Fohász
Istenem. Ölelj magadhoz.
Mivelhogy Szent Lelked
templomát ledöntsem,
túl fiatal vagyok még ahhoz.
Mit sem ér hűvös figyelmed,
ha tévedéseim lázban tartanak!
A simogatás az én vétkem,
s hogy betege lettem akaratodnak -
Kötelességeimmel is úgy vagyok,
mint kire terheket rónak, s elunja.
Én utolsó voltam a sorban:
ültess most előre, oldaladra!
Ne engedd, elhagyni magam,
mint azok, kik hűtlenekké válnak…
Egyedül kevés vagyok a jóhoz;
vess elébe boldogságnak!
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2017-05-24 09:07:39
Utolsó módosítás ideje: 2017-05-24 09:07:39
