ez jutalma.






benzines árszinten
adókulcs.
cukor fáslizta parancs, az ülőgumókról nincsen tudomása.
elveszett egy hasonlat, mely bölcsőjét
egy forrásban pörgette;
szúró zsalugáter, a tengert meghazudtoló hulladékhegy újra a kápolnáé.

fabrikálni fontos, de attól még…
letagadott diákcsíny, ebben merül ki minden feladatod;
mert mitől enyhül meg a kolostor arckifejezése, ha nem a porhüvelyből horgolt nagybácsikkal
sűrűn telehintett zátonytól?
a számlázó program kisiklott és rengeteg a sebesült.
ebben merül ki minden feladatod;
ma sem lesz aratás,
s a hídvég összeomlik.

lábrázás keresztmetszete, oszolj!
aki kardot nyel, az valójában ismerkedni
szeretne vastartalékod kontúrjaival. -
kizárólag a nagy csontok tehetnek róla, hogy nem lettél felnőtt, tartalmas, igás.
a dűlő szekrénynek és a platform ostromának kitéve elegyengettek mások.
de kik azok a mások?
elrabolták ifjúkorod, nádasban választottak ketté, mint poharat a fergeteg.

a hibabejelentő kurzusok rázuhoghatnak minden kíséretet érdemlő szadista
kontúrra,
mégsem lesznek ők diplomaták, ó, nem;  lassan tanulnak a hibáikból,
s átgázolva másságodon,
most azon töprengenek, hogy a nagy csontokat megőrölni nem szégyen,
sőt, nincs olyan nap,
hogy kétkezi munkájuk során ne falnák fel azokat a szőlőszemeket, amik a semmi oltárára potyogtak;
a ceruzahegyező számára ez észrevétlen.
versenyeznek is a kegyeiért,
a karkötőjüket biztonságba helyezve nyújtják ki az ingujjukat,
ám az elérhetetlenség profilján gyémánt csillog azok számára,
akik mélyebben néznek a tükörbe, mint ők teszik ezt.

benzines árszinten
egy gongütés kaszál;
mondjátok ki bátran, ha valami nem stimmel!
ontsátok ki a fakultatív gömbök beleit,
száműzzétek a sivatagba gyorsan a forró teát, mi cölibátusban is élhet,
de ne próbáljatok megmérkőzni vele,
aki szemhunyásnyit se alszik soha, a ki sem nőtt mogyorófa dimbes-dombos tájain.
ez jutalma, egyben kárhozata. -
a széthordott fűrészporban nem mereng medál, s a mediterrán támolygók dús habzású elektronjait
hitelre adják…

mennyi légtelenített ütközés; a rák páncélja megfonnyad.
esélyből szabj forgót!
a pörsenés a fejléc maszkját ölti magára és kifigurázza a szarvaskohót.
a milliomos bolygón a madárfütty érdes.
ősfotók az ódáról.
filigrán a gézelhajtó filmtekercs, hol küldetésébe süpped a skorpiómarás;
s a vásznas doboz pianínója,
a vásznas doboz pianínója,
a vásznas doboz pianínója mindhalálig vörös marad.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2026-03-23 09:06:36
Utolsó módosítás ideje: 2026-03-23 09:06:36