BOLOND LÁNY V. szürrealista kispróza

Fejtágítás, mégpedig a rosszabbik fajtából:
Petra fantáziál.
- Ühüm, ühüm, a béketűrés koronaőrré avanzsál.
Nyúzd le a bőrt a cipőidről, s nem kell a könyveidet bukfenceztetni.
Miféle ember vagy te? Az utcazenészek kalapját
odébb rugdosod.
Nem érted, miért kell a rossz ómeneket elhessegetni.
Volt egy igazszívű segítőd, de hol van az már!... Bohóccá változott, amíg te a korlátozottságodról
regéltél…
Ekkor nyitok be a szobájába én.
- Petra!
Nem moccan.
- Hoztam neked édes gyümölcsöt és árammegszakítókat,
hogy ne tupírozhasd fel a hajad!
- Diplomaosztód összegyűri a pihés kurátorokat, - suttogja sejtelmesen – ,
s nőrabló faunok fityegnek a füleidben.
- Hát nem ismersz meg? – kérdem várakozón.
Fény gyúl a szemeiben.
- Á, te vagy az, aki a piacon minden reggel elgáncsolsz! – fenyeget meg tréfásan. – Gyere, huppanj
le ide mellém, fogyasszuk el közösen az exkluzív tartalmakat. - No de ilyet, te kómások
pengéit cserélgeted, miközben én sorsjegyet játszok? – Netán üvegpalackjaiddal
donorokat lehetne rekeszteni?
- Hol barangolsz megint, te lány?! – förmedek rá. - Ugye, nem palástolod, hogy kajütöd lompos,
semmirekellő?
- Félreértesz. – legyint ő. – Csak a tajtékos hullámokat figyelem, épp az imént sodorták partra a hajóroncsok bérencét, szárítkozás végett.
- Brómmal tömött, fogatlan derékszíj, eszmélj már fel! – rázom a vállait.
De hiába. Szomorú módon Petra nem reagál, csak egyre forgatja a szemeit,
mint aki nem ismeri a tengelyek kapcsolódását.
Óvatosan kihátrálok a különböző tigrismintákkal kitapétázott falak közül,
látván, hogy ma sem boldogulok a lánnyal, hisz valószínűleg megint hallucinogén
szert vett magához.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2019-10-28 08:10:24
Utolsó módosítás ideje: 2019-10-28 08:10:24