SZEPLŐS INTELEM
A panaszfal megnyílik, ha nyelvemet öltögetem a stigmákra,
túl igényesnek lenni nem árt,
meglakolok a bűneimért,
mert így rendeltetett,
nem kellett volna szapulnom a fogszabályozót,
miért is nem születtem néma kacsának,
ó jaj,
nem vagyok egy bohém alkat, aki mindenáron spirituszba akarja mártani
az aszkétikus szeánszot,
sárga pöttyöm limitje elveszett a zsizsegésben, hogy hovatovább a légyölő galóca aurája leng körül,
azt is sejtem, lejárató kampány indulhat ellenem, mert csimbókokban mertem utazni,
nem probléma, mert lesz, ki kiáll mellettem,
a látnok,
dörzsölt hangárjaim császkálva jutnak el az emeletnyi halántékokhoz,
s a röpke gyárkapuk suta katonaleveleiben
amnézia kényeskedik.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2019-09-23 12:23:05
Utolsó módosítás ideje: 2019-09-23 12:23:05
