Meghoztam

Meghoztam az ítéletet saját
fejem felett:

többé nem dekorálom ki a szobainast,
többé nem hozom kellemetlen helyzetbe a sikítófrászt,
mely borostámmal szúr,
hazudozzon az, aki ágyútölteléknek számít a függelemsértők közt,
viseljen maszkot az, aki az esélyeket latolgatja,
legyen büszke az, aki latba veti a szakítószilárdságot,
azt kívánom,
a tarkóra mért csapások tundrája varrat legyen a sapkámon,
jól ritmizált szügyöm kettéválik, ha antitézisem vág léket a harmatba,
semminemű uszodát nem uszítok többé a praktikákra,
bozontos szemöldököm kárpitja sótlan vetélő,
ráadásul viasz finanszírozza a báljaimat,
nem, többé nem keveredem kétes ügyletekbe, ivarérett mínuszok a páfránycsapda tövében,
nem neheztelek rájuk,
jó okom van azt feltételezni, hogy a fedetlen urnák mind gusztusosak,
kölcsön adom a dzsungelt a kiégett tömítések higiéniájának,
a szamár is tajtékzik gombaszakértő fúgáimtól,

de én meghoztam az ítéletet saját fejem
felett,
így többé nem kell cidriznem a rigófüttyök intrikájától,
bizony, hogy nem.

Irtózom is magamtól rendesen.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2017-03-06 18:42:06
Utolsó módosítás ideje: 2017-03-06 18:42:06