Disznóvágás...

Fején, a lábán, a nyakán nagy sebekkel
csak feküdt, akár egy áldozati bárány,
vére maradéka kifolyott a földre,
a többi besózva gőzölgött egy tálkán.

Vérző sebébe ujjam beletettem,
- nem tiltakozott- elhittem hát halálát,
s valami földi örömet éreztem,
mikor a böllér megélezte bárdját.

És néztem, ahogy széthasadt a teste
sonkára, karajra, dagadóra, hájra,
- a jövőt láttam a bűzös belekben-

így lett mindőnknek hasznos a halála.
Aztán csak ettem. És ittam is, vedelve,
én, a mindenség hitetlen Tamása.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: Rebbenő madár (Salgótarján, 2012.)
Kiadó: Balassi Bálint Asztaltársaság
Feltöltés ideje: 2013-01-21 12:19:54
Utolsó módosítás ideje: 2013-01-21 12:19:54