A víz, az úr
Tegnap a felső szomszéd dzsezzkoncertre kiöltöze,
felveszi az susogós nadrágját és viszi a nejet is;
kék csokornyakkendője megkötve, hölgye meg mindig
fürdik és egyrecsak azt ismétli: "mi lenne ha egyszer a
zéletben nem kéne sietni a zeste hogy lenne i-
dőm szépen megszárítani ahhajamat, drágám kérlek,
mifféle ddolog ezz?"
mindez még tán rendben is lenne, hisz nem lehet minden
házastárs kedves, ám ami fő és rettentő kínos
hat negyvenhétkor teljesen végzetes tett volt ott:
Úr feleségét ránta ki kádból mert ha lekésik a
koncert, később már bejutás nincs, lett is e mozzanat
nagy vita tárgya, melynek hevében a vízcsapot el nem
zárta a pár.
érzem a nedv már-már szügyig ér és ázik a parkett,
omlik a szép vakolat menekülnöm kellene immár,
de
hé hol a torta amit megrendelt a mami?
Vágtatok visszafelé nehogy elmossa azt is az ár, de
a házam elöntött romjai közt lebegő tényanyag inte felém,
s mond: Honfi, mitér az a torta ha nincs meg a honnod!
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
