| KIEMELT AJÁNLATUNK |  |

| Új maradandokkok |  |

| FRISS FÓRUMOK |  |

| FRISS NAPLÓK |  |

| VERSKERESő |  |

| SZERZőKERESő |  |

| FÓRUMKERESő |  |

|
 | vezsenyi ildikó | üzenőfala képtára |
Az írás egyetlen szabályt ismer. Hogy legyen mit mondanod. (Schopenhauer)
2021.12.11.
A téma ugyanaz, a sorok mások.
Életem eseményei, régiek, újak, csak nyersanyagok.
Lehet, rá sem ismernél az eredetijükre.
Egyszerre csúnyábbak, és szebbek.
A versek, csak egyik módja annak, ahogyan megélem őket.
A versek a valóságból teremtett szubjektív világok,
melyekben újra teremtem a magányomat.
Az a hely, ahol egyedül vagyok otthon.
*
A szüleim nagyon szerettek engem. Ahogy mondani szokták; a maguk módján.
Apukám szeretetét éreztem, Anyukámtól féltem. Leginkább a bántó szavaitól.
Lelki marcangolásnak nevezem azt, amiben nagyon sokszor részesített, a kezdeti tudatos, nevelési célzatú, fizikai fenyítések után. Ezekben mindig egyet értettek. Nem volt testvérem, ritkán játszhattam gyerekekkel. Valahogy, mindig azt éreztem, más vagyok, mint a többi gyerek, s ezért magányos voltam. Nagy szorgalommal rengeteget dolgoztak, együtt gazdálkodtak, nagyon sikeresen. Mikor cseperedtem engem is bevontak. Mindent meg akartak adni, ami Anyukámnak hiányzott gyermekkorában, hogy nekem könnyebb életem legyen. Cserébe engedelmességet és hálát vártak.
A házasságomat nagyon ellenezték. Az unokáikat nagyon szerették, ezt ki is mutatták. Az írás, a versírás, és a választott hivatásom, az ő szemükben, a legnagyobb haszontalanság volt. Én pedig, ha elkésve is, de mindig próbáltam megfelelni. Nem igazán sikerült. Most hogy már nem élnek, s csak az emlékük hat rám, előmerészkedtek a versek. Kisgyerekkoromban, ha megkérdezték mi szeretnék lenni, ha megnövök, azt mondtam, író. Hát, mit mondjak? Nem volt túl jó a fogadtatás! Ha valaki két éve azt mondta volna, hogy én, életem során, még verseket fogok írni, kizártnak tartottam volna! De hát, az élet tartogat néha meglepetést is.
2016.02.12.
A DOKKON OLVASHATÓ VERSEI
¡ Próbaterhelés ¡ Újra itthon ¡ Falusi randevúk 9. Boldogság-teszt, vagy amit akartok ¡ Ihlető (Szerelem-naszád jav.) ¡ Szerelem-naszád ¡ áthallás
anyu versek ¡ Asszó, vagy esszé ¡ talán igaz
Valami tavasz (csonka változat) ¡ Ég a szemem a sok nevetéstől! ¡ Expresszív ¡ Valami Tavasz ¡ szabadon ¡ Elvágyódás ¡ Kékpöttyös
Ildikó, a szabadságról ¡ a költő(nő) telefonjának kikapcsolása ¡ Egy éjszaka csodái ¡ (elsőre) ¡ Luci
(hat perc) ¡ (rend. ha-gyom.) ¡ Életjátszma
Lila gőz
Öregszel ¡ folyamat ¡ Depresszív ¡ Vezsenyi Ildikó (változat) ¡ Álarc
Zsoltárok helyett ¡ Megtalált
Első vers (a Falusi randevúk sorozathoz) ¡ zöldségek nyersen ropogósan ¡ Egy a sok közül ¡ Elmondom egy álmomat
Falusi randevúk 1. Első este ¡ Ajtódban megállok ¡ Végül is... ¡ Se költő, se író, se zene, se regényhős...Türjei Zoltánnak ajánlva ¡ Hosszú az út "Senecio" - ig ¡ Plátói
7/4
álom, abúzus, leporellóval
Szaggatott kilégzés két hosszú szünettel a végén ¡ Talonba'
Lélek-zet
Tíz lépés
frustrato ¡ A versírás élettani problematikája ¡ Egy forró nyáreste Weöreséknél
Mindig magasabbra, drill, fordított drill, következő, egy őrült Párisban, „szeretlek”
Elhagyott helyek: "ég"
körülölel (változat) ¡ Körülölel ¡ fele más ¡ Gripenek háztetőimen (ab-szur-ka) ¡ Vezsenyi Ildikó, a költő haragszik ¡ egytömb (változat) ¡ számvetés ¡ Vezsenyi Ildikó
Hetedik napon
Második napon
A nulladik napon ¡ már ok nélkül ¡ egytömb ¡ a vámpír próbája (kis-dráma) ¡ forródróton
Nyílik az olló ¡ Gondolatok első evésig ¡ terápia ¡ Egy sima, két fordított ¡ Markolat ¡ Egy lépés előre ¡ Szíved - karod ¡ Vámpír 2. ¡ Vezsenyi Ildikó, a gyermek
Kétoldalú ¡ helyi - érték ¡ Kép ¡ Vissza
Álmomban ¡ lenni csak ¡ "A téma az utcán hever" ¡ Panelszerelem ¡ Sírvers ¡ Soraim ¡ Kis határsétések ¡ Csak ínyenceknek ¡ Napi vers ¡ Se barokk, se ¡ Önvád ¡ Sokáig ¡ Szüleim ¡ Hiába szólít ¡ eltört ¡ Öröm (jav.) ¡ Örömvers ¡ Magány
|
|
|
|