EGY FURCSA TÖRTÉNET

A ceruzahegyező
kifogott rajtam:
ménesemet megríkatta és engem kiáltott ki tölcsérnek.

Ökobazár kánaánja
volt a relief
és elérte,
hogy szobámba lopózzék a már rég üdvözült madárijesztő.

S így szólt a jövevény;
hiába sanyargatod magad,
a sajt könnyebben megdagad,
minthogy te bálvánnyá válj.

Igaz, akkoriban sokat foglalkoztatott ez a téma…

Hiába jártam inkognitóban,
a füleim elálltak
és útként nyúlt ki alattam a rétestészta.
Bogaraimon túladtam,
de bálvány helyett szivárvány lettem,
odatapadtam a törökmézhez
és elhajlítottam egy homokóra szünetjelét. -

A madárijesztő megdicsért,
- ez itt a tét -, duruzsolta, majd
mágnest helyezett a szerveimre,
aztán elvonult egy szerzetesrendbe.

A ceruzahegyező azóta is püföli
az avítt köd mérlegserpenyőjét;
minden hiába, a rózsaszínű malacperselyt
senki se tudja hópehellyé változtatni.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2018-01-15 12:21:57
Utolsó módosítás ideje: 2018-01-15 12:21:57