DOKK

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2827 szerző 36724 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Dunajcsik Mátyás
  Plein air
Új maradandokkok

Szilasi Katalin: Krizantém
Petz György: Ég
Sági Ferenc Dénes: sajnálom Ferenc
Vajdics Anikó: Pessoa non grata (ante mortem)
Bara Anna: Kerestelek...
Kosztolányi Mária: nem gyereknek való
Kiss Anna Mária: Tudósítás a viharról
Sági Ferenc Dénes: generációs probléma
Bánfai Zsolt: Nehéz szívvel
Lantos Tímea: Kertek alatt
FRISS FÓRUMOK

Busznyák Imre 6 órája
Böröczki Mihály 6 órája
DOKK_FAQ 10 órája
Nagyító 10 órája
Gulisio Tímea 10 órája
Gyors & Gyilkos 11 órája
Szilágyi Erzsébet 14 órája
Misinszki Hanna 1 napja
Tóth Gabriella 1 napja
Szilasi Katalin 1 napja
Filip Tamás 2 napja
Jónásné Göncz Zsuzsánna 2 napja
Aranyi Gábor 3 napja
Ötvös Németh Edit 3 napja
Szoboszlai Judit 4 napja
Bánfai Zsolt 4 napja
Nagy Katalin Erzsébet 4 napja
Kiss Anna Mária 4 napja
Mórotz Krisztina 5 napja
Csapó Angéla 5 napja
FRISS NAPLÓK

 Baltazar 52 perce
Vezsenyi Ildikó Naplója 10 órája
Hetedíziglen 10 órája
Sorrento 11 órája
nélküled 13 órája
Bátai Tibor alkotói naplója 19 órája
útinapló 19 órája
N. D. S. L. (Vajdics Anikó) 22 órája
Qui? 1 napja
történések 1 napja
PIMP 1 napja
az utolsó alma 1 napja
Zúzmara 1 napja
leállósáv 1 napja
Bara 1 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: fejlakók
Legutóbbi olvasó: 2019-11-13 06:30 Összes olvasás: 96851

Korábbi hozzászólások:  
1016. [tulajdonos]: Tetris2019-11-03 11:49

- Mit mondanál?
- Ha megkérdezné? Mindent vagy semmit.

Az első nap. A bemutatkozáskor. Azt mondta a főnök, hogy utál nőkkel dolgozni, egy undorító faj és hányingere van tőlük. Mindezt úgy, hogy ő is nő. Általánosságban öt-hat nő dolgozik együtt plusz még egy, aki történetesen férfi. Délelőtt és délután. Mit gondoltam volna? Az szép. Jó helyre kerültem! Miután a cukrászdából eljöttem, tervezgettem én s hozta ezt az élet. Jó rendben, átmenetileg jó lesz. Ez vagy egy hónap, vagy egy év. Mentem is minden nap, s vittem magammal a reggeli imámat, jó kedvemet, őszinteségemet. Barátságosnak találtam mindenkit nem is értettem miről beszél a főnök. Egy két hét és fura érzéseim kezdtek támadni. Persze, hogy valaki mindig egy kicsit közelebb van és súg. El akarnak küldeni de én mondtam, hogy hiszek benned és segítek.
Jön a feketeleves. Nehogy telibe találjon kicsit hátrébb léptem s távolabbról figyeltem. Persze, hogy nem úgy megy. Mikor látja, hogy elrontom, nem jön mondani, hol rontom el, vagy miért, hanem gúnyosan röhögnek. Amikor egyikük jobbról másikuk balról áll s rólam nem velem beszélnek. Úgy van kialakítva, hogy a reggelizés a kávézás a cigizés mindig együtt történik. Kriszta volt az első, aki felállt az asztaltól, nyomja a kávét, mellettem vár. Felnézek rá; -Kriszta azt szeretném kérni, ha velem van problémád nekem mondjad légyszíves, mert elég kellemetlen így hallani magamról, miközben melletted vagyok. Persze szabadkozott. Rám fogják, hogy hátráltatom őket s ezért nem haladunk. Maradtam hát tovább egy két órát, ha már miattam vagyunk elmaradva, akkor vállalom. Sokkal később derült ki, hogy ez amúgy túlórapénz. Sírtam. Itthon esténként, hogy miért? Mindenkiben láttam valami jót, ami tetszik, ami tiszteletre méltó, valami ami szép és ehhez ragaszkodtam. Nem érdekel! Nem húztok le a szintetekre! Azért sem leszek olyan, mint ti! Eltelt ezzel néhány nap de azért a feszültség mégiscsak nőtt és a csata ideje el is érkezett. Fel is voltam már készülve már csak az adott pillanatot figyeltem, jött is, megfordultam sétámból, épp mindenkivel szemben találtam magam és kiálltam magamért.
A következő nap mikor kettesben maradtunk csatázómmal, azt mondta: - Figyelj. Ez amit veled csinálunk semmi, ahhoz képest, amit velünk csinált a Marika. Te őt nem ismered. Nem rég ment el.
Mi van?! Az állam leesett de ez a szememben nem látszott. Egy hónap csend, amiben valami azért még mindig morajlott. Kriszta azt hitte tudja leplezni az érzéseit, pedig olyan látványos volt, ahogy a nyakától kezdve jön fel a pír az arcába s mint egy pulykakakas vörösödik el. Aztán robban. Tudtam, hogy nem bír engem, csak legyen béke címszóval azért szól hozzám is de a hangja elárulta. Elejtettem egy viccet. Ártatlan volt más is hallotta de elrohant, sírva fakadt. Utána mentem és mondtam, hogy ne haragudj nem akartalak megbántani. Nem fogadta. Elment. Amúgy is végzett. A Morajlás zúgásba ment át a következő napokban a viccelődés és nyugalom álarca mögött. Végül kiáradt. Sírtam megint, semmi sem változik, nem bírom. El akartam jönni és elővettem a mérleget. Öt percre van tőlem. Végül is könnyű, kiszámítható, azaz lehet mellé tervezni. Járhatok a képzésre és sportolni. Jut is, marad is. Van ettől jobb ebben a pillanatban? Akkor ennyi. Ragaszkodni ahhoz, aki vagyok, megtenni mindent a tőlem telhető legjobb módon, elfogadni, felülemelkedni, csendben lenni, imádkozni, s ha kell, csatába menni de itt maradni, nem menekülni.
A szabadnapon levő kolléganőt behívta a főnök, mint az oviba, hogy valami rendet tegyen, mint rangidős és hozzá közel álló, akinek azt a tanácsot adta, hogy, -Velük ne barátkozz! és szinte a lányom lehetne, jöjjön. Kávézunk és beszélgetünk. Probléma van a munka minőségével, az idővel, egymással, mindennel. És tényleg. Úgy jönnek reggel, mint akit kivégzésre visznek. Pedig nem nehéz. Miután mindenki elmondta a magáét engem kérdeztek. - Nyolc órát töltünk együtt. Többet, mint a családunkkal. Hatan vagyunk és nem tudunk egymásra odafigyelve békességben és vidámságban dolgozni.? Figyelj Kriszta nem szándékosan csináltam rosszul, ellenben te, hogy visszaadd és bosszút állj szándékosan tetted. Nagyon tisztelem ahogy a kisfiadat neveled abban a különös és nehézkes családi állapotban annak ellenére, amin már keresztül mentél, hogy kiállításra horgolsz és szorgalmas vagy. Hogy most ilyen vagy ezért én nem húzom rád a gyűlöletemet, továbbra is szeretlek és tisztellek csak nem értem, miért vagy, vagytok velem ilyenek? És mindenkiről elmondtam miért kedvelem.
Kriszta költözésben volt és végül innen is elment. Úgy váltunk el, hogy egy ilyen dühkitörés után lejött az emeletről velem szemben megállt, a kisujját nyújtotta, mint gyermekként s hozzá a mondókát, "Béke béke legyen béke" vagy valami ilyesmit. Megöleltem és mindketten megnyugodtunk.
Időközben szépen betanítottam magam minden egyes feladatra külön-külön, az egészre egy szisztémát dolgoztam ki és érdekes módon mindent meglehet szebben jobban és gyorsabban csinálni. Ez, egy minőségi változás. Nagyon örvendtem, hogy mégsem vagyok annyira hülye, csak egyszerűen van egy légkör amiben tudok létezni és van amiben nem. Így már lehet jobban érezni magam.
Mikor valaki elmegy, kell helyette másik és már ketten is elmentek. Elment Zsófi is, az a finom kis lélek. Kicsinálták.
Eljött a béke ideje, a nyugalom szigete, s jöttek újak. S úgy foglalkoztam velük, ahogy magamnak kívántam volna. Mert akkor nem néhány hét, hanem néhány óra vagy egy perc. Micsoda körök! Eltelt egy év, sokat beszélgetünk, jó a kedvünk, egymást felköszöntjük és van olyan gondolatom, melyet úgy adnak tovább, mintha bennük született volna meg. Végül is, a megértés megszületés, hiszen fény. Na mindegy. A főnök is változáson megy keresztül. Szelídül. Mi nem igen beszélgetünk. Megvagyunk. Már nem jön ordítani, mint a vadszamár megalázó szavakat használva. Olyan jó látni, mikor visszafogja magát és a hangjával a hangszínével korrigál. Tudjuk milyen ez. Rólam akkor beszéltek főleg, mikor nem voltam ott Nyilván. Nem is az a baj, ha beszélnek az emberről, hanem ha utálattal teszik. Azt lehet érezni. Velem végül is senki sem kiabált. Amolyan csendes gyilkosok akartak lenni.
Most hárman stabilan, három változó mindig van és van beugrós. Eltelt így másfél év.
Jött egy új ember, aki mint férfi felkeltette valaki érdeklődését és megindult a bomlasztás.

Az új ember

Jött a nagy hangjával meg a mázzal, hogy ő micsoda csődör, mennyi mindent tud és mennyi midennel foglalozik, kicsit festi magát. Negyvenes éveiben jár, már felnőtt lányai vannak, akiket egyedül nevelt fel végül kisiskolás koruktól, mert a felesége elhagyta.
Azt látom, hogy úgy érzi, az ő munkája privilégium, ő egy mester és ebben él. Azt, hogy ez csapat munka és ő is a része, valahogy nem megy át. Kevesen voltunk és kértem; - Szójjál légyszíves, ha kész van, ne kelljen ide rohangálnom. Bele vagyok merülve a feladatomba, figyelni kell, szójjál légyszi! A következő percben jön a főnökség férfi tagja és hangosan kérdezi. Most akkor kell szólni, vagy nem kell szólni vagy mi van lányok?! Haragos.
Lemerevedtem. Aztán megmébredtem. Rendben ne szóljon. Dugja el, mint máskor a markába röhögve. Azt hiszed kész vagy, de "Jaaj elfelejtettem" mondja. Reggel hallgassam meg, hogy mennyit fogyott, mit eszik és milyet szarik? De mint a kollegámat nem kérhetem meg, hogy csapatjátékos legyen, mint a másik, hogy ennyit mondjon. Kész. Amúgy sem társalgunk sokat de még ennyit sem fogunk. Semmi gond. Szevasz szevasz. Ha ez így jó!?Fuvalkodjon egésznap egyedül a kakasdombján. -Ha valami nem tetszik, el is mehetek! Fenyeget. És a főnök mellette áll.
Legyen akkor így.

Az átmenetnek vége, amivel akartam végeztem, új az irány, tágul a kör, és tovább. Tovább kell lépni.

Legyen Áldás ezen a munkahelyen!

1015. [tulajdonos]: " S elfeleded majd, 2019-11-02 15:30

a hétköznapok búját-bánatát..." hirtelelen ötlött fel ez a dalocska merengéseim közepette, míg haboztam a tányérokat s eszembe jutott, hogy mennyi érzelmet, mondanivalót adott az életemhez, megannyi gyönyörű dallamot, mely még mindig él s már velem is hal, szóval nagyon és hálásan köszönöm neked mindezt Demjén Rózsi.

...Olyan szeretettel gondolok...mondom ki és teszem hozzá. Szívesen és még örömmel is. És tudom hogy jól. És akkor azt mondja, hogy....elárul, hátba támad. És még ő is vele van. Szép. Sebaj! Többet és kevesebbet. Többet hallgass, kevesebbet beszélj. Akkor meg majd azt hiszik rossz kedvem van, úgyhogy ez az egész végtére is a számomra azt eredményezte, hogy egyenesedett a gerincem, a kis testemet váratlanul elvittem az edzőterembe meg az uszodába, voltam betegállományba, vettem új ruhát, fodrász, manikűr és készen állok. Elébe a változásnak. Ezt meg ezt tudom, azt meg szeretem is, meg azt is, és vannak még,... mert én innen megyek. Ennyi vót angebót Viszlát!
Küldözgettem a kis életemet a térbe kilőve itt-ott célba ért de mégsem talált, bár reményt adott. Eltelt már pár hét s ha nem is "Aggy Uram de rögtön" ahogy azt azért szerettem volna, semmi gond, úgy állítjuk be a széket, szülészet vagy fogászat'. Majd jön ha akar én tovább nem tolakszom, váratlanul, szerencsésen ahogy eddig is. Jön a varázslat. Biztatom magam, kíséri pár jó szó, amolyan önbzalom fejlesztő, ....

- Vigyázz a csakrád nehogy túlpörögjön!


1014. [tulajdonos]: A gondolatok2019-07-26 22:42
Tintába futnak
Az érzelmek súlya alól, ...
Már súlytalan,
Van, hogy úgy marad,
Van hogy szárnyra kap

1013. [tulajdonos]: Ruhapróba2019-07-26 22:01
Egy Bocskay öltönybe bele kell nőni. Ha egy kisember ölti magára, amolyan
Pojáca.
Szégyen szemre....
Minden tekintetben...


1012. [tulajdonos]: Igaz s ága van. 2019-07-04 20:31

Ha én téged segítelek, veled együtt emelkedek.
Rajtad keresztüllépve, magamon is csak lejjebb megyek...


1011. [tulajdonos]: Így fest Ő2019-06-01 19:53
Ez egy absztrakt

Az erő szinével,

Tan
Tanú.....ja
Tanul....Ja
Tanulság,-ágai, ezek okok, ---------

Lám,... egy csokorra való gyökér,
amely már most is az égig ér,

ecsetvonás,

A gondolat szabadsága, a szellem kiáradása, Hit színe a vászonra, még egy lehelet,


És a fa, máris Élő,
rég is Ég Ő.

Lombja is van, koronája ...
Megannyi tanulsága,
Szóvirága.

Vonása,

A Remény színével,

Fest ő.... s hozzá angyalokat










1010. [tulajdonos]: Viharos idő járás...2019-05-29 15:57



Te, azok után....komolyan mondtad, hogy úgy érzed.....?! Nem tudom mivel azonosulsz, és lehet, hogy sokat gondolkodsz meg minden,...de azt hiszem mi valójában régen beszélgettünk úgy igazán. Megértem a sírásod. Ám amiket magadról mondtál s gondoltál, engem is gyaláztál. Mondhatná az Isten. Vagy ezt is csak én mondom? Súg valaki? Talán ha nem ordítanék, akár még oly csöndesen is.... csordogála kispatak, ... mind mélyebbre evezvén szomorúság tengerén,
Mindegy. Úgyis régen sírtál. Ennyi. Szedd össze magad, új a pillanat, ezt ragad meg ne a kést.


1009. [tulajdonos]: Képletek2019-05-26 15:55

Szerveződik

Ki szervez? Ki vagy mi az a megszületett érzés, gondolat, mely elkezdi megteremteni a maga valóságát, ha szeme, esze s szíve az égre tekint erkölcsiségében, mert hát a szív, teremtve diktál az észnek s a kéz a test cselekszik. Szóval, felülről szerveződni, annyi, mit alulról, hiszen a tisztelettel kezdődik minden, a nevében is hordozza; alázat, és minden a természettel kezdődik a Természet pedig él, hiszen szerveződik. Rovásunk "sz" betűje a Szár, mely az eget és földet köti össze, így mi sem természetesebb, hogy igaz s ága, ágai vannak, amint az fennebb látható.
Ezért számomra a SZERvezŐ Jelent Ő s Ég teljes szó.


Természet


Fogalmakkal ismerkedünk gyeremekkorunkban de milyenekkel és milyen minőségben? A gondolatnak pont úgy van teremtő ereje, hogy megfogalmazod és megcselekszed, átéled, éled.
Talán itt van az, hogy fejben dől el. Igen. Miről, hogyan gondolkodunk és éljük azt.

Aztán vannak még itt képek. Vetítések. Aki az égre tekint, arra az égről néznek vissza. Ez biztos. Másra is, csak .... van aki már nézeget , régi vagy új, képzelt vagy készen kapott képeket s amire figyelsz, úgy gondolod,... éled.


1008. [tulajdonos]: Dimenziók2019-05-26 15:00
Tegyük fel, van egy osztály. Annak tanára, tanárai vannak. Egyre távolodnak a helyes iránytól, igazi fejlődéstől, még távolabb a neveléstől, oktatástól, példamutatástól, s a diák érzi, hogy valami nem jó. Ő többet tud, példaképei túlmutatnak s egyben rávilágítanak a hibákra, mert úgy érzi alábecsülik, megalázzák, avval, hogy hazudnak neki, pedig a világ már másról szól a tanárok s még ugyan sokan mások de leragadtak, beragadtak. Aztán a diákok úgy gondolják, hogy szélmalomharcot vívnának, ha.... s elkezdik ön szervezni magukat számukra méltó emberekkel körülvéve, azoktól tanulva, elkezdik megteremteni a maguk valóságát. S benne növekedni. Ahogyan a természet is nőttön nő. Fejlődő. Hiszen, minden más mulandó.

Vannak műsorok melyekben vannak zsűrik. A műsor minősége a választott zsűritagok összetételétől függ. Az is kérdés, hogy számomra ő, megfelelő.-e. Hozzá kell felnőni, vagy esetleg van tovább is.

Olvasgatván így érzelmeim ezeket a gondolatokat formálták.

.....

Az elragadtatás az mikor jön? Mindegy megvárom.

Olvasói hozzászólások nélkül
1007. Bástya: Üzenet[tulajdonos]: Az ima ereje2019-05-25 06:59
REMÉNYIK SÁNDOR

Valaki értem imádkozott
Mikor a bűntől meggyötörten
A lelkem terheket hordozott
Egyszer csak könnyebb lett a lelkem
Valaki értem imádkozott.

Valaki értem imádkozott,
Talán apám, anyám régen?
Talán más is, aki szeret.
Jó barátom vagy testvérem?

Én nem tudom, de áldom Istent,
Ki nékem megváltást hozott,
És azt, aki értem csak
Egyszer is imádkozott.



Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-18 09:42 lista
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
2018-09-28 23:41 furim
2018-08-27 10:16 Vajdics Anikó -- kedvencek
2018-08-21 09:29 Vezsenyi Ildikó
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2019-11-13 07:20   Napló: Baltazar
2019-11-13 01:53   új fórumbejegyzés: Busznyák Imre
2019-11-13 01:50   új fórumbejegyzés: Busznyák Imre
2019-11-13 01:29   új fórumbejegyzés: Böröczki Mihály
2019-11-12 23:53   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2019-11-12 22:08   Napló: Vezsenyi Ildikó Naplója
2019-11-12 21:59       ÚJ bírálandokk-VERS: Tóth János Janus csendet horgol az idő
2019-11-12 21:53   Napló: Vezsenyi Ildikó Naplója
2019-11-12 21:44       ÚJ bírálandokk-VERS: Bánfai Zsolt Éhség
2019-11-12 21:42   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ