Elhagyott helyek: "ég"

Skiccek az égről


Farkas György (nyomán elindulva)
    ...az ég

  
az ég-darabkák fejünk felett száradnak
    néma órák, roppant idő-nehezékek


Ég, ég, ég
kék-lángú ég
gázlángú ég
gázcsóva.

aláhúzott, félkövér betű az ég
áttetsző búra
fordított zuhanás
óceánok törött tükre
tupírfésű

hullámvonallal szegélyezett karéj
génmanipulált-dinnyehéj
hegyek sörénye, felleng

súlytalan, roppant-testű nehezék
belém zuhansz

*

Mi az ég, azon kívül, hogy fogalom?
Forgalom, a molekulák, atomok,
láthatatlan útvesztőiben.

Axiómaként működik, nemde bár?
Ki merné megkérdőjelezni az ég létezését
és lényegét, ha nem akar tűt vagy bogyót?

Hogy mi a funkciója?
Pártként is működhetne,
ha lenne frakciója.
Ég pártiak, szemben a földiekkel.
Megfogható lehetne,
de csak korrupcióval.

Egyelőre csak ecset és
szó a markolata,
kormosra maszatolt,
gázcsíkosra festett,
rabruhás szökevény
kit a gravitáció befog.

Motoros szárnyakkal dagasztott,
manipulált, gyerekbőgés az ég,
míg fel nem hólyagzik,
isten láthatatlan éteri tenyere.  

Ég, ég, ég! Működhet célként,
hova repülni vágyunk.
Álmennyezete olyan,
amire, mint a legyek
szállunk, amire felnézünk,
s ahonnan a sok piszok
szemünkbe potyog.

Ég, ég, ég, amire tátják magukat a gyermekszájak
orrlyukon beszívott szabadságpermet
zászlót lobogtató  hat milliárdnyi lélegzet
gravitáló földhöz ragadt
szellem szellentése.

Ilyen az én, nagy,
kék egem!
Ami a tiétek is.
Benne élek,
s ti velem.
De hiába szól az égi
kérelem.
Ránézek csak,
benne csobbanok,
és meghatódom,
én a kék-ballon
kosarából kipottyant
gyökértelen, elsorvadt
úszóhártya.
az ég alkotóelemei
a láthatók
színek
dominánsa, kék, több kék, s a több-kéknek árnyalatai
de lehet vörös, mint vihar előtt a csönd,
vagy sárga: a szikrázó nap arany ragyogása
fekete felhővel takart is lehet az ég.
  
    igen: „az ég-darabkák fejünk felett száradnak”

mint, előhívott gondolat, láthatatlan köteleken,
láthatatlan csipeszekkel, keresztül-kasul
néha leszedi őket egy láthatatlan kéz
s olyankor nagy a csend
megáll az idő
roppant órák
néma nehezékek
felhúzásra várnak

égitestek
egy-helyben állók
láthatatlan-zenére táncolók
éjjel kirajzanak







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2019-07-15 22:22:26
Utolsó módosítás ideje: 2019-07-18 11:53:55