CSILLÁMKŐ
A kalandvágyó mechanizmus inakat fertőz
izgalmas újdonság számára
a lécek közötti székfoglaló
kiskosztümbe bújik hogy ne huhoghassanak rá a körtéri fák
a csintalan egyszersmind rémisztő gubóktól elkéri a váltságdíjat
majd gyors meghajlásokkal vezekel
a maga védelmében vastagított horpaszokat alakít ki
mely megtilthatja a másológép kattogását szenzoroknak a szűrők tűrőképességét
A láthatárból kilóg egy szélforgó
a fénylyuggatta hihetetlenségek a kedvére valók
úgy forog hogy közben lelassítja a teringettét
ő az őzek ápolója és a szórakozás burka a levegőben érződik
egyszerre kevés lesz neki
titokban válik éretté
párját ritkítva harcol egyre harcol a betokozódás ellen
holnapután avatják szentté
a jármot mely kibékíti aztán meg eltünteti
a hullámlovast
ki gázálarcot tart fenn a célirányos szellőztetésért a kalandvágyó mechanizmust részesítve előnyben a küzdelem eposzaival összezárja
a jól benézett kacsintást.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2019-08-15 10:23:19
Utolsó módosítás ideje: 2019-08-15 10:23:19
