DOKK

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2792 szerző 35781 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Szakács Eszter
  Életéjek, halálnapok
Új maradandokkok

Farkas György: Transzcendencia
Petz György: Elbeszélés
Kiss Anna Mária: Szavakkal megajándékozva ( Juhász Tibor szerkesztőnek)
Standovár Ágota: láblóbázva
Standovár Ágota: lakótelepi kerengő
Bakkné Szentesi Csilla: Idejétmúlt attrakció
Vajdics Anikó: Bulimia
Wesztl Miklós: nem adom a láb
Farkas György: Csapdák (jav.)
Tiszai P Imre: Egyetlen szentség (vált)
FRISS FÓRUMOK

Tóth Gabriella 4 órája
Pálóczi Antal 4 órája
Francesco de Orellana 17 órája
Wesztl Miklós 19 órája
Gyurcsi - Zalán György 1 napja
M. Szabó Mihály 1 napja
Nagyító 1 napja
DOKK_FAQ 1 napja
Kiss Anna Mária 1 napja
Várkonyi Miklós 3 napja
Duma György 3 napja
Berki Barbara Izabella 3 napja
Zsuzsanna Grande 3 napja
vezsenyi ildikó margit 3 napja
Mórotz Krisztina 3 napja
Tóth János Janus 3 napja
Szilasi Katalin 6 napja
Tiszai P Imre 8 napja
Varga Árpád 11 napja
Bakkné Szentesi Csilla 11 napja
FRISS NAPLÓK

 Jó, ha a vége jó 3 perce
Játék backstage 16 perce
fejlakók 10 órája
Zúzmara 12 órája
Minimal Planet 13 órája
Bátai Tibor 14 órája
Baltazar 15 órája
Gyurcsi 15 órája
PIMP 16 órája
Conquistadores 20 órája
Sorrento 22 órája
Seholsincs 22 órája
weinberger 23 órája
Gyakorlótér 1 napja
Szerdánként, kávé helyett 1 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: Kicsi Ólomkatona
Legutóbbi olvasó: 2018-12-16 08:30 Összes olvasás: 18773

Korábbi hozzászólások:  
212. [tulajdonos]: némaság2018-11-28 18:05
Ezen az őszön három kedves ismerősöm halt meg. Az egész évet nézve négy. Szerencsére mind a négy idős ember volt, a szerencsétlenség viszont az, hogy úgy szerettem volna, ha élnek még egy pár évet.
Remélem, nem botránkoztatok meg senkit, ha ötödiknek hozzájuk sorolom Ashát is, állatkerti sétáim aranysugarát, a titkos barátot, azért titkosat, mert felnőtt nőként az ember már ne egy elefántborjúval kacsintgasson össze.
Emberbarátaim halálában az volt az abszurd, hogy olyan váratlan volt. Az utolsó halála pedig a legabszurdabb. Nem is tudtam arról, hogy kórházba került. Két-három nap alatt a kisebb túrákat tevő, öreg, de jó formában levő barát rosszul lett, kórházba került, meghalt. Nem tudom, hogy a gyász-e ez a furcsaság, ez a zavar, amit érzek. Bármit csinálok, bármire gondolok, végül ide lyukadok ki. Mint amikor hirtelen ébredünk, és olyan valóságos még az álom, hogy összeszorul a szívünk, de közben mégis érzünk valami távoli megkönnyebbülést: hátha ez az egész meg se történt.

211. [tulajdonos]: ferences2018-11-18 21:15
ferenc és a fenevad

ferenc olykor még felveszi a páncélt
rozsdás jószág, akár a test.
ferenc olykor még harcolni kész,
kardot köt, kesztyűt felvesz.
Ilyenkor indulattal néz tükörbe:
„Fenevad, én fenevadam,
régente alig bírtam veled.
Láncra verve tartottalak,
éheztettelek vagy hányásig zabáltattalak,
ugyanaz lett a vége: csúfos vereség.
Ifjúkorom ádáz ellenfele,
felnőtt éveim megcsúfolója,
gyengülünk már mindketten.
Erőlködés minden harapásod,
erőlködés minden kardcsapásom,
mára nevetségessé lett ez a tusa.
Szívemben élő fogatlan oroszlán,
könyörülj immár rajtam:
egyezzünk ki döntetlenben”.

210. [tulajdonos]: Márton nap van ma2018-11-11 17:37
GYŐRFFY ÁKOS

Havazás Amiens-ben


Szent Márton-apokrif

Tegnap reggel óta havazik. A város körvonalai
alig látszanak a sűrű hófüggönyön át. Lovam mozgásán
érzem, hogy fárad, minden lépésnél remeg alattam a teste.
Csak akkor vettem észre azt az embert, amikor elhaladtam
mellette. Addig azt hittem, egy kupac föld az út mellett,
amit belepett a hó. Megmozdult.

Gyerekkoromban láttam utoljára ilyen havat,
Pannóniában. Apám a hátán vitt haza, különben elsüllyedtem
volna a hóban. Már csak ruhájának faggyúszagára emlékszem,
és a válla fölött a messzi dombsorok szürke vonalára.

Az ember megmozdult, kinyújtotta a kezét.
Fagytól szederszínű bőrén csorgott a megolvadt hó.
Megpróbált szólni hozzám, de csak nyöszörögni tudott,
keze megdermedt a mozdulatban. Mint egy csupasz faág,
ahogy kimeredt a hóból a karja. Leugrottam a lóról,
köpenyemet ráterítettem, és dörzsölni kezdtem dermedt
testét a köpenyen át. Rám nézett, szólni akkor sem tudott,
láttam a szemében az arcomat, az arcomat és a hólepte
vidéket körülöttünk. Fiatal férfi volt, olyan sovány, hogy a
köpeny alatt szinte elveszett a teste. Magam elé ültettem
a lóra, úgy haladtunk át a városkapun.

A centurio utánam szólt, hogy miért nem hagytam
inkább odakint, a falon túl, mindenkinek jobb, ha az ilyen
nyomorult koldusok elpusztulnak télen, mint a legyengült
őzek, már így is sok van belőlük. Ha tudnád, mit beszélsz,
belepusztulnál a szégyenbe, mondtam neki, s ahogy
továbblovagoltam, hallottam még harsány röhögésüket.

Amikor aznap éjszaka, a legénységi szálláson álmomban
megjelent az Úr, megismertem rajta a köpenyem, amelyet
ráborítottam arra az emberre, aki ott feküdt a hóban, nem
messze a városkaputól. Nem láttam tisztán az arcát, olyan
erős fényt árasztott, de tudtam, hogy Ő az. Beszélt hozzám.
A köpenyed nekem adtad, a köpenyedet rám terítetted. A fény
az én ruhám, öltözz fel az én ruhámba, terítsd magadra
palástomat, melyre Atyám nevét hímezték az angyalok.
Reggelre elállt a havazás, méteres hó borította
a város utcáit.

Álltam a hideg, téli napsütésben az ablaknál.
Olyan ürességet éreztem, mintha nem lenne testem.
Mintha nem is én nézném a halványkék eget a
sikátorok fölött, mintha csak tekintet lennék, test
nélkül, de mintha ez a tekintet sem az enyém lenne.
Mintha eltűntem volna magamból. Mint ez az üres
mosdókancsó mellettem, az asztalon, ahogy üvegfalán
ragyog a fény. És mintha valaki idegen hangját hallanám,
úgy hallottam saját szavaimat, ahogy az ablakpárkányra
dőlve suttogom: Nem az enyém volt, amit adtam, Uram.
Nem vagyok a magamé.

Az a koldus vagyok, senkié, a falakon kívül, kitaszítva,
mint te voltál közöttünk. Nem vagyok sehol, csak arcod
fényében. Nem mozdulok el a fényből, Uram. Ruhádba
öltözöm, fényes palástodba öltözve kelek át a végtelen
havazáson, ami az evilág.


Olvasói hozzászólások nélkül
209. ólomkatka: köszönöm2018-11-07 21:56
:) Biztos találok valahol antikvár példányt. Meg amúgy is jön a karácsony, általában örülnek a szeretteim, ha kapnak tőlem ajándéktippet.

Olvasói hozzászólások nélkül
208. nélküled: könyvólomkatka: könyv2018-11-07 21:48
Szerintem érdemes egyszer elolvasni. Nekem megvan, nagyon szívesen kölcsön is adnám, csak elég bajos innen a buckavidékről feljuttatni.

Olvasói hozzászólások nélkül
207. ólomkatka: könyv2018-11-07 21:33
Nem ismerem az írónőt, de ha jónak tartod a könyvet, beszerzem. A verseid alapján bízok az ízlésedben. De most rengeteg olvasatlan könyvem van még. Én egy Charles de Foucauld életrajzban olvastam érintőlegesen a témáról, és mivel elég sok minden van a neten erről, utánaolvastam.

Olvasói hozzászólások nélkül
206. nélküled: örmény[tulajdonos]: az emlékezetről2018-11-07 21:13
Nem tudom, ismered-e Elfi Shafak török írónőt. Már Nagy-Britanniában él, többek közt sajnos azért, mert írt erről a témáról is Az isztambuli fattyú című művében. Nagyon jó könyv szerintem. (Egyébként addig én se tudtam az örmény genocídiumról semmit.)

205. [tulajdonos]: az emlékezetről2018-11-07 20:39
II. János Pál az emlékezet megtisztításának nevezte azt a folyamatot, amikor az ezredfordulón a "kortárs" egyház nevében bocsánatot kért az egyház korábbi tagjainak vétkeiért. Szembesítette az egész egyházat azokkal az eseményekkel, amelyek mérhetetlen károkat okoztak a világban, és amelyeket keresztények követtek el. Úgy gondolta, az új évezred első gesztusa ez a múlttal becsületesen szembenéző tett legyen.
Mindez azért jutott eszembe, mert nemrég olvastam ki Pető Andrea Elmondani az elmondhatatlan című könyvét (később írok róla), amiben a II. világháború alatt főként a Vörös Hadsereg által Magyarországon elkövetett tömeges nemi erőszakról ír. Most csak annyit, hogy a témában való kutatást jelentősen megnehezíti, hogy a V. Hadsereg dokumentumai, beleértve a katonák egészségügyi adatait, nem kutathatóak. Gondolom azért, hogy megőrizzék a "felszabadítók" nimbuszát, az apáikról, nagyapáikról alkotott és konzervált kép tökéletességét.
A másik, ami miatt azt gondolom, hogy az "emékezet megtisztításá" nemcsak a Katolikus Egyház számára hasznos, az örmény genocídium ügye. Amit sok állam, köztük Magyarország sem ismer el, Törökország meg aztán végképp nem, letudja az egészet polgárháborús adtam-kaptam-ként. Gondolom, itt is a legnagyobb kihívást az elődök tetteivel való szembenézés/szembesülés jelenti.
Jót tenne mindkét helyen egy-egy II. János Pál.

204. [tulajdonos]: Tatay S.2018-11-07 07:52
Tatay Sándor elbeszéléseit olvasom, köztük a Ház, a sziklák alatt címűt. Bár mind az elbeszélést, mind a film forgatókönyvét Tatay Sándor írta, azt hiszem, azon ritka eset történt, hogy a film sokkal jobb, mint a "könyv", ami alapján készült. (Ez a kategórikus kijelentés persze szubjektív.) Ezt bizonyítja, hogy már kétszer megnéztem, és biztos vagyok benne, hogy még többször meg is fogom nézni, bár nem kedvelem különösebben a régi magyar filmeket, "alapfilmek" is kimaradtak eddig, amire nem vagyok büszke.

203. [tulajdonos]: Hail Macbeth2018-11-05 20:52
Épp moziműsort nézegettem, amikor felfedeztem egy Macbeth színházi közvetítést az egyik mozi műsorán. Belenéztem a trailerbe, de nekem túl mainstreamnek tűnt: (oda nem illő), anakronisztikus ruházat, random bekerült tárgyak a díszletbe, (indokolatlan) stíluskavargás.
És tádám!!!! eszembe jutott erről egy pár évvel ezelőtti Macbeth film, amit kétszer egymás után megnéztem két különböző művészmoziban (az egyik vetítésen kb. 10-en, a másikon velem együtt 3-an voltunk), és most, hogy újra megnéztem a trailerét (alább), a napokban egészen biztosan újra megnézem az egészet. A film a gonoszság apoteózisa, legalábbis a szépségig emelve: ami még ma is elgondolkodtat, hogyan lehet egy ennyire negatív és gonosz darab ennyire gyönyörű, már-már katartikus.
/A trailer közhelyessége senkit ne tévesszen meg, épp annyira van hatásosan megszerkesztve, vágva, hogy megvegye jegyét mind a 10 néző, vagy mind a 3./




Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
2018-10-14 07:50 Kosztolányi Mária
2018-09-28 23:41 furim
2018-08-27 10:16 Vajdics Anikó -- kedvencek
2018-08-21 09:29 Vezsenyi Ildikó
2018-08-21 09:17 vim
2018-08-17 21:42 válogatott versek
2018-08-16 18:22 kedvenceimből
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2018-12-16 10:56   Napló: Játék backstage
2018-12-16 10:53   Napló: Játék backstage
2018-12-16 10:32   Napló: Játék backstage
2018-12-16 10:14   Napló: Játék backstage
2018-12-16 09:06   1 mondatos kritika /Kertész Ákos:Makra/
2018-12-16 08:15   Napló: Jó, ha a vége jó
2018-12-16 06:27   új fórumbejegyzés: Tóth Gabriella
2018-12-16 06:22   Új fórumbejegyzés: Pálóczi Antal
2018-12-16 05:28   Napló: Jó, ha a vége jó
2018-12-15 23:19   Új fórumbejegyzés: Pálóczi Antal