Kardos Gabriella
Nem kértem az életet
Nincs, mi éltessen,
Nincs, mi megvédjen.
Félek, és nincs álmom.
Csak a drogjaimra vágyom.
Hogy miért élek,
már rég nem tudom.
Gyűlölöm a mát,
s még jobban a holnapot.
Nincs jövőm,
de múltam se nagyon volt.
Számomra már
csak fekete a Hold.
Fáj a lét,
minek érzem, sosincs vége.
Magány, s hiány
-e kettőt írom az égre.
Ők velem vannak,
akkor is, ha nem akarom,
s mit irántuk érzek,
mélyről jövő szánalom.
Így létezem a világban,
s tudom: ez rossz nagyon.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-02-18 13:28:20
Utolsó módosítás ideje: 2011-02-18 13:28:20
|
|
|
