NAPLÓK: weinberger Legutóbbi olvasó: 2024-04-28 23:16 Összes olvasás: 150256Olvasói hozzászólások nélkül1279. | weinberger: lóg | Vezsenyi Ildikó: végre | 2018-06-29 17:44 | Kedves Ildikó, azt hiszem, ez egyrészt nem bátorság kérdése, hiszen ugyan mit veszíthetek? Másrészt tévedhetek is, előfordulhat, hogy a dolog árnyaltabb, amint arra Brigi a maga reagálásában igyekezett is rámutatni, megszívlelendő módon. | | Olvasói hozzászólások nélkül1278. | Brigi: zöld | [tulajdonos]: lila | 2018-06-29 17:30 | Kedves Miklós! Szerintem se nem lesújtó, se nem lenéző, sokkal inkább kifejező a rímkényszer, pontosabban a rím kényszerítette tartalom kifejezés. Természetesen ez akkor érezhető így, ha valaki nem a „kényszer”, „kényszerbetegség” stb. erősen negatív érzetű kifejezésekből igyekszik értelmezni. Arról van szó, hogy egy kötött, rímes szövegben olykor a hívórím olyan erősen dolgozik a verselőben, hogy a mellé megjelenő válaszrímhez keresi a szavakat az agy. Ebben az esetben bizony sokszor előfordul, hogy sérül a szövegkohézió, zavarba jön a kép, vagy logikai bukfencet vet a szövegtartalom. A nyelvi hagyományok erőteljes felrúgásáról szót sem ejtve. Lehet persze „szakmainak hangzó lila halandzsaként” tekinteni bármely, az írásokra vonatkoztatott szóra, ám ha ezáltal az alkotó megérti, miről beszél, aki leírja a véleményét, akár lila, akár sárga, inkább haladna. Olvasok irodalomelméleti szakmai kifejezésekkel megtűzdelt értékeléseket, és borítékolom, nem mindnyájunknak okozna örömet az ilyen irodalmi fejtegetések, értekezések böngészése. Úgy gondolom, nem feltétlenül a felsorolt kifejezésekkel lehet baj, (és kell a szövegkörnyezet melléjük), hanem az okoz általában értetlenséget, ha egy állítás önmagában, így akár alaptalanul csak lóg. Nyilvánvalóan jobb megoldás az, ha figyelembe vesszük, kinek írjuk azt a véleményt. Van, akivel félszavakból is és akad, akivel novellányi terjedelemben sem. Értjük egymást. | | Olvasói hozzászólások nélkül1277. | Vezsenyi Ildikó: végre | 2018-06-29 17:20 | Végre, valaki, mer erről beszélni, kedves Weinberger!
Nekem a rigmus pejoratív értelmű használata a kedvencem!
| |
1276. | [tulajdonos]: lila | 2018-06-29 16:59 | Több itteni bejegyzésemben is negatív szövegkörnyezetben fogalmaztam meg a „szakmainak hangzó lila halandzsa” szóösszetételt. Gondolom, hitelesebb lenne a dolog, ha konkrét példákon mutatnám be, mire gondolok. Részben emlékezetből idézek fel néhányat, részben az elmúlt 24 órából származó valós bíráló szövegekből emeltem át őket ide. Arról nincs tudomásom, hogy egyéb virtuális vagy nyomtatott kritikákban megjelennek-e az alant idézettek: eléggé el nem ítélhető módon nem gyakran látogatok ilyesmiket. De lássunk akkor néhány példát, a saját szövegkörnyezetük nélkül:
- versszövet; - a vers (nem) működik; - a szöveg artisztikus; - a nyelv képisége túlhajtott; - széttartó vers; - az áldozatperspektíva túlhangsúlyozott; - tét nélküli a szöveg; - a felsorolások […] zárványokba rendeződnek
Külön szólok a gyakran megjelenő, lesújtó és lenéző „rímkényszer” kifejezésről. Ismereteim szerint a verssorok végén, de akár a sorokon belül is ismétlődő, különféle struktúrákba rendezhető rímek a szöveg ritmusának elemeit képezik. Egy adott rímstruktúrának a szövegben való első előfordulását követően az olvasó, ha ösztönösen is, de várja az ismételt megjelenését, és amikor ez megtörténik, kifejezetten pozitív „aha” élményt okoz, amelynek akár fiziológiai hatása is lehet.
| | Olvasói hozzászólások nélkül1275. | weinberger: pótlás | Bátai Tibor: a változatok részleteihez | 2018-06-28 19:23 | Kedves Tibor, köszönöm az értékes, tartalmas, és vitathatatlanul érvényes kiegészítéseket. Egyetlen dologban biztosan fenntartom a véleményemet: minden egyes emberi teremtménynek joga van megkísérelni, hogy jobb körülmények között élje le az egyetlen és megismételhetetlen életét, esetleg bizonyos mértékben megkönnyítve a leszármazottaiét is. Hogy az ilyen törekvések hajótörést szenvednek bizonyos társadalmak, országok, országcsoportok speciális érdekei alapján éppen hatályossá tett törvényein, az szerintem nem válik az utóbbiak javára, akármennyire hihetőnek beállított magyarázatokkal próbálják is meg alátámasztani. | | Olvasói hozzászólások nélkül1274. | Bátai Tibor: a változatok részleteihez | 2018-06-28 16:47 | Kedves Miklós, nem gondolom hogy varázsütésre megváltoztathatnám a legális és illegális (e)migráció közé egyenlőségjelet vagy akár csak két hullámos vonalat (≈) állító, sajátos gondolkodásmódot – nincs is ilyen szándékom –, és a Dokkon időnként föl-fölhorgadó aktuálpolitika-közeli eszmecserékbe sem kívánok az eddigieknél nagyobb gyakorisággal bekapcsolódni, most azonban szükségét érzem hozzáfűzni fejtegetéseidhez, hogy
– a 19. századi, 20. század eleji „ámerikás” magyarok kitántorgásának ideján az USA bővülő pályára állt gazdasága úgyszólván vadászott azt új (többlet-) munkaerőre. Ma útlevél és az ESTA (Electronic System for Travel Authorization) rendszerében történt regisztráció vagy vízum nélkül senki sem tántoroghatna be oda;
– az 56-os magyarok (menekültek és gazdasági migránsok) jellemzően papírokkal mentek a legelső (legközelebbi) biztonságos országba (Ausztriába), ahol menekülttáborban (Traiskirchen) várták meg, míg a nyugati országok (beleértve Ausztriát is) titkosszolgálati és egyéb szervei lekáderezik őket, majd szükségleteik (mármint az érintett országok szükségletei) szerint ajánlatot kapnak a befogadásra, nem pedig beazonosíthatatlanul, hetedhét határon át bóklásztak Európában, illetve a világban;
– a jelenlegi „emigráció” alapja a munkaerő szabad áramlása az EU-n belül, ami értelemszerűen csak a jogosultságokat okmányoklkal igazoló EU-állampolgárokra vonatkozik. | |
1273. | [tulajdonos]: változatok emigrációra | 2018-06-28 11:57 | Kicsit továbbfejlesztem itt egy korábbi gondolatsoromat. Minden egészséges felnőtt ember világának önmaga a középpontja. Igyekszik minden cselekedetét úgy irányítani, hogy az egyetlen és megismételhetetlen életét önmaga és a szerettei számára kellemesebbé, kényelmesebbé, gazdagabbá tegye anyagi, lelki, szellemi szempontból. Eközben ügyel arra, hogy ne kerüljön feloldhatatlan konfliktusba se hatályos törvényekkel, se más embertársaival, akik szintén joggal tekintik önmagukat saját világuk középpontjának.
A kérdésemet így fogalmazom meg: vajon ugyanő a saját hazája távoli zsákfalujában élő közmunkástól, és annak hetedik gyermekétől miért tagadja meg ugyanezt a jogot? Vajon a harmincöt éves és harmincöt kilós eritreai útrakelőtől miért tagadja meg ugyanezt a jogot?
A legújabbkori Magyarország történetében váltogatták egymást a különböző okokra visszavezethető kivándorlási hullámok. Az Amerikába kitántorgók egyértelműen gazdasági emigránsok voltak; jóval kisebb tömeget jelentettek a negyvenes évek elején menekülőként elvándorló, a jövőt felelősen értékelő zsidó művészek, sportolók, közemberek. Ötvenhat késő őszétől nagyságrendekkel többen, részben szintén menekülőként, de jobb életkörülmények reményében is hagyták el az országot honfitársaink - és az utóbbi érvényes a jelenleg is folyó, összlétszámában az eddigi legnagyobb tömeget megmozgató emigrációs folyamatra. Az érintett családok itthon maradó tagjai, valamint a viszonylag jól képzett munkaerő így képződő hiánya felett kesergők számára ezek egyértelműen negatív folyamatok, az elvándorlók számára viszont természetesnek tűnik, hogy a megcélzott helyeken nem tüskés kerítéssel várják őket.
Lehet, hogy egy olyan mércéről van szó, amelynek egyik oldali skálája centiméterben van kalibrálva, a másik oldalán viszont csak stoptáblák sorakoznak? | | Olvasói hozzászólások nélkül1272. | weinberger: jó | KMara: re idővonal | 2018-06-26 00:01 | A tény, hogy foglalkozol a szüleményeddel, egyértelműen mutatja, hogy nem közömbös Neked. Légy biztos önmagadban, de ha akarod, megerősítésül kérd ki mások véleményét is. | | Olvasói hozzászólások nélkül1271. | KMara: re idővonal | 2018-06-25 23:34 | Lehet hülyeség, de mi lenne, ha azt a címet adnám , hogy " a Mester idővonalán találtam" vagy valami hasonlót, eljátszom a gondolattal ...és akkor a befejezés is módosulhatna eképpen: fázom- mondta Margaríta és én is összébb húztam magamon az inget ....:) | | Olvasói hozzászólások nélkül1270. | weinberger: nem véletlen | KMara: re verzió | 2018-06-25 20:50 | Kedves Mara, örülök, ha bármi kicsit is segíthetek. Kérdésedre válaszolva: valóban új címet javasoltam, ezt a kifejezést köztudottan a Facebook használja, és hátha ad egy apró új értelmezést a történetnek. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|