BOLOND LÁNY IV.
Fülébe fogkrémet nyomott,
mert nem volt megelégedve falevelei kisajtolásával.
Kedvenc szórakozása egyike volt ez, amikor is a vibráció
felverte sátrait. Mert időközönként óriási hullámtartományú vibrációban élt Petra,
ez vitathatatlan.
Képek garmada villant fel lecsukott szemhéja mögött most is és sehogy se bírta kihámozni
az értelmüket.
Aztán kéretlenül jött az eszmetorlódás; - miért kosarazik az, aki meghúzza a kaszák élét…
analfabéka, analfabéka… viszlát, názáreti dobpergés, a startgombodat
nem én nyomtam meg… kamerás bírság a nézőpontjaidnak… a biotronlámpa
lakhatási engedélye lejárt… a legkiválóbb sziréna vagy te, sziklaváltó…
a mozgássérült termoszokat helyezd ki a habarcsos tálra… hidd el,
egy centrifugában is elférsz… Idegen anyag vagy, a nullpontok leírtak…
prüntyögi, a mackóvér eltalálta ütőjével a telázsit…
Odáig fajult a dolog, hogy a lány nem bírta tovább a belső hangzavart. Felugrott a kanapéról, odavágtatott
a könyvállványhoz és egy hirtelen mozdulattal lesöpörte mind, egy szálig a könyveket róla.
- Elég! – toporzékolt és tépdesni kezdte amúgy is gyér haját.
Amikor egy beszélgetés keretében felfedte előttem, mitől oly búskomor,
megsajnáltam.
- Tudod mit? Én szívesen elkísérnélek egy pszichológushoz. – simogattam meg a fejét.
Rábólintott.
- Igen, ez lehet a megoldás.
A rendelő szerényen volt berendezve. A szokásos betegfelvétel után
a nagy szaktekintélynek örvendő Zádori nem sokat teketóriázott. A szemüvege alól végigmustrálta
Petrát, majd kérdések özönével árasztotta el.
- Pipetták, érdemben?
- Elsőfokú képzés őrli őket.
- Freudi nézetek?
- Az anyám rútul bánt velem. Előfordult, hogy nem is volt magánál
a beléfecskendezett kábítószertől. Ilyenkor parancsba adta, hogy dúljam fel
a benzinkutunk szögleteit.
- Patkányszagú lehelet?
- Csakis az érzelgősök kibontakozásához elég.
- Hm.
- A csodás akrilfestményeket egy szögbelövővel leszedtem. – tette hozzá tréfásan a lány.
- Miért is?
- Mert előfutárai voltak a berzenkedésnek.
- Mi szeretne lenni?
Petra mélyet sóhajtott.
- Üvegcsörömpölés. – bökte ki végül.
A dokinak elkerekedett a szeme.
- Semmi szentimentalizmus?
- Idióta, aki nem a dolgok inverzét választja. Egyébként meg, már rég a pokolban lenne a helyem. – nézett
az órájára türelmetlenül.
- Akkor miért nincs ott?
A lány ekkor végigsimított szőrtelenített alkarján
és megdöbbentő választ adott.
-Tudja, a születésem előtt egy megszállott sofőr szó szerint
kiharapta a lábaim közül a lóherémet, vagyis megfosztott a férfiasságomtól.
A pszichológus kikászálódott az íróasztala mögül és félrehívott engem.
Hamar felállította a diagnózisát..
- Súlyos molekuláris eltérései lehetnek a kisasszony agyában. Fogyasszon gyakran páraelszívót.
– javasolta.
Az biztosan rendbe hozza.
De nem így lett…
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2018-12-25 17:06:19
Utolsó módosítás ideje: 2018-12-25 17:06:19