Félve szeretni
Mozdulatod íve
hamis és végtelen.
Csókjaidnak íze
hideg és idegen.
Érintésed súlyától
remeg a vállam
Szívem szakítod múltjából
Haldoklom a mában
Hangodra az undor
akképpen fog el,
mintha Istent kérded újból,
de ő nem felel.
Pillantásod ereje
tépi le ruhámat.
Majd elszaladsz vele
s én ordítok utánad.
Torkomból,mint farkasoknak
Holdhívó dala,
Úgy földig korhollak
Nem!!!Veled soha!!
Félelemtől remegve
sírok csendesen
Te átölelsz szeretve,
s minden mint rendesen.
Te nem tudod az érzést,
mi eltaszít tőled.
Felteszel pár kérdést
de nem kérek belőled!
A szobában fekszem,
senki sincs velem.
Felülök ijedten....
rád vágyik szívem.
2007.II.02
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
