CSATLAKOZNI szürrealista kispróza



Éber légy,
mert senki sem figyel rád, esetleg a süketítő fólia.
Csűrőkormányon kezed,
védi minden erezet.
A gomba alapú szilíciumszál erőt merít meggörbített nagyítódból,
a fullasztó szerpentin arany dukkózása böszmeséged kábító lövegét
taszítgatja egy harcsa csalogatására is alkalmas kanálnyéllel. Fantasztikus ásószerveket
döngetni a tarlón, olyan, mintha tarka mosolyok fáraót szipolyoznának…
Mindazonáltal kóklerség lenne azt állítani,
hogy a kifordított zsanérok értékbecslése a tiéd.
A meginterjúvolt vállapok, az égi szekerek, a kellemetlenségek iszapbirkózását kivonják
a hahotádból. Gémkapcsod megtáltosodik, moszattengerével
elönti a bárkákat, amik a fapapucs inkvizítorait szállították.
Nagy horderő kell ahhoz, hogy a sötét erszény
trónbitorlóvá nője ki magát.
Az első tananyag senki bolondja, nincs, ki kibontsa a részletesebb érthetőség
kedvéért.
Izotópellátásod akadozik, nem baj, a bakter tojásából nemsokára kikel
a vírusirtó, aki benyújtja majd háziorvosodhoz a látleletedet.
Eljutsz a dalhoz, elevickélsz oda, hol féllábú villámhárítód talpütése rezzenést csigahéjba sző.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2019-06-21 13:06:12
Utolsó módosítás ideje: 2019-06-21 13:06:12