Vezsenyi Ildikó : Falusi randevúk 1. Első este

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2836 szerző 37486 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Francesco de Orellana
  Közös ügy(etlenkedés)eink
Új maradandokkok

M. Szabó Mihály: Az ősz illata
Nyári László: karácsonyfa
Kiss Anna Mária: Balázs Fecó emlékére
Konta Ildikó: hálószobám
Szakállas Zsolt: függelék vagy. a felfázás monoton
Konta Ildikó: anyám még van
Konta Ildikó: new and newer age
Albert Zsolt: Rózsaablak naivitás
Kiss-Teleki Rita: Én jó voltam
Péter Béla: Időzet
FRISS FÓRUMOK

Gyors & Gyilkos 9 perce
Filip Tamás 11 órája
M. Szabó Mihály 1 napja
Tóth Gabriella 1 napja
DOKK_FAQ 2 napja
Nyári László 2 napja
Nagyító 3 napja
Karaffa Gyula 3 napja
Kiss Anna Mária 3 napja
Farkas György 3 napja
Kiss-Teleki Rita 4 napja
Vezsenyi Ildikó 7 napja
Konta Ildikó 8 napja
Szilágyi Erzsébet 8 napja
Kránitz Laura 8 napja
Ötvös Németh Edit 9 napja
Szakállas Zsolt 9 napja
Szilasi Katalin 10 napja
Kántor Zsolt 13 napja
Kosztolányi Mária 13 napja
FRISS NAPLÓK

 Zúzmara 49 perce
Ötvös Németh Edit naplója 2 órája
nélküled 3 órája
az utolsó alma 5 órája
Gyurcsi 6 órája
EXTITXU-UXTITXE 7 órája
mix 7 órája
Hetedíziglen 8 órája
Baltazar 21 órája
Etzel Mark Bartfelder 1 napja
törmelék 2 napja
történések 2 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 2 napja
ELKÉPZELHETŐ 4 napja
argumentum 4 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Vezsenyi Ildikó
Falusi randevúk 1. Első este

Köszönöm, Atyám.
Köszönöm, hogy eljött az idő,
hogy meggyónhatom vétkemet.
Kérem, ismerje meg indokaim,
s ha jónak látja, adjon feloldozást.

Először becsöngetett a kapun.
Méheket akart venni tőlem.
Mielőtt övé lettem, már huszonnyolc volt.
Az tízzel több,
mint a minimum megengedett.
Előtte cseteltünk a fészen.

Kérte, két-három órát töltsek el vele,
mert az érettebb nőket szereti,
de hajlandót nem talál mostanában.
Ekkora őszinteség természetes, hogy levett a lábamról.
A pénz se odamegy, ahol szükség van rá.

Kifaggattam.
Fasírtban van a jánnyal, aki egyidős vele.
De nem hagyja ott a gyerekével, mert nincs nekik semmijük.
Ez jó volt, mert én sem akartam elválni.

Szerelem, szeretet nélkül nekem nem megy, hárítottam.
Ha már szex van, akkor valamennyi szeretet is.
Nyugtatott meg. Tényleg megnyugtatott.
De, gondoltam megtennünk talán helytelen.

Hiába mondtam nemet,
ha a szorongásom az élettől való félelemmé duzzadt.
Végül, mert nem adta fel,
mikor már bizsergetett és vacogtatott a gép előtt unszolása,
engedtem neki.

Mondtam: csak egy beszélgetés, s meglátjuk.
De ő, sötétben akart nálam lenni.
Sötétedés után, titokban, eljött hozzám.
Csak az a biciklikas ne zörgött volna annyira!
Az áramot előtte kapcsolták ki.
Az erkölcstelenség valószínűleg együtt jár a szegénységgel.

Asztalhoz ültünk.
Megfogtuk egymás kezét, illetve
megragadtam mindkét kezemmel az övét.
Izgulósan, mint fellépés előtt szokás.

Látni sem kellett volna hozzá,
de besütött a Telihold.
Nevettünk.
Izzadt a tenyere.

Ebbe, semmi különös nem volt.
A férjemé is izzadt annak idején.
Azt mondják, mind izgulnak.
Igaz, Atyám?

Mikor megfeneklett a beszélgetés,
mert mindketten arra gondoltunk,
átült a kanapéra az ablak alá, és hátradőlt.
Rekedtes hangon hívott, sóhajtott, sóhajtozott.

Annyira édes volt, Atyám!

Gyere-gyere, élvezzük már egymást, ülj bele!
Én úgy, de úgy figyeltem,
mint a tojó táncát szoktam a gácsér körül.
Bár, ügyet se vetettem volna rá,
de hagytam, hogy odamenjek
hagytam, hogy megtörténjen
sőt, ismételt bátorító kézszorítások után
tettem én is a dolgom.
Mégis; mint egy gép.
De jó volt, hogy éreztem szükség van rám.
Ettől értelmet kapott az egész.

Munkálkodtunk, de ez nem volt elég.
Szerinte élveznem is kellett volna.
Végül, miközben öltözködött,
viszonzásképpen, ölébe borulva panaszkodtam
a neveltetésemre és a férjemre.
Ő úgy értette; rá.

Akkor hagyjuk egymást?
Vakarta meg a feje búbját.
Gondolkodott, a nadrágját elengedte közben.
Meg tudnád tenni?
Itt tudnád hagyni ezt a jó kis kanapét?

Végül, én jöttem el a faluból, és eltelt öt év.
Tegnap írt.
Mikor jövök megint B.-re egyedül?
Még meggondolom, volt a válasz.
Fél évtized nagyon nagy idő, még az én koromban is.

Hát még az övében!
Akkor szerelmes voltam, de lehet már nem is tetszene.
Ami, tudjuk Atyám, színtiszta költői válasz
a kérdésre, amit senki sem tett fel.


2019. április 30.








Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2020-02-10 12:46:29
Utolsó módosítás ideje: 2020-02-10 12:48:28


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2020-12-09 08:13 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2021-01-18 20:17   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2021-01-18 19:50       ÚJ bírálandokk-VERS: Vajdics Anikó Igeragozás
2021-01-18 19:37   Napló: Zúzmara
2021-01-18 18:05   Napló: Ötvös Németh Edit naplója
2021-01-18 16:42   Napló: nélküled
2021-01-18 15:08   Napló: az utolsó alma
2021-01-18 14:28   Napló: az utolsó alma
2021-01-18 13:45   Napló: Gyurcsi
2021-01-18 13:11   Napló: EXTITXU-UXTITXE
2021-01-18 12:57   Napló: az utolsó alma