DOKK

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2826 szerző 36666 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Schein Gábor
  Elhangolás
Új maradandokkok

Sági Ferenc Dénes: ikszedik helyzetjelentés
Francesco de Orellana: A hétfejű bárhány (revised)
Ötvös Németh Edit: nyanya
Lőnhárt Melinda: Infúzió
Kiss Anna Mária: Anna szerint a sznob
Tar Ferenc: És ha
Natalie Danaisz: cafka
Albert Zsolt: Olajos felhők
Valyon László: Kányafák sirassatok
Vajdics Anikó: A felhőnek fölötted
FRISS FÓRUMOK

Gyors & Gyilkos 3 órája
Misinszki Hanna 3 órája
Nagyító 3 órája
Albert Zsolt 3 órája
Pataki Lili 5 órája
Bánfai Zsolt 8 órája
Szilasi Katalin 1 napja
Oláh Imre 1 napja
Vajdics Anikó 1 napja
Kiss Anna Mária 1 napja
Farkas György 1 napja
Petz György 2 napja
Vezsenyi Ildikó 2 napja
Bara Anna 2 napja
Pálóczi Antal 3 napja
Tóth Gabriella 3 napja
Bak Rita 3 napja
Mórotz Krisztina 3 napja
Jónásné Göncz Zsuzsánna 3 napja
Frideczky Katalin 3 napja
FRISS NAPLÓK

 Vezsenyi Ildikó Naplója 2 órája
Baltazar 3 órája
Hetedíziglen 3 órája
Conquistadores 9 órája
N. D. S. L. (Vajdics Anikó) 9 órája
Sorrento 10 órája
mix 10 órája
nélküled 10 órája
Juli 11 órája
az utolsó alma 11 órája
Qui? 11 órája
Zúzmara 23 órája
leállósáv 1 napja
történések 1 napja
Gyurcsi 1 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: Az amazonok rejtett zugai
Legutóbbi olvasó: 2019-10-21 02:08 Összes olvasás: 1541

Korábbi hozzászólások:  
Olvasói hozzászólások nélkül
13. Francesco de Orellan: falramász2019-10-09 12:30
Érdekes módon a falra mászás eszembe se jutott. De majd falramászik tőlem mindenki aki olvassa :) Ha még eddig nem történt meg :)

Olvasói hozzászólások nélkül
12. vajdics: ...[tulajdonos]: prózaizé attempt no. 22019-10-09 12:22
Vártam a falra mászást. Azt hittem az lesz a poén. A.

11. [tulajdonos]: prózaizé attempt no. 22019-10-09 04:22
"mászni csak pontosan szépen..." vagy valami ilyesmi

Elhatároztam hogy felmászok, csak azt nem sikerült eldöntenem hogy mire.

Természetes választásnak tűnt a létra, de közelebbről és főleg alaposabban megvizsgálva elég instabilnak és hiányosnak tűnt. Egyrészt falnak támasztva és látható külső behatás nélkül is folyamatosan imbolygott, másrészt egyes fokai hiányoztak, mások pedig korhadtnak tűntek. Mindezeket figyelembe véve a saját magam valamint a létra további egészségérs tekintettel rövid ámde heves vita után úgy határoztam hogy más alternatívát kell keresnem.

Szintén viszonylag kézenfekvő megoldás lehetett volna a lépcső, ami hasonló hiányosságokkal rendelkezett. Volt olyan lépcsőfok ami repedéseket tartalmazott, néhány lépcsőfoknál a repedés kiérdemelte a lyuk minősítést, és akadt olyan is ami más fontos elfoglaltsága miatt nem volt jelen. Ezek alapján megállapítottam hogy a lépcső sem megfelelő választás.

Következő lehetőség a fára mászás, de a megmászandó objektumok ebben az esetben sem feleltek meg: volt korhadt, volt túl vékony ami pedig szilárdsági szempontból megfelelő lett volna az nem kínált elég kapaszkodási lehetőséget.

Felmászás szempontjából szintén gyakori választás a hegy illetve hegyek. Itt azonnal problémát jelent hogy megközelítésük jelentős költség és időráfordítást igényel. Negatív tényező továbbá a hegyek gyakran rendkívül kedvező időjárása és egyenetlen valamint sokszor csúszós felülete.

Mindezeket összefoglalva kijelenthető hogy semmi sem felel meg a felmászás támasztotta szigorú követelményeknek.

Úgyhogy elhatároztam hogy a semmire fogok felmászni.
És azóta is mászom.

10. [tulajdonos]: Nagyító és viták2019-03-30 14:55
Érdekes ez a vita a Nagyító köeül mert lényegében mindkét állásponttal egyet tudok érteni. Jogos az is hogy ne kerüljön a Nagyítóba olyan vers aminek s szerzője nem fog tudni válaszolni. De jogos az az éev is hogy a versekről való beszélgetés/vita eszmecsere mindannyiunknak hasznos lehet akkor is ha a szerző már nincs jelen.
Lehet hogy kellene egy NagyítóClassics ahol nem aktív szerzők műveit lehet átbeszélni "mi tanulhatunk belőle" célzattal, és maradna a Nagyító a Dokkon aktív szerzők és műveik megvitatására.

Olvasói hozzászólások nélkül
9. Pálóczi Antal: SZAKDOLGOZATI TÉMA 2019-02-14 09:20
Szokolay Zoltán megérkezett ide elveszíteni a vitát, s ez abban a pillanatban megtörtént, amikor megpróbált a fejemre lépni.
Még hogy rosszul interpretálom a Babits/Kassák vitát? Meg hogy nem arról szól, amit én állítok róla?
De hát melyik állításomra gondol?
Nem lehet, hogy netán ő interpretálja rosszul az én állításomat? Elég csak benyögni, hogy az rossz, azt hiszi? (HISZEN ÉN MONDTAM... S AKKOR - szerinte - CSAK ROSSZ LEHET?)
Szokás így vitatkozni civilizált helyen?
Nem.
Mindig citátum kell, hogy mit mondtam - s a nézetemet vitató szerint mi a téves benne.
Ezzel ő adós maradt.
Így aztán nekem is elég most csupán megnyugtatnom őt: a Babits/Kassák vitában pontosan "AZ VAN BENNE" amit írtam erről. Vagyis e vitában tűnik fel először a Költészet körül keringő "rímes vers bolygó" társa, a "szabadvers bolygó" amely - ez a későbbi évszázadban derült ki - hatalmas. És nem csak azért, mert Kosztolányit, Adyt, Babitsot követően Kassák nyomán hatalmas magyar szabadversirodalom született, hanem a mert a világirodalomban - különöstekintettel Latin-Amerikára, mára ugyanez a helyzet alakult ki. Nem. Ennél sokkal fontosabb az azóta eltelt időben, hogy sorra felfedezték az orális ősköltészetet a világ "primitívnek" gondolt népeinél. S ezek szintén ősszabadversek.
Miközben a laikus felfogás annak megértéséig sem jutott el, - és ez napjainkra "újratermelődött" - hogy A KÖLTÉSZET NEM A RÍM KÖRÜL KERING. Nem kiabálok csak kiemelek, mert nincsen félkövér. ((Nálam, de nem is érdekel, mert jobb így kiemelni, miközben - tényleg - nem kiabálok.))
Hogy a szabadvers bolygó mennyire hatalmas, vagyis mennyire régi, hogy talán több tízezer éves, azt a két vitázó 1916-ban még nem tudhatta. A korszak újművészetére érzékenyebb Kassákot mindebben a világirodalmi újdonság érdekelte. A filosz Babits pedig legfeljebb az írott kultúrát tudta (és akarta) felidézni az ókori birodalmakig visszamenően.
Az 1916-os Babits/Kassák vita idején még nem derült ki, hogy az énekelt ősszabadvers akár több tízezeréves is lehet. Bár az kezdett kiderülgetni, hogy az úgynevezett primitív gyarmati művészeti tárgyak, faragványok, szobrok stb. mennyire kimagasló művészeti értéket képviselnek. Hogy egyáltalán NEM primitívek. Ehhez a modern képzőművészetnek kellett azokat újra felfedeznie. (Picasso egyszer csak elkezdett baltafejű hasogatott nőket festeni, portréként. Mire azt mondták neki, nem is hasonlít. Ő meg hunyorított: DEHOGYNEM! (Mert hát lakva ismeri meg az ember a másikat. Ő nem azt festette le, amilyennek a csaj látszott, vagy látszani akart, hanem amit MEGTUDOTT RÓLA. S ebben "érte utol" a primitív művészetet, nevetségessé téve a tartalmatlanul bájolgó "formakultúrát".)
Róheim Géza 1938-ban fedezte fel Ausztráliában, a minden kultúránál ősibb és "primitívebb" - tényleg a kőkorszaki ősembert idéző - viszonyok között, hogy a szóművészet talán több tízezer éves. Egy szerelmi varázsdal kapcsán így ír erről A csurunga népe című könyvében, ahogy azt a Pálóczi SZABADVERSTAN napló 53. bejegyzésében idézem:
"Az ausztráliai őslakó szemében – írja Róheim – a szerelem, megkülönböztetve az egyszerű nemi feszültségtől, nem természetes dolog. Csak varázslattal magyarázhatja, hogy egy nőt éppen egy bizonyos férfi miatt „ráz ki a hideg”. De ha megvan ez az érzés, akkor olyan ellenállhatatlan, mint a bűvölés és úgy csap le, mint a villám. Íme a sorképzés és a szöveg intenzitása jelzi (ha nem is tördeltem verssé), hogy verssel (szabad verssel) állunk szemben. Egyes szavak jelentése lejjebb olvasható.
„Mali fánál ül gondolkozva/ Gondolkozva ül/ Négykézláb megy zörgő bumeránggal,/ A kemény földön lábát dörzsöli össze!/ Ó kettős szivárvány! Ó kakadu hangja, / Ifjú legény vagyok én!/ Ijedten ülnek az alknarincsák! /A bokrokat borzolja a szél! /A nátándzsával a bozótot szórja szét,/Csillog a matati!/ Villan a csilára!/ Beszél a pénisz, / Mozog a nátándzsa!/ Ijedten ül az alknarincsa/ egy helyen maradva,/ kinyújtott lábakkal,/ Amint ül úgy erősödik,/ Alnarincsává válik,/ Amint ül, folyik a vagina,/ Amint guggol/ A folyadék áramlik,/ Jönnek rohanva,/Árad a vérük,/ Holdember kergeti/ Vörösen villogva,/ Én csak ott ülök,/ Ifjú legény vagyok én!/ Én csak ott ülök, /Vörösen csillogva/Zúg a búgófa,/ Mozog a natándzsa,/ Vágyódva jönnek,/ Ugrálva jönnek. / Jönnek a lányok,/ Várom őket!/ A vörös homokon/ Felcsap a villám,/ Felcsap a földről/ Felcsapó villám!”
Róheim értelmezése szerint: „A phallikus dal nyitját a büszke refrén adja meg: „Ifjú ember vagyok én!” A beszélő pénisz errigált péniszt jelent és a dalt betetőző felcsapó vagy emelkedő villám szimbolikus betetőzése az érzelmi alaptónusnak. A villámot az arandák a víz péniszének nevezik és a villám „emelkedése” kétségkívül a szimbolizált tartalom átvillanása a fedő jelképen. (Pontos természeti megfigyelés: a villám nem /csak/ „a mennyből „ csap le: kisüléskor a föld elektromos töltései lentről áramlanak fölfelé. P.A.) A fehér fejdísz (a csilára), a rojtos péniszfedő (a matati), a búgófa és a nátándzsa mind ugyanazt a vágyat szimbolizálják. Ami azonban magyarázatra szorul, az az alknarincsa. Alknarincsa azt jelenti, szemet elfordító. A házasság előtt minden nő alknarincsa, de egy sem marad végig alknarincsa. Mit jelent az, hogy a fiú alknarincsát akar szerezni búgófával? Először is egy alapvető különbséget jelent a férfi beállításában. Vi et armis akarja-e meghódítani a nőt, vagy varázslattal: hős vagy poéta? (…) Az alknarincsa ugyanis rendszerint egy messziről jött nő, aki, amint a dalból is látható, egy ellenállhatatlan erőnek engedve, oly sietséggel érkezik, hogy a húst is nyersen eszi meg, fut, rohan a villámok dicsfényétől övezett ismeretlen férfi felé. Alknarincsa az a nő, aki nem akar. Az ilyen nőt varázsigével lehet megszerezni.” (…) S hogy megy a „bűvölő” udvarolni? Először egy asszony képét rajzolja a homokba. Erre leteszi a búgófát és a matatit (péniszfedő rojtot) és a csilarát (fejre való zsinór), a lalkarát (csont, amelyet az orrsövénybe dugnak). Mindezekre társai ráolvasnak, azaz eléneklik a varázsige megfelelő sorait. A férfi közben feketére festi a homlokát és piros festékből karikákat rajzol a szeme köré, majd lassanként felveszi mindezt. Most teljes díszben van, leül a földre méltóságteljesen és várja, hogy a többiek ráolvassanak a testére . Ha ez megtörtént, akkor fölkel és a siker biztos tudatával megy az asszonyok közé. Közbenjáró gyanánt elküldi valamelyik rokonát ,rendszerint egy lányt. A lány aztán elmondja a férfinek: „Ez az asszony szerelmes beléd”, mire a férfi adja a meglepettet. Így kívánja az illendőség. Az ilpindzsát („körülkerítést”, vagyis a szerelmi érintettséget) nem szokás bevallani. „Hogy lehet az? Én semmit sem csináltam” , így illik felelni. De a közbenjáró ezt már ismeri. „Dehogynem –mondja – úgy jöttél, mint a villám, és ő beléd szeretett”. Idézet vége.
S itt van most egy havaii cápatánc ének is. Hasonlít az ausztrál ősszabadvershez, pedig a két kultúrának semmi köze egymáshoz: az ausztrál őslakók minden óceániai gyarmatosítót megöltek - egészen Cook kapitány érkezéséig.
A CÁPA-TÁNC
Auj! Hozzám kapott a cápa, belém harapott a cápa,
Lalakea, három-sor-fűrész fogával.
Megnyílott Lono köre,
zárát az órjás-cápa törte le.
A tűz-szemű Niuhi –
szeme lángot vet a mélykék tengerben.
Ahu! Auj!
Évről évre, mikor a vili-vili-fa virágzik,
akkor harap a cápa-isten.
Auj! Szájában tart az órjás-cápa.
Ó, mélykék tenger! Ó, feketülő tenger!
Hab-pikkelyes tengere Kanénak!
Milyen gyönyörrel táncoltam én!
Ahu! Auj! Most megesz a cápa-isten.
---------------------
Ez most egy kicsit hosszú bejegyzés, de hát nem is komment téma ez, hanem szakdolgozati. Segít a komoly érdeklődőknek a "szabadversbolygó" jobb megismerésében.
Ezért most szerepeljen itt a Pálóczi SZABADVERSTAN napló 8. bejegyzéséből is egy részlet. Mint ízelítő - és kedvcsináló - Kecskés András a vers hangzásvilága című könyvének mintegy 20 oldalnyi szabadvers fejezetéhez. Egy költőnek nem muszáj esztétának lennie. Elég ha "NEM TUDJA, DE TESZI" (az is jobb, mint aki tudja - elemezni - de nem tud olyat írni). Viszont annyi ostobázat, annyi hülyézet jelenik meg újra és újra szabadvers/rímes vers témában a laikus kommentfalakon, hogy nem árt megismerniük a szabadvers esztétikát egy kicsit tudatosabban a dokkereknek is.
De lassan rá kell térnünk Mórotz Krisztina Papírsirályok című versének igazi elemzésére. Egyelőre még a „tévelemzés” szakszerűtlen maghatározásaival vitatkozva. Nézzük ezt például:
„Éppen a gondolatisága, és a zeneisége miatt, nem lehetséges a naiv költészet. Ez a prózaversre is igaz. Csak az tud jó prózaverset írni, akinek nincsenek gondjai a kötött formákkal.” Leszámítva a vaskos tévedést, hogy csak az tud jó („nemvers”) prózaverset írni, aki ismeri a kötött („vers”) formákat (hiszen a közép-ázsiai dalnok is képes volt 1300 éve jó eposzt komponálni és énekelni, lásd az orkhoni türk rovásírásos feliratokat, aki nem ismerte (vagy nem tartotta szükségesnek) a kínai kötött formákat. Érdekes viszont, hogy az alliteráció művészete milyen korán megjelent, s ezek szerint először NEM a kötött, hanem a „szabadversben”! „Körür közüm körmezteg/ billir billigim bilmezteg, bolti”. Képes Géza fordításában: „Szemem szemlél szemetlen/ értő értelmem értetlen/ ámul.” Így siratja elesett öccsét Bilge kagán. (DOKK-érdekeség, hogy Czékmány Sándor, ha jól értettem vonatkozó bejegyzését, élt Mongóliában, az orkhoni felirat kőoszlopától nem túl messze, bár nem tudott a leletről.) Képes Géza ezt a türk szöveget az Ómagyar Mária siralommal is egybevetette: „Siralomtul sepedek/ buol aszok epedek” lásd: „Körür közüm körmezteg/ billir billigim bilmezteg”, mondván, hogy ugyanaz az érzelemfokozó fordulat, szövegritmus és alliteáció figyelhető meg benne, mint a 300 évvel korábban keletkezett türk „szabadvers eposzban”. Noha immár kötött formában. Ez viszont szintén azt bizonyítja, hogy nem a szabadvershez kell (illetve kellett) a kötött forma, hanem épp ellenkezőleg! A kötött forma kifejlesztéséhez kellett a több ezer esztendővel régebbi szabadvers hagyomány. De térjünk vissza Mórotz szabadverséhez, amelyik így kezdődik:

"Uram, futott ön tengerbe olajbogyóval a zsebében? "
Nők szemének fényét látta-e bódulatában?
Néztem csillogásuk. Szemem ha lámpafénybe hunyorog, szeplőket lát.
Gyerekek kibomlott szalagjait, ha a napba nézek.
A kagyló kérése: aludd ki magad. El innen, el, hol magát látom.”

Nos ez minden csak nem prózavers, hanem a SORKÉPZŐ SZABADVERS 1. Szólamsoros változat 2 . Mondatsoros változat 3. Sorhatároló változat, vagy a II.SORTAGOLÓ SZABADVERS 1. Sorváltó szabadvers (lazított vers) a.) Szólamnyomatékos elvű sorváltás b.) Szótagmérő elvű sorváltás c.) mértékkapcsoló elvű sorváltás 2. Mértéksejtető szabadvers kategóriák valamelyikébe tartozik. Hogy pontosan hová, ezt fogjuk a következő alkalommal meghatározni, mert még csak azután tárhatjuk fel, hogy milyen elvek szerint működik. Mórotz Krisztina szabadverse ugyanis működik, ha nem is hibátlanul, ezt határozottan le kell szögeznünk!"

8. [tulajdonos]: Babits vs Kassák folyt2019-02-13 16:49
Elsőre nekem is úgy tűnt hogy a vitában nem a versformák kérdése volt hangsúlyos, bár kétségkívül szerepel benne. Ezért is kérdeztem rá hogy kihagytam e valamit.
A cikkek viszont mindenképpen érdekesek, valószínűleg többszöri elolvasás lesz a dologból. És akkor még ott a Bátai Tibor által belinkelt tanulmány is.
Határozott vélem€nyt még nem formálnék

Olvasói hozzászólások nélkül
7. Szokolay Zoltán: B-K vita2019-02-13 16:39
Újraolvastam az úgynevezett "Babits-Kassák vitát".
A Nyugat érintett számai (1916. évi 17-es és 18-as) eredetiben is rendelkezésemre állnak (köszönöm, nagyapám!), a kapcsolódó Tett számokat és más Kassák-dokumentumokat, ha voltak is, nem tartottam meg, de online olvashatók.
Egyértelműen megállapítható, hogy a vita nem arról szólt, ahogyan most a Dokk nagytudású réztulajdonosa (félre)interpretálja. Szó sincs benne olyasmiről, hogy a költészet különböző megközelítési módjai kizárnák egymást, nincs szó alá- és fölérendeltségről. Ráadásul abban a korban a babitsi és a kassáki költői irány mellett legalább annyira jelentős volt egyfelől Ady, másfelől Kosztolányi költői habitusa.
Sajnálatos, hogy manapság egy költészeti portál meghatározó személyisége lehet, aki ennyire felszínes ismeretekkel rendelkezik.

6. [tulajdonos]: Year Of The P.I.G.2019-02-04 15:35
Holnap kezdődik a kínai holdújév: mégpedig a disznó éveKöszöntsük a fényestekintetű portáligazgatót egy másik híres pig-el:)


5. [tulajdonos]: 1st attempt2019-01-10 05:17
Ez az első próbálkozásom hogy ilyen nem is tudom hogy mit írjak (prózaizé?), úgyhogy szokás szerint: Kérem mindenki legyen velem medve! :)
Akkor jöjjön a termény:


Közhasznú munkakerülgetés

Aznap reggel sem történt semmi különös. Egy kávé mellett vakargattam a megfelelő testrészemet, amikor megállt mellettem a fickó a tevéjével. Udvariasan köszönt és megkérdezte hogy hogyan juthat el a legkönnyebben oda. Megmutattam az irányt, majd hozzátettem hogy a kút mellett van egy csigalépcső és ott kell lemenni. Megköszönte és elindult.
Elgondolkodtam. Meg sem mondta hogy hová megy. Végülis semmi közöm hozzá ez az ő magánügye. Persze kút és csigalépcső sincs a környéken, de hát a világ tökéletlen.
Késő délután jött vissza. Elégedettnek tűnt. Megköszönte a segítségemet, neki ugyanis a csigalépcsőt senki nem mondta, és így sokkal hamarabb odaért mint ahogy eredetileg tervezte. Mielőtt továbbindult még szólt hogy a lépcső korlátja több helyen mozog, meg kellene javítani, mert ez így balesetveszélyes. Megígértem hogy megcsinálom.
Másnap reggel úgy döntöttem hogy ha már megígértem akkor tényleg odamegyek és megcsinálom a lépcsőt. Pontosabban a korlátját. Összeszedtem minden szerszámot és anyagot ami a javításhoz esetleg felhasználható. Nem volt túl sok: egy fésű, két doboz fogpiszkáló és egy kevés méz. Elindultam. Nem emlékeztem ugyan pontosan hogy előző nap melyik irányt mutattam a tevés fickónak, de arra gondoltam hogy mivel egyáltalán nincs sem kút, sem csigalépcső a környéken, akármerre indulok ugyanolyan valószínűséggel fogom megtalálni. Úgyhogy elindultam a Nappal ellentétes irányban, így legalább nem süt a szemembe.
Arra gondoltam hogy ha a fickó a tevével a hátán megjárta az utat oda-vissza, ráadásul valószínűleg ő tovább ment, nekem sem tarthat túl sokáig. Délre talán vissza is érek.
Végülis estére értem oda, szerencsére a lépcsőnek már nem volt korlátja. A biztonság kedvéért a korlát helyére betömködtem a fogpiszkálókat, ráöntöttem a mézet, végül egyenletesen elkentem a fésűvel.  Ez remélhetőleg stabilan tartja a korlátot egy ideig. Elindultam vissza. Eszembe jutott hogy még nem ittam meg az előző reggeli kávémat. Talán még nem hűlt ki nagyon. Reggelre értem vissza. Szerencsém volt, a kávé még forró volt. Gyorsan megittam nehogy kihűljön.
Soha nem történik semmi különös.

4. [tulajdonos]: Vau-Vau kiegészítés2019-01-06 10:03
Az előző mesének persze az is lehetne a vége, hogy a beszámoló közben a négy szomszéd rájön hogy azért látják különböző színűnek a házat mert mindannyian csak egy-egy oldalát látják. Esetleg eljön a ház tulajdonosa aki békés borozgatás/sörözgetés közben elmeséli hogy miért ilyen színes a háza.

De sajnos ez tényleg csak mese lehetne...
Vagy mégsem?


Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2019-10-18 09:42 lista
2019-10-07 16:11 paricska
2019-09-23 22:23 Kosztolányi Mária
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
2018-09-28 23:41 furim
2018-08-27 10:16 Vajdics Anikó -- kedvencek
2018-08-21 09:29 Vezsenyi Ildikó
2018-08-21 09:17 vim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2019-10-21 00:13       ÚJ bírálandokk-VERS: Tóth Gabriella Azok az idők
2019-10-21 00:04   Napló: Vezsenyi Ildikó Naplója
2019-10-20 23:30   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2019-10-20 23:29   Napló: Baltazar
2019-10-20 23:24   új fórumbejegyzés: Misinszki Hanna
2019-10-20 23:21   új fórumbejegyzés: Misinszki Hanna
2019-10-20 23:02   NAGYÍTÓ /Kosztolányi Mária:?/
2019-10-20 22:48   új fórumbejegyzés: Albert Zsolt
2019-10-20 20:39   új fórumbejegyzés: Pataki Lili
2019-10-20 17:55   új fórumbejegyzés: Bánfai Zsolt