DOKK

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2837 szerző 38142 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Szakács Eszter
  Ébredések
Új maradandokkok

Tóth Gabriella: sóhaj
Egry Artúr: kilenc dal a gát utcából
Tóth János Janus: Tó-part-fény (reflexvers)
Bátai Tibor: Fülszöveg [E/2-ben]
Kiss-Teleki Rita: De jó is lehetne
Zsolt Szakállas: NEM BAJLÓDOM ÉN
Tóth János Janus: Maga ellen (reflexvers)
Bara Anna: ámítás
Kiss-Teleki Rita: A kert is
Tóth János Janus: mű-velet
FRISS FÓRUMOK

Francesco de Orellana 8 perce
Markovics Anita 7 órája
DOKK_FAQ 9 órája
Nagyító 11 órája
Albert Zsolt 12 órája
Egry Artúr 1 napja
Kiss-Teleki Rita 1 napja
Bátai Tibor 3 napja
Kosztolányi Mária 3 napja
Valyon László 3 napja
Tóth János Janus 3 napja
Ötvös Németh Edit 4 napja
Bara Anna 4 napja
Karaffa Gyula 5 napja
Gyors & Gyilkos 5 napja
Szilasi Katalin 8 napja
Konta Ildikó 10 napja
Busznyák Imre 11 napja
Tóth Gabriella 11 napja
Debreczeny György 23 napja
FRISS NAPLÓK

 nélküled 2 órája
Hetedíziglen 4 órája
törmelék 11 órája
Etzel Mark Bartfelder 22 órája
Janus naplója 23 órája
A vádlottak padján 1 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 1 napja
Baltazar 2 napja
Conquistadores 2 napja
N. D. S. L. (Vajdics Anikó) 2 napja
PÁLÓCZI: BRÜSSZELI CSIPKE 2 napja
ELKÉPZELHETŐ 2 napja
Felvil.levelek (feladó:random) 2 napja
mix 3 napja
az univerzum szélén 3 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK
nélküled bloggernek 3 feldolgozatlan üzenete van.
Kezelésükhöz itt léphet be.


NAPLÓK: nélküled
Legutóbbi olvasó: 2022-05-21 21:46 Összes olvasás: 138491

Korábbi hozzászólások:  
1499. [tulajdonos]: x2022-05-21 19:19
Az úgy szeret(lek), ahogy vagy, ami minden, csak nem vigasztalás, ma olvastam vmit, ami viszont gyakorlati:

"Melléd állok úgy, ahogy vagyok." (Fekete Ágnes)

1498. [tulajdonos]: tidying up2022-05-17 22:41

A 2 év annyiban igaz a szerelmeimre, h kb 2 év távollét kell ahhoz h nagyjából fájdalommentes legyen. Már majdnem egy évnél járok, bőven az elviselhetőn belül van, nagy jót tett velem azzal, h elment. De azért nem dob fel, h mgis az lett, amit drága volt barátném már az első év után belengetett: ebben csak annak lehet örülni, h elmúlik végre, a belőle kihozható maximum az, ha már végre nincs.

Btw, ez volt az uccsó szerelem az életemben. Mind ilyen volt, mint ez: egyetlen szerelmem se szeretett viszont. Kamaszkorom hajnalán nem gondoltam volna, h ez lehetséges. Egyébként erjed bennem az ezzel kapcsolatos összegző tudás, csak még nem tudom, mi lesz belőle a lényeg.

Ahhoz az egyetlen férfihez mentem feleségül, aki képes volt szeretni engem. Ez lehet, h túlzásnak tűnik, pedig tény. S mivel engem nem lehet reménytelenül szeretni, se barátnak, se szeretőnek, mert nem viselem el, h vki miattam szenvedjen, azt hiszem, boldoggá tudtam tenni. (Néhány éves szünettel, aminek egyik mélypontja után hozott öszve a sors az ifjú úrral.) Úgyhogy mostanában egyre több ilyen típusú szerelmes/szeretős verset mentettem le. Ezek szólnak arról, ami még mindig érték az életemben a vagon szarral szemben.

Hogy aztán az a másik kísértő, viszonzatlan, 40 éven át visszatérően megkínzó 'szerelem' mi a fasz volt, azt nem tudom.

1497. [tulajdonos]: one2022-05-10 17:59
one that doesn't start does never end
one that hasn't been will never leave
one that has no place, no excuse, returns and stays
staring blankly into the void that
has always been there except for once
when you chose to sit next to me

1496. [tulajdonos]: gr2022-05-01 19:32
Masszív öngyűlöletem van, s ez csak rosszabb lesz ezután, jobb már nem. Hacsak némi uralmat nem sikerül nyernem a testem felett, sportoláshoz eleget.
A pályázathoz kellettek képek, s mivel rengeteg készült, hirtelen felindulásból feltöltöttem a gépre az összes telómon találhatót, s a videókat. S szembesültem a walesi tengerben úszós videómmal, ami még azelőtt készült rólam, h ifjúúr visszautasított volna. Elviselhetetlenül undorítónak, egy förmedvénynek láttam nemcsak a testem, mert az csak annyi, h túlsúlyos és öreg, de főleg az arcomat. Szégyenletes, a festett hajam, a műfogaim, a behízott képem. Kínos rám nézni. Tényleg nem tudom, h mások hogy tudnak elviselni. És hogy hogy a kurva életbe gondolhattam egy másodpercig is, h engem vonzónak találhat bárki? Ő meg pláne. Groteszk vagyok. Nagyon-nagyon szégyellem magam utólag.

1495. [tulajdonos]: diary2022-04-19 10:06
Miután felmerült, h lélektani okokból (closure) kihajítsam a 2017 óta vezetett piros füzetem, megkerestem benne a nyáron könyvesboltból fejben kilopott verset. És közvetlen utána ezt találtam:

Miért vagyok itt? Somehow most questions are false.

1. him - what to do with real desire, how to kill sg that makes you alive
2. to gain some control over my life
3. a meaningful life
4. to make the choices that I'm meant to make
5. to be a better, more supportive, understamnding mother
6. to make the most of my marriage (?)

Az első kivételével, ami többé nem aktuális, a célok ugyanazok.

1494. [tulajdonos]: alapvetések2022-04-17 13:51
1. Nem esem depresszióba, mert az nem tesz jót a közérzetemnek.
2. Hasonló okok miatt (is) öngyiloktól is eltekintek.
3. Ami adva van, hogy cella. Eddig is, innentől is. És hogy ez nem fog változni. Innen fogom nézni azt is, többek között, h mások élnek.
4. A tulipánok pirosa, a leveleken átszűrődő fény, a sziromlepte járda kontextustól független ott van. Nem következik belőlük semmi. Nem mutatnak utat. Adott pillanatban segíthetnek csöppet. Ennyi a szemmel látható erőforrás.
5. A legfőbb, még mindig működő örömforrás, ha segíteni tudok bárkinek. Akár banális módon.
6. Életben az tart és tölt fel, ha kiírom, megfogalmazom azt, ami van.

(A két utolsó tapasztalati. Így működöm.)

1493. [tulajdonos]: Saturday2022-04-16 18:05
Voltam Szabó T. Anna költői estjén Szegeden. Tavaszi szünet van, azért fért bele az időkben. Ő idézett ebből a versből is. Amitől sírva fakadtam. Elveszett vagyok.

https://youtu.be/pbay1Hfo8tw

1492. [tulajdonos]: in essence2022-04-13 10:03
Tegnap átküldték a tablótervezetet, természetesen emailben. Hagyományosan minden végzős osztály minden őket valaha is tanító tanárával együtt rajta van. A tanarak névsor szerint. Úgyhogy ott vagyok az úr mellett, ő ragyog, szó szerint, én meg úgy nézek ki, mint egy vízihulla. (Nagyon beteg voltam aznap, mikor fotóztak.) De nem is ez hozta vissza a tavalyi és az azt megelőző évet teljes szépségében. Hanem az, mikor felfedeztem, h gyönyörű, ifjú kolléganő, aki tavaly még a névsort zárta, azóta viszont férjhez ment és anya lett, a férjezett neve kapcsán előrébb rukkolt, és na, pont kinek a képe alatt kötött ki? Hát persze, hogy ott mosolyog a fiatalúr alatt. Akinek jobbján viszont az anyja.

Ettől az egész összeállítástól annyira rosszul lettem, h majdnem hánynom kellett. Ha hinnék a kaján, ártó szellemekben, itt lenne az alkalom. Mert ebben az egész képben benne van az egész sztori esszenciája. S a műfaja is, azzal, h tabló. (All that pretense.) Nem fogom többet megnézni. Se ezt, se azt, aminek sikerült sűrítménye, nem fogom megnézni többet önmagamban.


1491. [tulajdonos]: nem mintha2022-04-11 20:45
eltűntél.
a folyosón közeledve,
bizonyos ajtókon túl,
bizonyos székeken ülve
nem vagy ott.
kivesztél az emlékekből
is lassan, hiába idézném föl,
hogy is volt, mikor a közelemben
ültél, vagy álltál velem szemben,
hogy rám néztél talán
így vagy úgy, már nem megy,
mert nem jelensz meg,
te, a múlt.
csak mint ma is,
ha össze vagyok törve,
és kapaszkodnék
csip-csup örömbe,
fénybe, panelablakon,
ha villan, felragyog a levelek
élén, a házfalon,
az esőcseppekbe,
ahogy száraz arcomra hullnak,
téged őrizlek.
a hiányt,
ami testet öltött,
elment, de volt
és marad.

***
Sok ilyet nem fogok csinálni. Mert egyébként nyugvóponton van (legalább ez) a téma bennem, de versikével sikerült magam megint belenavigálni abba, h tudom, ha eszébe villanok egyszer-egyszer netán, akkor utál, illetve, h ... hát én le nem írom az egész katyvaszt megint, ami felkavaródott bennem, mert már annyiszor, de egy kurva reményteli dolog nincs benne, az biztos. Úgyhogy vele kapcsolatos szerelmi költészetem ezennel lezárom, kiiktatom a fényből, esőből. A hiány lesz személytelen. Az amúgy is a realitás. Illetve az is volt.


1490. [tulajdonos]: t2022-04-11 15:49
eltűntél
a folyosón közeledve
bizonyos ajtókon túl
bizonyos székeken ülve
nem vagy ott.
kivesztél az emlékekből
is lassan, hiába idézném föl,
hogy is volt, mikor a közelemben
ültél, vagy álltál velem szemben,
hogy rám néztél talán
így vagy úgy, már nem megy,
mert nem jelensz meg,
te a múlt.
csak mikor, mint ma is,
össze vagyok törve,
és belekapaszkodok
a csip-csup örömbe,
a fénybe, ahogy megvillan
a kocsik tetején, felragyog
a levelek élén, az esőcseppekbe,
ahogy az arcomba hullnak,
téged őrizlek ilyenkor
ameddig még tudlak.





Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2022-05-21 21:40   új fórumbejegyzés: Francesco de Orellana
2022-05-21 19:19   Napló: nélküled
2022-05-21 17:33   Napló: Hetedíziglen
2022-05-21 17:22   Napló: Hetedíziglen
2022-05-21 15:28   Napló: Hetedíziglen
2022-05-21 15:27   Napló: Hetedíziglen
2022-05-21 15:27   Napló: Hetedíziglen
2022-05-21 15:27   Napló: Hetedíziglen
2022-05-21 15:27   Napló: Hetedíziglen
2022-05-21 15:27   Napló: Hetedíziglen