Korvin Pál : Az ítélet

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2841 szerző 38900 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK


 
Új maradandokkok

Tóth Gabriella: Szívszorító
Tóth Gabriella: Balul sikerült
Tóth Gabriella: Pár sor
Tóth Gabriella: Csak úgy...
Tóth Gabriella: Semmivé lett
Tóth János Janus: Novemberi temető
Valyon László: Méltósággal
Valyon László: A tél tizenhárom pillanata
Vadas Tibor: Szétfolyó időben
Filip Tamás: Tizenkilenc sor egy arnóti kertbe
FRISS FÓRUMOK

Bátai Tibor 4 órája
Gyors & Gyilkos 4 órája
Szakállas Zsolt 23 órája
Ocsovai Ferenc 1 napja
Tóth Gabriella 1 napja
Paál Marcell 2 napja
Serfőző Attila 2 napja
Farkas György 3 napja
V. Szabó Mátyás 3 napja
Ötvös Németh Edit 4 napja
Valyon László 5 napja
Filip Tamás 8 napja
Kiss-Teleki Rita 11 napja
Duma György 13 napja
Vadas Tibor 17 napja
Vasi Ferenc Zoltán 18 napja
Mórotz Krisztina 20 napja
Ligeti Éva 30 napja
Tóth János Janus 32 napja
Tímea Lantos 34 napja
FRISS NAPLÓK

 Bátai Tibor 16 órája
az univerzum szélén 1 napja
A vádlottak padján 1 napja
Hetedíziglen 1 napja
fiaiéi 2 napja
Játék backstage 3 napja
nélküled 3 napja
Nyakas 7 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 7 napja
Zúzmara 7 napja
négysorosok 7 napja
ELKÉPZELHETŐ 9 napja
Janus naplója 14 napja
Baltazar 18 napja
mix 22 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Korvin Pál
Az ítélet


Jó fiúk, száll az idő mivelünk is, mind sebesebben
gördül a kő lefelé az Olümposz bérctetejéről.
Halljátok haverok, mint jártam életem útját,
s mondjátok csak másnak is el, példámból okuljon.
Zsenge legénykorom óta hajtom az aznapi árut
szorgosan igyekezve nap-nap után kamatyolni.
Nem sajnálva szüzecskét, sem pedig pókhasú férjet,
fürge kakukként más madarak fészkére leszálltam.
Új csajokért epekedve, minden lyukba belesve,
sóvárgó szemem, sajna, istennőkre vetettem.
Ó én balga barom, aki hittem az asszonyi szóknak,
melyeket kielégült isteni hölgyek ígértek:
„Így, no meg úgy lesz holnapután, te csak éljed a percet!
hűs erdőn gyönyörű nimfákkal együtt enyelgünk,
pásztori lánykákkal hempergünk szénakazalban,
csúf szatírok nem zargatják majd angyali nászunk,
nem riogat még Pán sem, a görbefaszú furulyázó.
Boldogan szállnak az órák, részegen, teli hassal,
és dárdád meredez majd mindig, újra meg újra.”
Én  a gyatra eszű, sikeremmel gyorsan eldicsekedtem,
s nem beköpött Hermész, az a vamzer, síma szavakkal?
Nagy kani srácok jöttek elém a sarki ivóba,
hol szoktam vakerálni néhány fröccs erejéig,
seggemet rugdossák szaporán, a tököm se kímélik,
húznak a főnök elé, csak állok ott, kvázi beszarva.
Mondják, dolgaimat maga zord Zeusz fogja ítélni,
mennydörgő baritonján szólít színe elébe:
„Hát itt állsz citerázva te csélcsap, kurvakerítő?
bezzeg a korcsmákban merted jártatni a szádat.
Jól tudtam, valahányszor dugtál a mennyei kertben,
asszonyi pletykák, és besúgók hada hozta a híred.
Meghágtad feleségem a híres hófarú Hérát,
gőgös Aphrodité öle sem maradt száraz előtted,
körbemetélt peniszednek messzire ment el a híre,
Veszta szüzekből egy se maradt meg óvni a lángot!
Spongyát rá, nem ezért gyülekeztünk ennyien össze
hallani holmi borisszák ócska parázna kalandját,
hisz bujaságot én tápláltam az emberi nembe,
és odalenn magam is kedvemre entyepetyéltem.
Más ma a pálya, fiacskám, ellened súlyos a vádunk:
sikkasztás alapos gyanújával hoztak elébem.
Emlékszem, ötezernyi éles, jó lövedéket
adtam az útra veled szép bőrzacskóba pakolva.
Mondd, hova lőtted a hadravaló lőszert szanaszéjjel?
Számolj el vele tüstént, áfástól, vagy anélkül!
Persze a bombacsajok most basznak kiállani érted,
istennők tanúságát jómagam el se fogadnám,
ám kimaradtak a kiscsecsű nők, meg a deszkasoványkák,
nagyvalagú szolgálónk szintén szűzen enyészett,
vannak, akiknek szőrös, esetleg görbe a lábuk,
őnekik tán nem jár soha semmi a földi örömből?
Sőt, akik arcra csúnyák, avagy lófoguk rontja a képük,
ott hervad valahány nekem rútan, mind pasi nélkül.
Kisfiam, itt a gubanc, ezért marad rajtad a balhé,
mert belefingott a lisztes tálba a sárga irigység.
Halljátok szavam, kurvapecérek, kész az ítélet,
hozhatsz fiskálist, revizort, de kár a dohányért,
döntésem jogerős már, nincs helye fellebbezésnek:
Ahány numerát kihagyál lustán, vagy tajtra piálva,
orrodat annyi rossz pina fogja törölni naponta!”
Szólt a Hatalmas, és hamarán bezárta a gyűlést,
én meg húzhatok el ama bánatos, méla picsába.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.



Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2024-12-21 12:05   új fórumbejegyzés: Bátai Tibor
2024-12-21 11:48   új fórumbejegyzés: Bátai Tibor
2024-12-21 11:44   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2024-12-21 01:42   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2024-12-21 00:29   Napló: Bátai Tibor
2024-12-20 16:39   új fórumbejegyzés: Szakállas Zsolt
2024-12-20 16:19   Napló: az univerzum szélén
2024-12-20 16:18   Napló: az univerzum szélén
2024-12-20 11:28   új fórumbejegyzés: Ocsovai Ferenc
2024-12-20 11:18   új fórumbejegyzés: Ocsovai Ferenc