A nyár tüze
Szenvedélyes nyárszerető vagyok.
Napkezétől kivirulnék, csak most
Valami más formába bújhatott?
Halandó talán, mint a napszakok.
Kóborolnak csalfán az évszakok...
Vigyél át engem a túlsó partra
Érlelj cirmosan omló barackba
Viruljon földemből erdőkorona
Zizzenjen búzamező kalászosa
Pipacs szoknyában ropnám a táncot
Elcsábítanám a búzavirágot
Szamócaízt csókolna az ajkam
Hempergőznék véled a szabadban
Kinyílnék mint bíborszínű rózsák
Rúzsnyomokba öltöztetve az orcát
Hajnali páracseppet illanó
Ősi hevétől bájitalt kortyolgató
Vágyódom, mint örökifjú leány,
Egy képpé vetülnék szembogarán.
Zivataros szivárvány fonalán,
Évgyűrűim kitárnám derekán.
Aranyait mosolyomba fonnám...
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2012-01-20 13:33:00
Utolsó módosítás ideje: 2012-01-20 13:33:00
