Vezsenyi Ildikó : Falusi randevúk 1. Első este

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2836 szerző 38079 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

lengyel attila
  Az építmény
Új maradandokkok

Bártfai Attila Márk: Hokuszai öreg tigrise a hóban
Bara Anna: acélmezők
Tóth János Janus: ha az ember (reflexvers)
Szilasi katalin: Spenót tükörtojással
Tóth Gabriella: unoka (végleges)
Tóth Gabriella: Valahol
Bátai Tibor: BALLADA
Markovics Anita: Rubikon
Valyon László: Lutheriáda
Busznyák Imre: Láda február havában
FRISS FÓRUMOK

Szilágyi Erzsébet 5 órája
Bara Anna 6 órája
Tóth Gabriella 15 órája
Markovics Anita 1 napja
Gyors & Gyilkos 1 napja
Nagyító 1 napja
Kosztolányi Mária 3 napja
Kiss-Teleki Rita 6 napja
Bátai Tibor 6 napja
Bártfai Attila Márk 6 napja
Tóth János Janus 9 napja
Maretics Erika 10 napja
Busznyák Imre 12 napja
Szilasi katalin 13 napja
Zsolt Szakállas 14 napja
Konta Ildikó 14 napja
Horváth Tivadar 15 napja
DOKK_FAQ 16 napja
Albert Zsolt 18 napja
Ötvös Németh Edit 21 napja
FRISS NAPLÓK

 az utolsó alma 3 órája
Ötvös Németh Edit naplója 4 órája
Etzel Mark Bartfelder 10 órája
Hetedíziglen 10 órája
Más, és mégis ugyanaz 10 órája
N. D. S. L. (Vajdics Anikó) 13 órája
A HÁRMAK 18 órája
Gyurcsi 1 napja
Baltazar 1 napja
PÁLÓCZI: BRÜSSZELI CSIPKE 1 napja
Bara 1 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 2 napja
ELKÉPZELHETŐ 3 napja
Párbeszéd a DOKK jövőjéről 3 napja
Hordalék 3 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Vezsenyi Ildikó
Falusi randevúk 1. Első este

Köszönöm, Atyám.
Köszönöm, hogy eljött az idő,
hogy meggyónhatom vétkemet.
Kérem, ismerje meg indokaim,
s ha jónak látja, adjon feloldozást.

Először becsöngetett a kapun.
Méheket akart venni tőlem.
Mielőtt övé lettem, már huszonnyolc volt.
Az tízzel több,
mint a minimum megengedett.
Előtte cseteltünk a fészen.

Kérte, két-három órát töltsek el vele,
mert az érettebb nőket szereti,
de hajlandót nem talál mostanában.
Ekkora őszinteség természetes, hogy levett a lábamról.
A pénz se odamegy, ahol szükség van rá.

Kifaggattam.
Fasírtban van a jánnyal, aki egyidős vele.
De nem hagyja ott a gyerekével, mert nincs nekik semmijük.
Ez jó volt, mert én sem akartam elválni.

Szerelem, szeretet nélkül nekem nem megy, hárítottam.
Ha már szex van, akkor valamennyi szeretet is.
Nyugtatott meg. Tényleg megnyugtatott.
De, gondoltam megtennünk talán helytelen.

Hiába mondtam nemet,
ha a szorongásom az élettől való félelemmé duzzadt.
Végül, mert nem adta fel,
mikor már bizsergetett és vacogtatott a gép előtt unszolása,
engedtem neki.

Mondtam: csak egy beszélgetés, s meglátjuk.
De ő, sötétben akart nálam lenni.
Sötétedés után, titokban, eljött hozzám.
Csak az a biciklikas ne zörgött volna annyira!
Az áramot előtte kapcsolták ki.
Az erkölcstelenség valószínűleg együtt jár a szegénységgel.

Asztalhoz ültünk.
Megfogtuk egymás kezét, illetve
megragadtam mindkét kezemmel az övét.
Izgulósan, mint fellépés előtt szokás.

Látni sem kellett volna hozzá,
de besütött a Telihold.
Nevettünk.
Izzadt a tenyere.

Ebbe, semmi különös nem volt.
A férjemé is izzadt annak idején.
Azt mondják, mind izgulnak.
Igaz, Atyám?

Mikor megfeneklett a beszélgetés,
mert mindketten arra gondoltunk,
átült a kanapéra az ablak alá, és hátradőlt.
Rekedtes hangon hívott, sóhajtott, sóhajtozott.

Annyira édes volt, Atyám!

Gyere-gyere, élvezzük már egymást, ülj bele!
Én úgy, de úgy figyeltem,
mint a tojó táncát szoktam a gácsér körül.
Bár, ügyet se vetettem volna rá,
de hagytam, hogy odamenjek
hagytam, hogy megtörténjen
sőt, ismételt bátorító kézszorítások után
tettem én is a dolgom.
Mégis; mint egy gép.
De jó volt, hogy éreztem szükség van rám.
Ettől értelmet kapott az egész.

Munkálkodtunk, de ez nem volt elég.
Szerinte élveznem is kellett volna.
Végül, miközben öltözködött,
viszonzásképpen, ölébe borulva panaszkodtam
a neveltetésemre és a férjemre.
Ő úgy értette; rá.

Akkor hagyjuk egymást?
Vakarta meg a feje búbját.
Gondolkodott, a nadrágját elengedte közben.
Meg tudnád tenni?
Itt tudnád hagyni ezt a jó kis kanapét?

Végül, én jöttem el a faluból, és eltelt öt év.
Tegnap írt.
Mikor jövök megint B.-re egyedül?
Még meggondolom, volt a válasz.
Fél évtized nagyon nagy idő, még az én koromban is.

Hát még az övében!
Akkor szerelmes voltam, de lehet már nem is tetszene.
Ami, tudjuk Atyám, színtiszta költői válasz
a kérdésre, amit senki sem tett fel.


2019. április 30.








Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2020-02-10 12:46:29
Utolsó módosítás ideje: 2020-02-10 12:48:28


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2022-06-27 21:53   Napló: az utolsó alma
2022-06-27 20:55   Napló: Ötvös Németh Edit naplója
2022-06-27 19:58   új fórumbejegyzés: Szilágyi Erzsébet
2022-06-27 19:05   új fórumbejegyzés: Bara Anna
2022-06-27 19:04   új fórumbejegyzés: Bara Anna
2022-06-27 17:31   új fórumbejegyzés: Bara Anna
2022-06-27 17:29   új fórumbejegyzés: Bara Anna
2022-06-27 14:50   Napló: Etzel Mark Bartfelder
2022-06-27 14:38   Napló: Más, és mégis ugyanaz
2022-06-27 14:35   Napló: Más, és mégis ugyanaz