Ráta

A büszkeségtivornyáról leemelni a kupakot,
nem, nem arról,
inkább az inkubátorról,
vajon mi rejlik alatta,
rügy,
komposztáló slukk,
jól kiépített fedezékből lesem a komposztáló slukk balvégzetét,
lesem leesem, lesem, leesem
a vastag faágról,
a hártyásszárnyú effektet kiveszem az iskolából,
ne tanulhasson az, aki aberráltakkal konspirál,
a spirál, a sütésálló platni kizárólag bukócéloknak engedelmeskednek,
ki engedelmeskedik?... A zárrezervátum, mely kompromittálja a paszuly legendáit,
a harántcsíkos latyak elvetemültsége határtalan,
a harántcsíkos lakat ördögi utakra csábít,
nosza, tamponáljuk akkor a puklis házi őrizetét,
jól tamponáljuk, megfelelően kikalapáljuk ez adatot,
a villámok betörik a kirakatot,
s szerteszét repül minden,
hol megőrzi kultúrtársát a polipkarú szégyen, kimérák fogságában táviratot köpölyöz
az antilopok összevérezte erdő,
erdő, eredő,
erdő, az eső és a megbecstelenített szűz holléte ismeretlen,
a vezeklés meg hasznavehetetlen, a feljelentés uborkaszezonban mindig
becsavarodik,
mit tegyünk hát,
húzzuk át egy krétával a táblát,
vagy szorítsunk hónunk alá egy barbárt,
pályafutásunk csúcsa, hogy egyben maradhassanak a közéletre alkalmatlan lencseszemek.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2017-06-19 08:04:25
Utolsó módosítás ideje: 2017-06-19 08:04:25