NAPLÓK: az univerzum szélén Legutóbbi olvasó: 2025-10-02 20:51 Összes olvasás: 77396
1017.
[tulajdonos]:
2025-09-27 10:56
éjszaka a csigák, a hajnali derengésben sókristályok ropognak a talpam alatt, pedig nem a tengerparton vagyok. felsöpröm a konyhakőre szóródott este szúrós maradványait, a széttépett szeretet is a szemetesben landol? este még vidáman táncoltak az asztalon a fürge furmintangyalok, reggelre felakasztva fulladoznak a szilvafán. dezsavüm van a gondolattól, talán mégis a tengerben kapálózok, parttalan. nem tudom, ki a hibás, de a harmadik fél. a transzvesztiták büntetése a hitetlenkedés vagy a hiteltelenség, se nők-, se férfiaknak végül is nem jár valódi intimitás. az értelmezés márpedig munka, ahogy a szeretet, legalábbis az értelmezés folyamatában alakul ki a hogyantovább. Isten? megvonom a vállam, ahogy ő is, fölösleges rá hederíteni, a történet végére derül ki, létezik-e teremtés, ádáméva, paradicsom, lecsó és miegymás.
a csigának jobb a mája ezért eszi ezért rágja a gyilkosgalócát
hogyha én is csiga lennék minden gombát megehetnék kényemre-kedvemre
nyalogatnék sisakgombát piros légyölő galócát raknék el télire
de sajna nem vagyok csiga (az állatok legjobbika) embernek születtem
húst zabálok néha zöldség- gyümölcs is jut ha van bőség konyhaasztalomra
olykor alkoholt is iszom ezért májam rosszabb bizony mint a csiga mája
1014.
[tulajdonos]:
2025-09-23 09:17
1013.
[tulajdonos]:
2025-09-19 08:03
1012.
[tulajdonos]:
2025-09-18 09:23
egyszer volt, hol nem volt, a nyuszika önfeledten ugrándozott az erdőben, mígnem egy hatalmas tölgyfa alá ért. a tölgyfa lombkoronájában a magának való bagoly huhogott valami barokk dallamot, amire a nyuszika felfigyelt és kíváncsi lett, hogy milyen lehet az az állat, amelyik ilyet csinál, biztosan fura szerzet, gondolta, és felkeltendő a bagoly érdeklődését, többször körbeszaladta a tölgyet, kaparta a kérgét, de a bagoly oda se bagózott, vagy legalábbis úgy tett, mintha hidegen hagyná a nyuszika törekvése, megállás nélkül huhogta a kontrapunktot. a nyuszika komolyan felcseszte magát, mérgében a tölgyfa gyökereit kezdte rágdosni, "kiölöm alólad a fát, te mocsok!", harapta az ártatlan gyökereket dühöngve, de egyszer csak főtt kukorica szagát érezte, és egyből tudta, hogy mákja van, szarvasgombának kell ott lennie, nekigyűrközőtt ásni és valóban, egy termetes szarvasgomba került elő a girbe-gurba gyökerek fészkéből. a fogai közé vette és uccuneki, ám a bagolynak se kellett több, ő is érezte a szagot és imádta a szarvasgombát, a nyúl után eredt, utol is érte, a magasból lecsapott rá, a karmai közé kapta és lélekszakadva repült tovább, azon gondolkodva, mi legyen a következő lépés. annyira elbambult, hogy teljes erőből nekirepült egy útját álló fatörzsnek, lezuhantak, elájultak mind a ketten. mit tesz isten, pont a Micimackó odúja elé pottyantak, aki a hangos puffanásra elő is kecmergett, s mióta utoljára találkoztunk vele, felnőtt, morcos, életunt, komoly mézpárlat függő ragadozó medve lett. ahogy meglátta a két eszméletlen állatot, arra gondolt, hogy mekkora szerencséje van, régen evett vadast, a bagoly ugyan rágós, de ha tollastul megnyúzza, jó sapka lehet belőle. előkapott egy furkósbotot a szerszámoskamrából, hogy agyoncsapja őket, a nyuszika viszont ekkor kezdett magához térni s a brutális kisugárzású medve láttán rémületében kitátotta a száját, amiből kigurult a szarvasgomba. Micimackó egy pillanatra megtorpant, valami szikra gyúlt az amúgy túlmézezett agyában és "Gondolj, gondolj!", sikerült arra a megállapításra jutnia, hogy itt komoly haszonra tehet szert, ha jól intézi az ügyet, felajánlotta hát a két félkába állatnak, hogy megkíméli az életüket, ha máskor is hoznak neki szarvasgombát. "nanáhogy", vágták rá kórusban, a nyuszika magas szoprán hangon, a bagoly mély basszusban. Micimackó még egy flaska mézpárlatot is adott nekik a biznisz megpecsételésére. hazaindultak, a bagoly elmagyarázta a nyuszikának, hogy milyen titkos járaton tud feljutni hozzá a tölgy lombkoronájába, ahol aztán jól bemézeztek és azon röhögtek, hogy milyen hülye ez a Micimackó. másnap a bagoly megmutatta nyuszikának az erdő legöregebb fáit, összegyűjtöttek több kilo szarvasgombát, amit eladtak a sznob franciáknak és gusztustalanul sok pénzt kerestek vele. jelenleg a Seychelle-szigeteken nyaralnak.
1011.
[tulajdonos]:
2025-09-16 14:43
// fekete csönd lelke helyén. nincsen remény. halott szegény.
1010.
[tulajdonos]:
2025-09-15 14:48
délelőtt a Halmierdőben jártam gondolkodni és gombát keresni, de a csapadék nem ülepedett meg, a micélium hálózathoz még nem jutott el az információ. a szúrós akácosban néhány vézna tintagomba erőlködött, melyek szintén kérészéletű gombák, 1-2 napon belül megfeketednek és elfolyósodnak, felszívja őket a fekete csodaszarvas fekete csöndje. beljebb, az igazi buja erdőben, ahova nem ért el a láncfűrészes erdőkínzó jelenlétének zaja sem, tölgyek és feketefenyők fogadtak, de ott találkoztam leginkább a hiánnyal, az ébredendő életnek semmi nyoma, talán korábbi gombászévek intenzív gyűjtése miatt haragudtak meg és bújtak el a gombák, nem tudom, reménytelenül mászkáltam a szűk ösvényeken, félig földig hajolva, csupán néhány csigáról hittem azt, hogy képükben egy-egy fiatal vargánya törekszik a fejlődésben, és előbb-utóbb föltűnt, hogy körbe-körbe megyek, mindig ugyanoda lyukadva és feladtam a keresést. elindultam arra, amerre a kijutást gyanítottam, ekkor jött egy email A. nevű barátomtól, tüskés galóca képe jelent meg a képernyőn, féljel, mosolyodtam el kínomban. már majdnem kiértem, tíz méterre az erdő szélétől végre megjelent egy kerti őzláb. nem messze tőle egy karbolszagú csiperke. és egy fiatal sárga géva feltűnő termőteste. néhány nap múlva vissza kell mennem, talán mégis életre kel az erdő.
1009.
[tulajdonos]:
2025-09-14 13:14
1008.
[tulajdonos]:
2025-09-14 12:12
// meglepetésemben megtorpantam az ablak előtt, amely mögül kibámult rám a fekete csodaszarvas. fekete csöndet üzent a tekintete.
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
Kedvenc versek
Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
