És nem látom, mit tehetnék, h kikerüljem.

1271. [tulajdonos]: gőzöm se2020-05-27 22:23
Az egyik igazság az, h nem írtam hozzá egy verset se. Mármint egy jót/valamirevalót sem. Másrészt viszont, ahogy ma rájöttem, mert kerestem vmit, s áttúrtam az írásaimat, írtam hozzá egy egész csokorra való, semmirekellő költeményt. A szintet nem üti meg egy se, ha némelyikről az értetlen olvasó azt mondaná, még csak nem is vers. Sztem azok, csak nem jók. És zavarnak. Gőzöm sincs, mit kezdjek velük.

Pl:

Hát akkor nem fogunk beszélni.
Mégsem mondom el, amit szavak nélkül
meg se próbáltam, bár velük se tudnék,
mert rád valahogy nincsenek szavak.
Persze, lenne azért néhány közhely, amit
szívesen említettem volna, hátha örülsz,
és amiket, úgy adódott, nem mondtam még senkinek.
De van bennem egy csomó mondat,
ami azzal kezdődik: úgyse.
Gondolom, idővel ők győznek majd,
és ami olyan nehéz volt a napvilágnál néha,
annyira zavarba ejtő, hogy mint mesében a fésűt,
hogy erdő legyen belőle, dobáltam a távolságot közénk,
arról belátom majd, hogy ott se volt,
mert amerre a szem ellát ,nem lesz más, csak az erdő.
Akkor háttal is kiválasztom a hangod
száz másik közül, és nem kell többet
rád néznem ahhoz, hogy lássalak.

1270. [tulajdonos]: analóg2020-05-27 15:33
Válaszok pedig vannak. Szépen, vagy rendetlenebbül csomagolva, személyre szabottan akár (az kicsit drágább), vagy a konfekciós egyméret. Gondolva van mindenre, amire érdemes. Korcsoportra, nemre, igenre (úh!), gazdasági és társadalmi helyzetre, már amit jó tudni róla, az ezekhez köthető önhiedelmekre, aspirációkra, a vágyak jól ismert tárházára, a kínok színes választékára, (ahol a megoldások pofonegyszerűsége önmagáért beszél), minden megvan, higgye el. Szóval, ha ezek után nem kap a kérdésére, nem arra válaszolnak netán, amit kérdez, akkor, bizony a kérdése rossz, a kiindulási alap, s ki kell mondani, sajnálattal, hogy a kérdező nem e világban gyökerez. Tessék áttelepíteni azokat a gyökereket, fazonírozni a gáttalan elmét, különben ne csodálkozzék, h tátog itt partra vetve, holmi élővízre szomjasan, valódi világot hörpinteni vágyva, miközben csorog alá, csorog, miközben vad, habzó nyálú tengerek, miközben itt még az ég is tajtékos és zúgnak a habok: az Élet. Vagy valami azzal analóg.

1269. [tulajdonos]: Anna Katage2020-05-26 22:45
Egy ház elé ért. Csupa üszök minden, szitál vmi finom szürke por. Leült és most vár türelmesen. Valaki a ház ablakából figyeli. Már nem tudom, melyikük vagy Te és melyik én. Aggódom érted néha.

Nem baj, h minek látszik. Elüldögélek itt a ebben a másik, mégis valódi világban (a la Haruki Murakami) és amíg a porba írom a neved, érted. Nem hiszel másnak, csak saját belső önmagadnak. Valami megcsillan az ujjaim között, de nem találom meg újra.

Nincs átjárás a világok között. Ezért lehet, hogy árnyékod megjelenik a falon, ami szoba volt egykor. Ha vezetne út ide, nem tenném meg veled, h erre a halott tájra kívánjalak. De ha lemondok rólad, megjelensz. Azt hiszem, ezt valahol tudtuk mind a ketten.

Itt halott vagyok, amott nem tudok rólad. Ezek csak egy halott álmai.

1268. [tulajdonos]: drunk2020-05-24 20:29
No, most részeg vagyok. Egész konkrétan aknasugatagi áfonya pálinkából ittam ( számomra) tetemes mennyiséget, merthogy női okokból már megint rettenetesen fájt a hasam. 38 éve ezt csinálja.
Részeg állapotomban sütöttem egy rakat palacsintát, amit józanul elképzelni sem tudtam volna, de Áronnal ez van, mióta megvan: nem viselem el, h csalódást okozzak neki.
Továbbá kivittem a szelektív szemetet, meg rendbe raktam a konyhát.
Jut eszembe, az egész bejegyzés arról szólt volna, h miből merítek erőt. Elolvastam a fiam egyik kedvenc könyvét, Stephen King-től a Ragyogást. Örültem, h tetszett. A világ nem szeret téged, de azért őrizd a szeretetet magadban, de közben azért ne hagyd magad, teljesen vállalható.
De az erő, ami végül is a könyvben is ott van, h néha az ember összefut másokkal is, akikben ott a ragyogás. Ó, nem törvényszerűen, de megadadhatik.
És adminisztrálom Moly-on, h elolvastam, s az én ( rendhagyó) szerzetes ismerősöm lájkolja. Stephen King-et. Na, ez ajándék.

1267. [tulajdonos]: n2020-05-23 10:55
Nincsen számomra hely.

1266. [tulajdonos]: futility2020-05-22 10:34
I am waiting for the day
when the sudden, unexpected sight of your face
like running into you on the street
or seeing you walking by
will not lead to any reaction
I am waiting for the day
when you cease to exist as a miracle
when you are like everyone else
a book closed at least to me
a riddle unsolved which is no business of mine
something remotely beautiful maybe
whose beauty not cutting into me any more
and on that same first day
when I triumph at feeling nothing about you
I will be swept over by some sadness
at the futility of all things ever felt


1265. [tulajdonos]: d2020-05-21 20:19
I am a book never read
a language unspoken
an object for a purpose
never put to use


Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2020-02-26 09:25 lista
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
2018-09-28 23:41 furim
2018-08-27 10:16 Vajdics Anikó -- kedvencek
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2020-06-02 00:26       ÚJ bírálandokk-VERS: Petz György Az elbocsátott szelíd (B. M. - nek)
2020-06-01 23:55   új fórumbejegyzés: Szilasi Katalin
2020-06-01 22:03   Napló: Kicsi Ólomkatona
2020-06-01 21:28   új fórumbejegyzés: Szilasi Katalin
2020-06-01 21:26   Napló: Játék backstage
2020-06-01 21:18       ÚJ bírálandokk-VERS: Szilasi Katalin szabadon
2020-06-01 20:36   új fórumbejegyzés: Kiss Anna Mária
2020-06-01 17:46   új fórumbejegyzés: Radics Zina
2020-06-01 15:49       ÚJ bírálandokk-VERS: Kiss-Teleki Rita Már nem jön
2020-06-01 15:06   új fórumbejegyzés: Kiss Anna Mária