Vezsenyi Ildikó : Falusi randevúk 1. Első este

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2833 szerző 37321 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Petz György
  Gyermekkor, bérház emelet
Új maradandokkok

Ötvös Németh Edit: életösztön
Virág Tamás: nagy költő
Albert Zsolt: Kettőnk szótlansága között
Gyurcsi - Zalán György: 39. heti haikuk (2020.)
Konta Ildikó: talán
Bara Anna: a tetszhalott -
Szokolay Zoltán: Z
Szilasi Katalin: A terítő csíkjai
Bara Anna: a tetszhalott
Szilasi Katalin: Én nem látom...
FRISS FÓRUMOK

Papp Gréta 44 perce
Szakállas Zsolt 58 perce
Bara Anna 1 órája
Karaffa Gyula 5 órája
Gyors & Gyilkos 8 órája
DOKK_FAQ 20 órája
Vajdics Anikó 23 órája
Gyurcsi - Zalán György 1 napja
Tálos Barbara 1 napja
Nagyító 1 napja
Vezsenyi Ildikó 2 napja
Seres Sándor 2 napja
Szilasi Katalin 2 napja
Virág Tamás 3 napja
Ötvös Németh Edit 4 napja
Konta Ildikó 4 napja
Pataki Lili 4 napja
Nyári László 4 napja
Szokolay Zoltán 4 napja
Albert Zsolt 6 napja
FRISS NAPLÓK

 nélküled 38 perce
Párbeszéd a DOKK jövőjéről 57 perce
Hetedíziglen 1 órája
EXTITXU-UXTITXE 1 órája
mix 2 órája
történések 2 órája
az utolsó alma 3 órája
Játék backstage 4 órája
Ötvös Németh Edit naplója 4 órája
Szőnyeg 6 órája
az univerzum szélén 7 órája
Seholsincs 9 órája
Gyurcsi 13 órája
Zúzmara 16 órája
törmelék 19 órája
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Vezsenyi Ildikó
Falusi randevúk 1. Első este

Köszönöm, Atyám.
Köszönöm, hogy eljött az idő,
hogy meggyónhatom vétkemet.
Kérem, ismerje meg indokaim,
s ha jónak látja, adjon feloldozást.

Először becsöngetett a kapun.
Méheket akart venni tőlem.
Mielőtt övé lettem, már huszonnyolc volt.
Az tízzel több,
mint a minimum megengedett.
Előtte cseteltünk a fészen.

Kérte, két-három órát töltsek el vele,
mert az érettebb nőket szereti,
de hajlandót nem talál mostanában.
Ekkora őszinteség természetes, hogy levett a lábamról.
A pénz se odamegy, ahol szükség van rá.

Kifaggattam.
Fasírtban van a jánnyal, aki egyidős vele.
De nem hagyja ott a gyerekével, mert nincs nekik semmijük.
Ez jó volt, mert én sem akartam elválni.

Szerelem, szeretet nélkül nekem nem megy, hárítottam.
Ha már szex van, akkor valamennyi szeretet is.
Nyugtatott meg. Tényleg megnyugtatott.
De, gondoltam megtennünk talán helytelen.

Hiába mondtam nemet,
ha a szorongásom az élettől való félelemmé duzzadt.
Végül, mert nem adta fel,
mikor már bizsergetett és vacogtatott a gép előtt unszolása,
engedtem neki.

Mondtam: csak egy beszélgetés, s meglátjuk.
De ő, sötétben akart nálam lenni.
Sötétedés után, titokban, eljött hozzám.
Csak az a biciklikas ne zörgött volna annyira!
Az áramot előtte kapcsolták ki.
Az erkölcstelenség valószínűleg együtt jár a szegénységgel.

Asztalhoz ültünk.
Megfogtuk egymás kezét, illetve
megragadtam mindkét kezemmel az övét.
Izgulósan, mint fellépés előtt szokás.

Látni sem kellett volna hozzá,
de besütött a Telihold.
Nevettünk.
Izzadt a tenyere.

Ebbe, semmi különös nem volt.
A férjemé is izzadt annak idején.
Azt mondják, mind izgulnak.
Igaz, Atyám?

Mikor megfeneklett a beszélgetés,
mert mindketten arra gondoltunk,
átült a kanapéra az ablak alá, és hátradőlt.
Rekedtes hangon hívott, sóhajtott, sóhajtozott.

Annyira édes volt, Atyám!

Gyere-gyere, élvezzük már egymást, ülj bele!
Én úgy, de úgy figyeltem,
mint a tojó táncát szoktam a gácsér körül.
Bár, ügyet se vetettem volna rá,
de hagytam, hogy odamenjek
hagytam, hogy megtörténjen
sőt, ismételt bátorító kézszorítások után
tettem én is a dolgom.
Mégis; mint egy gép.
De jó volt, hogy éreztem szükség van rám.
Ettől értelmet kapott az egész.

Munkálkodtunk, de ez nem volt elég.
Szerinte élveznem is kellett volna.
Végül, miközben öltözködött,
viszonzásképpen, ölébe borulva panaszkodtam
a neveltetésemre és a férjemre.
Ő úgy értette; rá.

Akkor hagyjuk egymást?
Vakarta meg a feje búbját.
Gondolkodott, a nadrágját elengedte közben.
Meg tudnád tenni?
Itt tudnád hagyni ezt a jó kis kanapét?

Végül, én jöttem el a faluból, és eltelt öt év.
Tegnap írt.
Mikor jövök megint B.-re egyedül?
Még meggondolom, volt a válasz.
Fél évtized nagyon nagy idő, még az én koromban is.

Hát még az övében!
Akkor szerelmes voltam, de lehet már nem is tetszene.
Ami, tudjuk Atyám, színtiszta költői válasz
a kérdésre, amit senki sem tett fel.


2019. április 30.








Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2020-02-10 12:46:29
Utolsó módosítás ideje: 2020-02-10 12:48:28


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2020-09-25 22:55 furim
2020-02-26 09:25 lista
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
2018-08-27 10:16 Vajdics Anikó -- kedvencek
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2020-09-30 16:17   Napló: nélküled
2020-09-30 15:59   Napló: Párbeszéd a DOKK jövőjéről
2020-09-30 15:58   új fórumbejegyzés: Szakállas Zsolt
2020-09-30 15:51   új fórumbejegyzés: Papp Gréta
2020-09-30 15:46   új fórumbejegyzés: Bara Anna
2020-09-30 15:24   Napló: Párbeszéd a DOKK jövőjéről
2020-09-30 15:05   Napló: Párbeszéd a DOKK jövőjéről
2020-09-30 15:01   Napló: EXTITXU-UXTITXE
2020-09-30 14:16   Napló: mix
2020-09-30 14:14   Napló: mix