ÓDZKODÓK szürrealista kispróza

Megduplázott borravaló fojtogatja a klinikai esetek aktáit. Ortopéd szik a szellemi báj, mely körbehordozza bilincsét.
Milyen különleges karperec ez…Túlontúl nyúlós.
Valahol messze, talán egy aluljáróban, cérnakordont szakít át a menyegző. A guggolás kimeríti, a pókmarás fogadócsarnokot nyit neki.
Ki hinné el, hogy az éles tétovázás tumorán mártírok mosolya trónol?
Törpejárású piszkozatok, kerüljétek a felsülést!
Párát lobbantó munkahipotézis, mércéd bájos kiegészítőket kalapál. – a fafejű
lassan korhad el, ráadásul a kintről érkező kulcsinger leforrázza.
Ki mer ilyenkor énekelni? A szorongás utóvédjei? A pedálokon nyugvó láb?
Mivel sokat lebzselnek a harmonikák, a hámozott körte galaxisa migrénes. – a detonátor
feltérképezi a hűhót.
- A start időpontját eltolni, vegyes ízlésre vall. - fakad ki a traverz.
Masszázsszalon, s a szempillaspirál eliszkolnak a csínytevések elől.  
Nincsenek betakarított bombák, csupán a bősz elemek
tombolása, s a lépcsőforduló, ahol is a mélyből tekergőző spionok szonettekbe ágyazódnak. Ám, ki hibrid, lefutja
a maratont, s elfogadja a leánykérést.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2021-09-01 12:30:49
Utolsó módosítás ideje: 2021-09-01 12:30:49