Szakállas Zsolt : ÁLMODÓ VAR szürrealista kispróza

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2833 szerző 37371 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Petz György
  Gyermekkor, bérház emelet
Új maradandokkok

Petz György: Rutinra
Petz György Károly: Nézetek
Petz György: Szövegrom
Konta Ildikó: önarckép
Vajdics Anikó: A hit végjátékai (első)
Albert Zsolt: Eledeldal
Tóth János Janus: sár
Tálos Barbara: Berlin
Tóth Gabriella: Elszórt morzsák
Ötvös Németh Edit: Komor délután
FRISS FÓRUMOK

Pataki Lili 8 órája
Pálóczi Antal 16 órája
Ötvös Németh Edit 16 órája
Szilágyi Attila 1 napja
Kiss-Teleki Rita 1 napja
Nagyító 1 napja
Gyors & Gyilkos 1 napja
Karaffa Gyula 1 napja
Tesch Gábor Ferenc 2 napja
Gyurcsi - Zalán György 3 napja
Vezsenyi Ildikó 3 napja
Konta Ildikó 3 napja
Cservinka Dávid 3 napja
Tóth Gabriella 6 napja
Oláh Imre 6 napja
DOKK_FAQ 8 napja
Vajdics Anikó 10 napja
Wesztl Miklós 11 napja
Szokolay Zoltán 12 napja
Albert Zsolt 12 napja
FRISS NAPLÓK

 Vezsenyi Ildikó Naplója 2 perce
Szokolay Zoltán verses füzete 2 órája
Szerdánként, kávé helyett 2 órája
Zúzmara 4 órája
Minimal Planet 6 órája
Bátai Tibor 10 órája
Hetedíziglen 13 órája
az utolsó alma 22 órája
EXTITXU-UXTITXE 1 napja
Ötvös Németh Edit naplója 2 napja
Etzel Mark Bartfelder 2 napja
mix 2 napja
Gyurcsi 2 napja
nélküled 2 napja
A VERS LEGYEN VELETEK 3 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Szakállas Zsolt
ÁLMODÓ VAR szürrealista kispróza

Trojka troszkája, ne hidd, hogy a cserebere fog rajtad.
Beskatulyáztad a megsárgult fényképeket és földöntúli a mosolyod.
Ahol meghiúsulnak a kazamaták rút tervei, te épp ott jelensz meg hirtelen.
Ha egy égő gyufát érintenének hozzád,
lángra kapna hóhérjaid ötvösmunkája.
De te továbbra is bizakodsz:
jegeled a kerámiákat, befolyásolod az erjedést.
Szétlapulnál, mint kivis pizzaszörny, ám a bónuszok törekvése ezt nem engedi.
A szmoghoz jutás képessége a tiéd, ezért bálványoznak a városlakók.
A didergő pólókkal nem számolsz, mert elözönlötték őket a kurzusok.
Óvodás lepényed felőlem akkumulátort is szivárogtathat.
Néha cinikus vagy, ilyenkor lihegsz egy sepregetéstől is.
Ha létezik derengés, - márpedig létezik -, te alászállsz a fenyvesekből és kiszabadítod a mérleg karjait.
A madárinváziót kibírtad, leckéidre a terrakotta cserép felügyel.
Folyton teljesítménykényszerben szenvedsz, az aklok azonban téged is megtréfálnak:
felgyülemlett váltóhibáid kémlelőnyílása azon nyomban összeszűkül a kék sapkák vadonában.
Szőnyegként viselkedsz? Rád rajzanak a mutációk.
Fogalmak hajzatába döföd a távlatot? Az alakváltók cséplőgépjében fennakad
a sztorid.
Azt tanácsolom, térj meg, mivel a viszonteladók nem könyörületesek és rád találják omlasztani
a sátrad. Értékes portékával nem rendelkezel, így hát pukkancsaid
sem sietnek a segítségedre, mikor hálózsákod épp diagramot analizál; inkább leheverednek az utcára, ahol óriási
a forgalom. -
Soha ne engedd, hogy mókusok ugráljanak a hasadon! Fejük lendkerék, lábuk szivarcsonk.
Talán egyszer megérted, a por-visszaállítási mutatók miért oly közömbösek irántad…
Félő, hogy akkor már késő lesz és nem találsz vissza a gyermekkorodhoz, ami szeszélyesebben telt a legreménytelenebb
szerelemnél.
Elfelejtettem megemlíteni, mire vigyázz a leginkább; tudod, a holtpontok személyi igazolványa egy iramban
nő a fűcsomókkal, melyekben könnyen elbotolhatsz.
Viszont, ha felállsz, tiéd lesz a fellobogózott hús és a kard, mely akkor sújt le,
amikor a legkevésbé számítanak rá a városban a locsi-fecsik.
Kétségkívül nagy felelősség hárult rád: el kell kaszálnod a reflexzóna körül őgyelgő
bökkenők nyugtalanító bíráit, vissza kell vásárolnod a törzsvendégek bizalmát,
le kell kotornod az évezredes havat a cseppfolyósságról.
Ne tétovázz hát, s ne fújd fel magad akkorára, mint egy pingvin,
mert a Behemót örökösen lesben áll és megszégyenít!
A vonításnak lehetnek vágyai, neked nem. Csak figyelj még rám utoljára, hadd nyissam fel a szemed;
az apró lépésekkel az a gond, hogy mind csak tünet, mind csak álca. Éppen kigördülni készülő
startvonalaid nem látják el úgyse a tündérszép ingatlanok baját. Pedig érdemes lenne…
Trojka troszkája, tutajos szemeid alá legszívesebben odavarázsolnék egy pár virslit!






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2020-02-19 08:53:20
Utolsó módosítás ideje: 2020-02-19 08:53:20


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2020-09-25 22:55 furim
2020-02-26 09:25 lista
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
2018-08-27 10:16 Vajdics Anikó -- kedvencek
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2020-10-30 09:45   Napló: Vezsenyi Ildikó Naplója
2020-10-30 06:53   Napló: Szokolay Zoltán verses füzete
2020-10-30 06:48   Napló: Szerdánként, kávé helyett
2020-10-30 05:44   Napló: Zúzmara
2020-10-30 00:54   új fórumbejegyzés: Pataki Lili
2020-10-29 23:34   Napló: Bátai Tibor
2020-10-29 22:05   Napló: Minimal Planet
2020-10-29 21:35   Napló: Minimal Planet
2020-10-29 21:24   Napló: Minimal Planet
2020-10-29 20:24   Napló: Minimal Planet